Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Zsinatunk harmadik ülésszaka

55 és 154 fiókegyháznak volt összesen 494 saját népiskolája. Ezekre kiadatott készpénzben és természetiekben 313,315 frt. Csupán a 488 rendes és 71 segédtanító fizetésére felment 273,179 frt. Egy rendes tanító átlagos fizetése 527 frt, segédtanítóé 225 frt. Az egyházkerületben van 3 algymnasium (Aszód, Beszterczebánya, Békés-Csaba) és három főgymnasium (Budapest, Selmeczbánya, Szarvas) és két tanítóképezde (Selmecz, Szarvas), melyek azonban nem különálló intézetek. Ezen középiskoláknak vagyona 671,857 frt. Ebből tőkevagyon 290,636 frt. Mult évi kiadásuk 129,299 frt. Személyes illetmény 41 rendes tanárnak 58,132 frt, 13 helyettes tanárnak 10,230 frt. Egy rendes tanár fizetésének átlaga 1417, segédtanáré 786 frt. Ide még nincs számítva az aszódi kerületi felső leánynevelő intézet, mely a folyó tanévben már 63 benlakó és 23 bejáró növendékre van berendezve. Ezen intézet megalapítására eddig adakozás utján befolyt 22,920 frt. Ezen nevelő intézetnek évi kiadása 17,727 frtra van előirányozva, mely összeg az intézet beljövedelmében és az évi biztosított adományokban fedezetét nyeri. Mind eddig — bár néha botorkálva — biztosan halad az ismertető a kerületi jegyzőkönyv fonalán: de tovább már nem igen mehet. Pedig ha tudnunk illik, hogy hány fekete tábla van az iskolában, s hány télnapi mulasztás volt egy éven át : talán azt is illenék tudni, mennyi vagyonuk s mennyi kiadásuk van a kerületbeli egyházaknak úgy a lelkészek díjazására, mint az egyház többi szükségleteire. Bizony ha Zelenka püspök ki nem adja az ő „Igénytelen javaslatát", e tekintetben a legnagyobb tudatlanságban leledzenénk. Miért van az, hogy mig a segédtanítónak átlagos fizetése híven kimutattatik, addig nemcsak a káplánok, de még a rendes papok fizetéséről is hallgat a krónika? No, majd máskép lesz ezután, ha a zsinati törvények életbe lépnek, s minden egyházi testület tartozand költségvetését és számadását a felsőbb hatóságnak felterjeszteni. Az egyes esperességek jelentései most csak építkezésekről, adományokról és hagyományokról emlékeznek meg. Csupán a pestmegyei esperesség közöl az összes bevételekről, kiadásc>król, tőkékről és ingatlan vagyonról kimutatást. Általában az esperességi jelentésekre bizonyos minta behozatala volna kívánatos, mert a hány, annyiféle. Rajtok valamely statisztika összeállítása végett eligazodni nem lehet, még az évi adakozásokra nézve sem, mert ezek fölbecsülve s itt-ott összegezve sincsenek. Azért a pénzügyi ábrázat némi kiegészítése végett ide igtatom az „Igénytelen javaslatból" a következő adatokat. A 413,680 lelket számláló bányai egyházkerület egyházainak ingatlan vagyona épületekben 6.779,339 frt, földekben 2.090,174 frt, tőkevagyona 996,106 frt (láttuk, hogy egy milliónál több), évenkinti bevétele és kiadása 615,725 frt. A most már 234 lelkész fizetése kitesz 272,704 forintot, s így egy lelkész átlagos fizetése 1122 frt. Legnagyobb bevallott javadalma van a szeghegyi lelkésznek: 3950 frt, legkisebb fizetése van a német-pivniczai lelkésznek: 352 frt. Gaäl Mihály. lllfiii. Zsinatunk harmadik ülésszaka. A f. februárhó 7-ére egybehívott zsinat ugyanaz nap délelőtt 10 órakor egybeült a pesti ev. egyház dísztermében, Péchy Tamás és agg fó'pásztorunk Karsay Sándor elnöksége alatt. Váratlanul szép számmal gyűltek föl a zsinati atyák annak jeléül, hogy az Isten nevében megkezdett munkát mindannyian befejezettnek szeretnék már látni, hogy szeretett egyházunk mielébb szentesített törvényekhez jusson. Péchy rövid üdvözlete után fölállt s vele együtt fölemelkedett az elnöklő főpap s megrezdült ajkain a hálaadó s esdeklő ima. Vele imádkoztak mindannyian, bensőséggel, bizalommal, alázattal, hálát adva az Úrnak eddig irántunk tanúsított kegyelmeért s szent Lelkét könyörögve a reánk váró feladatok sikeres megoldásához. Az Ámen elmondása után ismét felvette a szót a világi elnök, megemlékezvén arról, hogy a zsinat második ülésszakának végén nyert megbízatása alapján az elnökég egybehívta a gyűlést a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1893. évi január 18-án 2807. sz. a. kelt leiratának tudomásvétele s ennek kapcsán szükséges intézkedések megtétele végett. A leirat (1. „Ev. Egyh. és Isk." f. é. 4. sz. 25. 1.) felolvastatván előzetes tárgyalás czéljából a zsinati alkotmányügyi és törvénykezési bizottságoknak kiadatott, melyeknek jelentése a 8-án tartandó zsinat napirendjére tüzetett ki, egyúttal kimondatván, hogy a bizottsági jelentés letárgyalása után az ág. hitv. ev. és az ev. ref. egyházakat közösen érdeklő ügyek fognak felvétetni, mely utóbbiak egy délután megtartandó közös értekezletnek megvitatás végett fognak előterjesztetni. 7-én délután a vegyes bizottságok ülése megállapította a teljes ülés elé terjesztendő javaslatot, a mennyiben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által kivánt változtatások megtételéhez járul s legfeljebb a szövegezésben némi változtatást javasol. Február 8-án 10 órakor ugyanazon elnökség vezetése mellett tartotta a zsinat ülését, melyen Péchy Tamás elnök jelenti, hogy a kiküldött vegyes bizottság tárgyalás alá vette ugyan a reája bizott ügyeket, de végső megállapodásra még nem jutott, miért is beterjeszti a zsinati naplóbiráló bizottságnak két indítványát : 1. határozza el a zsinat a zsinati naplóknak kinyomatását és 2. intézkedjék az iránt, hogy kik gondoskodjanak a napló kinyomatásáról. Péchy Tamás elnök ajánlatára s báró Prónay javaslatára a zsinat a részletekbe nem bocsátkozik, hanem, miután kétségtelen, hogy a zsinati naplók oly fontos okmányok, melyek nemcsak a zsinati tagokat fogják érdekelni és nemcsak történelmi jelentőséggel bírnak, hanem a törvény megértésére és magyarázására nézve utmutatóul fognak szolgálni, a napló kinyomatása kimondatik s a határozat végrehajtásával elnök bizatik meg. E határozat kimondása után értekezletté alakult a zsinat, amelyen az ág. hitv. ev. és ev. ref. egyházat közösen érdeklő ügyekre