Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Evangyéliomi egyházunk a kulturharczczal szemben (Dixi)

Tizenegyedik évfolyam. 12. szám. Pozsony, 1893. évi Márczius 25-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. f Előfizetési ár: Egész évre . . 12 kn. félévre . . . 6 „ negyedévre . 3 * Egy szám ára: 24 flr. V J YV\ EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY FERBNCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom : Evangyéliumi egyházunk a kulturharczczal szemben. (Dixi.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázat. — Hirdetés. a harcicnl iiemben. A kulturharcz az egész vonalon megindult. Apró csatározásokkal megkezdte az alsó róm. katli. klérus, dörgő ágyúval szólt bele a magyarországi róm. kath. püspöki kar. Természetesen, XIII. Leo pápa, a békességnek pápája, csak örömét fogja lelhetni a „pax

u primási jelszó által vezetett kar fellépésében. Mondhatná valaki, hogy a róm. kath. egyház szellemének ezen uj megnyilatkozása, melyet sok évszázadon át tanúsított törekvéseinek következetes kifejezéseül kell tekinteni, minket nem igen érdekel. Am lássa hazánk kormánya és törvényhozása, mikép boldogul a róm. kath. egyháznak föltétlen uralomra vágyó aspiráczióival. Számunkra ez nem egyéb, mint egy végi jelenség, a régi küzdelem megujulása. Ámde még sem egészen így áll a dolog. Ha a róm. kath. egyház uralma a mi evangelikus egyházunkat s általában a protestantismust végveszélylyel nem fenyegetné; ha a magyar állam és nemzetünk függetlensége nem volna édes mindnyájunknak féltve őrzött kincse; lia ez a haza, melyet a római curiához rablánczokkal kiván csatolni a haza alkotmányos életének egy hatalmas tényezője nem volna mindnyájunknak édes hazája : akkor bátran ölbetett kézzel nézhetnők a folyó küzdelmet, semmitsem törődve a a harcz kimenetelével; akkor a „quieta non movere" köpenyegébe burkolózva, mi is teljes nyugalomban folytathatnók napi munkánkat s nem kellene eszközökről gondoskodnunk, hogy minden eshetőségre készen találjon minket a dolgok fejlődése. Reánk, protestánsokra nézve azonban legkevésbé sem lehet közönyös, hogy az uralomra törekvő Róma diadalmaskodni fog-e vagy sem, s újra leigázza a szellemeket a Fin de siècle gyalázatára. Nem lehet közönyös mireánk, magyar protestánsokra nézve, hogy e haza földjén királyunk és annak kormánya intézkedik-e az ország sorsa fölött, vagy pedig egy idegen, világuralomra törekvő hatalom föltétlen engedelmességet követelő befolyásával rendelkezzék-e e hon népének millióival és esetleg e haza polgárait örökös harczra szembe állítsa egymással. Mert meggyőződésem szerint a jelenleg napirenden lévő egyházpolitikai kérdéseknél a róm. kath. egyház püspökeinek nyilatkozata és papságának fellépése után, nem az az egyszerű kérdés áll előttünk, hogy az állami törvényhozás behozza-e a zsidók reczepczióját, a polgári anyakönyvezést, a polgári házasságot és vallásszabadságot, hanem az a kérdés, hogy a magyar állam önállóan és függetlenül intézheti-e sorsát, vagy pedig elhatározásaiban és intézkedéseiben meg kell-e hajolnia a dogmatikus merevséggel vele szemben álló róm. kath. egyház előtt, melyről tudva van, hogy eljárását a tévedésmentes római pápa, isteni jogon, abszolút teljhatalommal vezeti. így lévén felállítva a kérdés, nem hiszem, hogy akadna e hazában evangelikus ember, a ki megfeledkezve egyháza iránt tartozó kötelességéről, hazájának szent érdekéről, határozott tiltakozással nem állana az evangelikus egyház és haza pártjára. Ép e lap olvasó közönsége előtt azonban nem szükség hosszasabban fejtegetnem, hogy habár a fentebbi okból álláspontunk teljesen tiszta és határozott: nem zárkózhatunk el egyházunk érdekében az államkormány által tervezett átalakítások egyházi életünkre gyakorlandó befolyásának mérlegelése előtt, hogy ez alapon tájékozódjunk teendőink iránt. Elvileg, sem Isten szent igéjéből, sem hitvallási könyveinkből nem mutatható ki, hogy a czélzott törvényhozási intézkedések bármelyike is ev. egyházunk hitelveibe ütköznék; sőt szerény körű tudásom szerint az ellenző ev. irók egyike sem kisérlette meg ev. egyházunk hitelvi álláspontjáról kimutatni, hogy a kormány szándéka ellentétben állana hitelveinkkel s meggyőződésem szerint ezt állítani nem is lehet,