Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Zsinatunk harmadik ülésszaka

pökünk gyengélkedés miatt történt eltávozása következtében Zelenka Pál püspök foglalja el a társelnöki széket. A zsinati határozat hozatal tárgyául a ref. testvérekkel közös ügyek tűzettek ki. Az 1. pont, melynél Baltik Frigyes püspök az értekezletről ismert álláspontját hangsúlyozva a szerv állandósága ellen nyilatkozott, a közös bizottság szövegezésében lett elfogadva. A többi pontok meglehetősen simán folytak le és fogadtattak el, nagyobb vita csak Horvát-Szia vonor^zág evangelikus lakosainak viszonyánál az anyaországhoz sőt Bosznia és Herczegovina protestánsainak ide csatolásánál fejlődött ki. A legnagyobb érdeklődéssel várt polgári házasság kérdésénél a bizottsági javaslatot előterjesztő Dr. Gryőry Elek elsőnek felszólalva mondta el a lapunk élén álló beszédet. G y őr y Elek beszédét a zsinat viharos éljenzéssel és tapssal fogadta. A szónokot, a ki beszéde végső mondatait nagy lendülettel és elragadtatással mondta el, mindenfelől üdvözlik s az éljenzés szűnni nem akar. Az első pillanatban ugy látszik, mintha a bizottsági indítványt egyhangúlag elfogadná a zsinat, de rövid szünet után sűrűn jelentkeznek a szónokok. Farbaky József hosszabb beszédben vázolja álláspontját. Csatlakozik a határozati javaslathoz, melyet a közös bizottság terjeszt elő. Hadd tudják meg az illetékes körökben, hogy az ág. hitv. evang. egyház támogatására számíthatnak, ha a kormány intézkedései szabadelvűség tekintetében nem maradnak az ág. evang. egyház mostani házassági intézkedései mögött. Kram ár Béla be kívánja vétetni a határozatba, hogy a zsinat ragaszkodik az 1868. évi L1II. t.-cz. föntartásához. Sztehlo Kornél a fakultativ polgári házasságot kívánja, az átalános kötelező polgári házasság mellőzésével. R a d ó Kálmán főispán a Győry Elek lelkes beszédének hatása alatt eláll a szótól s elfogadja a javaslatot. Indítványozza, hogy Gryőry Elek beszéde, mely véleménye szerint hű tolmácsolása az összes protestánsok nézetének, elnöki intézkedéssel nyomattassék ki és küldessék meg az összes egyházaknak. Báró K a a s Ivor e határozati javaslatot olyan „ibis redibis"-féle fogalmazványnak tartja, mely jezsuita furfanggal mindazt elhallgatja, a mit kimondania kellene s azért nem fogadja el. Ezután bőven foglalkozik a Gryőry Elek beszédével ; sajnálja, hogy Gryőry nem foglalkozott a részletekkel s nem terjesztett elő javaslatokat a polgári házasság mikéntjére nézve. (Felkiáltások: Az a kormány dolga!) Nagyobb garancziát lát a Sztehlo javaslatában. K m e t i János azt hiszi, hogy sem az egyháznak, sem a népnek nincs szüksége a polgári házasságra, sőt az a népben félremagyarázásokra is fog alkalmat adni. A nép nem tud különbséget tenni institucziók és szentségek között s ha a házasságot elveszik az egyháztól, a nép azt fogja hinni, hogy ezek után az urvacsorát és a keresztséget is mellőzni lehet. Az ülést az elnök felfüggesztette s folytatását délután öt órára tűzte ki. Báró Prónay Dezső volt az első szónok. Elfogadja az előterjesztett szöveget. Az egyház álláspontja ebben elég tisztán és világosan ki van fejezve. Ha a valódi protestáns álláspontot akarjuk elfoglalni, nem szabad elfeledni, hogy mit mondtak erről a reformátorok és mí volt az őskeresztény álláspont a házasságra nézve. A házasság lényege az őskeresztény szempont szerint a házasfelek kölcsönös beleegyezése volt. Még pápai döntvények is vannak, a melyek szerint nem a papi áldás a házasság lényege, hanem a házasuló felek beleegyezése. Meggyőződése az, hogy a házasság állami szabályozása egyháza tanaival nem ellenkezik. Megelégszik egyelőre annak az álláspontnak jelezésével, melyet az egyháznak e kérdésben elfoglalni tanácsos s ezt megtalálja a bizottsági javaslatban. B a 1

1 i k Frigyes püspök elismeri, hogy a tridenti zsinat tette a házasságot egyházi szentséggé. Véleménye szerint a házasságnak van egyházi és állami oldala. Nem fogadhatja el például azt a nézetet, hogy az egyházi áldás a házasságnál olyan áldás, mint mikor valami tárgyat megáld a pap. A házasságnak anyagi része a polgári oldala, de az egyháznak a házasságot feladni nem szabad. 0 megadja az államnak, a mi az államé, de az egyházi házasságnak híve, mert az állami szempontokat protestáns házasságoknál könnyen kielégíthetőknek tartja. Ezért a javaslatot oda módosítja, hogy „a házassági ügy úgy állami, mint egyházi szempontból bírálandó el." T h e b u s z János szerint a házasság polgári intézmény. A házasság már meg van kötve, mikor a házasfelek a templomba mennek, sőt nem a házasság megkötését kérik a paptól, hanem az áldást: a frigynek, a melyet kötöttek, megáldását ünnepies alakban. Elfogadja a határozati javaslatot. Andor ka Gryu'a röviden kijelenti, hogy az előadó javaslatát elfogadja. Dr. Kvacsala János a maga s br. Kaas Ivor és Sztehlo Kornél aláírásával ellátott módosítványt nyújt be, mely szerint az egyház „a bevett felekezetek viszonosságának és egyenjogúságának elvét s a maga jogainak és érdekeinek tiszteletben tartását feltétlenül követeli s az 1868-iki LUI. törvényczikkről a polgári házasság behozatala esetén se mond le." Grömöri Szontágh Pál kérdést intéz az előadóhoz, miért marad ki a hivatkozás a 1868. LIII-iki törvényczikkre. Maga részéről elfogadja az előadó javaslatát, azonban kívánja, hogy az avval a kijelentéssel egészíttessék ki, hogy a mondott törvényczikkhez ragaszkodunk. Bo di cz k y Kálmán hasonlóképen a 68-iki törvényczikkhez való ragaszkodás hangsúlyozását kívánja a határozatban. F ab íny Teofil avval válaszol e több oldalról felmerült óhajra és követelésre, hogy a mondott törvényczikk sokat foglal magában, a mi a vallásos viszonyok szabályozását hátráltatná, azért is a módosítványok elvetendők. — Gryőry Elek előadó valamennyi módosítvány és kiegészítés elvetését javasolja. Baltik püspök módosítványát, hogy a házasság „első sorban állami és egyházi szempontból bírálandó el" azért nem fogadja el, mert ez a kijelentés élét elveszi. A 68-iki törvényczikk e kérdéssel semmi összefüggésben sincs. (Közbekiáltás: „Hisz maga a miniszterelnök mondta a szabadelvű párt értekezletén." — Másfelől : Feladjuk tehát 1) Az előadó úgy véli, hogy a miniszterelnök is tévesen hozta a két kérdést összefüggésbe. Kvacsala és társai módosítványát pedig azért nem, mivel az egyház a maga érdekeit a közjónak s államérdeknek mindig alárendelte.