Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Zsinatunk harmadik ülésszaka

nézve kiküldött bizottságnak munkálata Dr. Győr y Elek előadása mellett a következő pontozatok alapján vétetett tárgyalás alá : Az ág. hitv. ev. és az ev. ref. egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve, az ág. hitv. ev. egyház országos zsinata által kiküldött bizottság 1892. november 24-én tartott ülésében állapította meg, a másik zsinat bizottságával együttesen tartandó ülésen teendő javaslatait. A két bizottság együttes ülést 1892. november 26-án és deczember 2-án tartott és formulázta a zsinatok elé terjesztendő javaslatait. Az ev. ref. zsinat bizottsága ezeket a kiküldő zsinatnak 1892. deczemberhó folyamán előterjesztette, a zsinat meghozta határozatait s ezek a mi zsinatunk bizottságának elnökével zsinatunk egyébb összeülése alkalmával közöltettek s a mi zsinatunk bizottságának jelentése kapcsán, a zsinat tagjainak e czélra tartott értekezletén tárgyaltattak. E tárgyalás megállapodásai nyomán következő javaslatok terjesztetnek a zsinat elé : 1. Tudomásul vétetvén az ev. ref. zsinat azon határozata, mely szerint elfogadta a vegyes bizottság ebbeli javaslatát, hogy utasítsa a zsinat a konventeket, miszerint mind a két egyházat közösen érdeklő ügyekben való közös j értekezés czéljából évről évre, évek bizonyos számára i egyenlő számú bizottságokat válaszszanak, kik a szükséghez képes értekezés végett összejönni és a nélkül, hogy őket a végleges elhatározás joga megilletné, tanácskozásuk eredményéről a kiküldő konventnek jelentést tenni tartoznak; — a vegyes bizottság e javaslatát a mi zsinatunk i is elfogadja. Közöltetvén ezzel kapcsolatban az ev. ref. zsinat azon további határozata, hogy ezzel a nagyfontosságú kérdést befejezettnek nem tekinti s ha arra nézve az ág. hitv. ev. ! testvérek zsinata részéről concrét indítvány tétetnék, annak \ tárgyalásába készséggel fog belebocsátkozni : erre nézve | miután a mi részünkről javasoltatott a közösen érdeklő ügyek elintézésére s a külképviseletre közös szerv alkotása, kimondandó volna : hogy az ügyet a mi zsinatunk sem tekinti befejezettnek és megbízza a közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottságát, hogy a közös szervre vonatkozólag készítsen javaslatot, terjeszsze ezt együttes tárgyalás végett az ev. ref. zsinat bizottsága elé azzal, hogy a megállapodások mindegyik zsinat határozata alá bocsáttassanak. 2. Közösen érdeklőnek ismertetik el s a két egyház egyetértésével szabályozandónak a gyenge anya és lányegyházak s a szórványokban lakó hivek egyházias életének egyesült erővel biztosítása s ennek megfelelően utasítassanak a conventek, hogy igyekezzenek a geresdi és nagykéri szerződések mintájára intézkedni. 8. Közös lépések teendők az állami segélyösszeg felemelése végett oly irányban, hogy bizonyos számú évekre biztosítassék oly összeg, melynek egy része tőkésíttetvén, mindegyik egyház alakíthasson oly tőkét, mely ezen segélyekre fektetett egyházi s iskolai intézményei jövőjét állandóan biztosítja. 4. Közös érdeküek a humanitárius intézmények. 5. A mi bizottságunk a budapesti egyetem kebelében közös theol. fakultás felállítását tartván kívánatosnak, az ev. ref. zsinat a debreczeni és kolozsvári főiskoláknál tervezvén ily értelmű munkálatait megküldi. Ezen ügy érdemleges tárgyalás és jelentéstétel végett kiadandó volna a közös érdekű ügyekre nézve kiküldött zsinati bizottságnak. 6. A protestáns tábori lelkészek ügyére nézve fennálló sérelmek orvoslására tegyen a két zsinat közös lépést. 7. Közös fellépés teendő az állami, községi, idegen felekezeti és a katonai intézetekben való vallástanítás ügyében, elvül mondatván, hogy a hol czélszerűség kívánja, mindegyik egyház híveit közös lelkész vagy vallástanító oktathassa. 8. Közös érdekű a fegyintézetekben s tébolydákban a lelkészek s tanítók alkalmazása. Ezek egyházi főhatóság ajánlatára neveztessenek ki és állami tiszteletdíjban részesüljenek. 9. Mindkét egyház közreműködése szükséges a horvátszlavonországi egyházak ügyében. 10. A zsinat a házassági ügyeket olyanoknak ismeri, melyek mind a két egyházat közösen érdeklik és elismeri, hogy a házasság ügye első sorban állami szempontból bírálandó el, ezen ügy mai állásában azonban nem tartja időszerűnek a házassági kérdésben bővebben nyilatkozni. 11. A supplicatió ügyében az ág. ev. zsinat fenntartja saját álláspontját. 12. A középiskolai tanárok országos nyugdíj- és gyámintézete ügyében tudomásul vétetvén az ev. ref. zsinat közlött határozata, utasittatik az egyetemes gyűlés, hogy ezen ügyet figyelemmel kisérje s a szükség és körülményekhez képest tegye meg a jónak látszó intézkedést. G-yőry Elek előadó röviden ismerti a vegye s bizottság eldigi munkálkodását s felolvassa az ev. ref. testvéregyház zsinatának az egyes pontokra vonatkozó határozatait. Hosszabb vita csakis azon szerv (orgánum) felállítása körül forgott, melynek feladata a közös ügyeknek oly megfigyelése és vezetése, hogy határozathozatal jogával ne birjon, hanem illető egyetemes gyűléseinek tartozzék jelentést tenni s azok intézkedései szerint eljárni. B a 1

1 i k Frigyes püspök egy ilyen állandó szervnek létesítését alkotmányi törvényünk keretébe beilleszthetőnek nem tartja, sőt annak folytonos működését szükségtelennek ismeri; épen azért esetről esetre egyrészről az egyetemes gyűlés, másrészről az ev. ref. konvent bizottságok utján való érintkezését kívánja. Az értekezlet azonban az előadó, illetőleg a bizottság javaslatát fogadja el, kiindulva abból, hogy a milyen állandók a közös ügyek, ép oly állandónak kell lenni azon szervnek, a mely a közös intézkedést közvetíti. A többi tárgyak meglehetősen simán folytak le kivévén az egyházpolitikai napikérdések, illetőleg a polgári házasság elintézését, melynél Baltik Frigyes püspöß s az értekezlet több tagja az egyházi házasság mellett foglal állást, K rám ár Béla bánáti esperes fejtette ki a saját és esperességének álláspontját, melyben határozottan (1. Ev. Egyh. és Isk. 5. sz,) állást foglal a polgári házasság in^ tézménye ellen. Az értekezlet többi tagjai leginkább azon okból, mert hazánkban a házassági törvénykezés egységes rendezését nélkülözhetlenül szükségesnek tartják, jóllehet egyházunk szempontjából feleslegesnek ismerik, a polgári házasságot nem ellenezték.