Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Czikkek - A gyermekek istentisztelete (Hetvényi Lajos)

108 mot, jogot-, theologiát, tanítóképzőt, a késmárki, iglói, rozsnyói, rimaszombati és nyíregyházi főgimnáziumokat és egyéb tanintézeteit s nem különben a rozsnyói kerületi árvaházat. Az esperességek czélszerű beosztása lehetővé tenné e keleten és északon levő nagy diasporának gondozását is. E kerületet alkotná 215 egyház 244573 lélekkel. A kerületi egymáshoz tartozás a lakosságnak foglalkozása s intellectualis viszonyai érthetővé teszik ezen combinatiot. 4.) Miként az eddigiekből látható a negyedik kerület nem tarthatná meg eddigi nevét, mert épen azon területek vétetnének el tőle, a melyeken a bányavárosok fekszenek s legkönnyebben alföldi kerületnek volna nevezhető. Alakitandó a pestmegyei, budapesti békési, bács-szerémi és bánáti esperességekből, a melyeket nagyobbára rokon foglalkozású, gondolkozású s miveltségű nép lakik. Ezen kerületnek igen fontos missio jutna osztály részéül az Alföldön hál' Istennek, sok keletkezőben levő egyházak szervezése s az anyagi gondolkozású, gazdag s nagy gyülekezetek vallás erkölcsi életének fejlesztése terén. Oly hivatás, melynél szebbet s áldásosabbat kívánni sem lehet! Legelsőbben több esperességre kellene oszolnia, hogy több s fris munka erőket lehessen nyerni az Űr szőlőjében való munkálkodásra s lehetővé tenni, hogy a némely helyeken felburjánzó gaz kigyomlálható és elpusztítható lehessen, Csak példaképen említem, hogy a bács-szerémi és békési esperességek jelen alakjokban meg nem maradhatnak. Gondozása alatt álló iskolái lennének a budapesti és szarvasi főgimnáziumok, az aszódi, békés-csabai algimnáziumok és az aszódi leány nevelőintézet. Kötelessége lenne a bánáti és a szerémségi missionak fentartása. Egyházainak száma csak 114 ugyan, de közöttök olyanok vannak, a melyek több lelkészszel birva egy-egy esperességgel is felérnek ; lélekszámát illetőleg ezentúl is legtekintélyesebb maradna, mert 298734 lélekből állana.

1) Ezen felosztás, lia nem is tökéletes, a minőt létesíteni egyáltalán nem lehet, de kétség kivül jobban felel meg azon követelményeknek, melyeket a kerületek arányosításánál számításba kell venni s daczára annak, hogy egy nagy kerület a szétdarabolás következtében megszűnik létezni, még sem okozhat annyi bajt az átalakulásnál s nem hányja szét a szá.zadok óta egymáshoz tartozó esperességeket, mint a bizottság javaslata, mely a bányai kerületnek olyan felosztását indítványozza, hogy ad ugyan valamit, de vesz is magához s marad ép oly hosszúra nyúló nagy területű és nagy lélekszámmal biró kerületnek, mint addig volt. A bizottságnak arra kell törekednie, hogy oly felosztást hozzon ajánlatba, mely állandóságra számithat s ne olyant, melyet rövid idő múlva javítani kelljen. A pánszlávizmus múló baj egyházunkban, melyet a kerületek beosztásánál irányadó szempontúi venni nem tanácsos. Jól tudom, hogy a felosz1) A számadatok a Névtárból és Zelenka igénytelen javaslatából vannak véve. tásnál sokféle érdek okoz nehézséget, de midőn az egyház és a haza javáról és jövő boldogságáról van szó, akkor minden mellékes kérdéseknek és érdekeknek elnémulniok és a nagy czélnak magokat alárendelniük kell, különben csak fércz vagy félmunkát lehet végezni az egyház kárára drága pénzen. Ilyen nehézségnek látszik az, hogy a dunáninneni kerületnek püspöke illetőleg a püspök egyháza kikebeleztetnék kerületéből s máshová csatoltatnék. Ez oly kevéssé okozhat bajt, hogy felemlíteni is kár, a menynyiben az egyetemes gyűlés kárpótlás nyújtása mellett felmenthetné lelkészi állásától, s lehetővé tenné, hogy kerületének területére tenné át lakását. Mayer Endre, theol. dekán. Minden baj megtalálja a maga orvosságát. Széltében panaszkodunk az egyháziatlanságról ; de megakadályozására a puszta panaszkodáson kívül még eddig keveset tettünk. Igaz, vannak protestáns szellemű intézeteink, de ezek is csak akkor fognak inkább virágzásnak indulni, ha a bajt mélyebb alapon orvosoljuk. De hol van a baj oka? Legtöbben az egyháziatlauság okát korunk reális szellemében látják, mely visszautasít mindent, a mi nem áll az utilitarismus szolgálatában. Tekintetbe kell azonban venni, hogy nem a kor szelleme változtatja meg az ember gondolkodását, de az emberek gondolkodásának általános alapjelleme határozza meg a kor szellemét, mely azután befolyással van a fejlődő individuumra. Ha tehát a kor gondolkodása némileg is ellentétbe jöhet az egyháziassággal — s a mi evvel egy — a keresztyénség eszméivel, akkor az emberiség nevelése van elhibázva, mely az individuumokat nem tudta oly magasra emelni, hogy a modern kor vívmányait, fejlettségét alája tudják vetni annak a szellemnek, mely nélkül igazi fejlettség nem képzelhető. Tehát korunk nevelése nem tud harmóniát kelteni a lélekben, mely az embert igazán emberré teszi s mint ilyent Krisztus útjára tereli. De jó uton vagyunk. Nálunk is pengetik már a gyermekek istenitiszteletének kérdését, melyek arra lesznek hivatva, hogy igaz vallásosságot teremtsenek. De hogy «eme czélt elérhessük, jól meg kell gondolni a dolgot s a gyermekek istentiszteletét úgy kell berendezni, hogy az a gyermek lelki élete minden követelményének megfeleljen. E lap 8-ik számában Löw Fülöp úr megismertette a gyermekek istenitiszteletének rövid történetét, továbbá a csoport-rendszert és az istentiszteletnek a „Gyermeklant"-ban felvett sorrendjét. A csoport-rendszernek Németországban is sok ellensége van, mert a lehetetlenséggel határos az, hogy egy templomban, ugyanazon időben — bármily halkan is — minden zavar nélkül egyszerre 50 ember