Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Az evang. bányakerület pénzügye (Gaál Mihály)

csak 1874-ben alakult segélyintézetbe be nem léphettek, Pohl-féle alapítvány czímén szintén 600 irtot szavaz meg. Ezen segélyből azonban csak 20 frtnyi csekély összeg esik egy-egy özvegyre, s a fentmaradó 60—140 frtnyi összeg pedig a segélyző intézet pénztárosának adatik át az intézet tőkéjének gyarapítására. Tanintézetek a kerülettől a következő, részint meghatározott, részint évről-évre megujuló segélyeket élvezik; u. m. a selmeczi kerületi lyceum 2605 frt, szarvasi tanítóképezde 800 frt, losonczi állami tanítóképezdei vallástanár 200 frt, a beszterczebányai és békés-csabai algymnasiumok stipendiumokra 100 — 100 frt. A kerület közvetlen kezelése alatt vannak még egyes alapítványok. Ilyenek : Németh István tábornok stipendialis alapítványa. Élvezik a selmeczi, szarvasi és budapesti tanulók. Ennek tőkéje jelenleg 1456 frt 68 kr., bevétele 70 frt. Második a Mokossinyi Mihály legéndi születésű árokszállási orvos alapítványa, melyből 10 szegénysorsá tanuló 100 — 100 írtjával részesülend. Tőkéje most 14,079 frt 42 kr., jövedelmét azonban — a végrendelet szerint — egyelőre a hagyományozó unoka-húga élvezi. Harmadik a Zsedényi-féle középiskolai alapítvány. Tőkéje állandóan 5000 frt, jövedelmében a selmeczi és szarvasi középiskolák osztoznak. Negyedik a Zsedényi-féle 20,000 frtos néptanítós alapítvány, melynek kamatai tudvalevőleg a kerületbeli néptanítók közt a püspök által ösztöndíjul osztatnak ki. Ötödik a Székács-féle alap, Székács nevére leginkább Raab Károly és Piatthy György által gyűjtve, s a kerület kezelése alatt levő 4800 frt pap-tanár gyámolda alapjával szaporítva az elaggott s tehetetlenné vált papok s tanárok segélyezésére szolgál. Tőkéje jelenleg 8707 frt 32 kr. Bevétel volt 372 frt 50 kr., kiadása 257 írt 50 kr. Hatodik Geitz János volt dobronai lelkész alapítványa hivatalképtelen s állásuktól fontos okoknál fogva megválni kénytelen lelkészek javára. Folyósíttatik az alapítvány, mikor 100 frtot jövedelmezend. Ezen alapítvány tőkéje most 2330 frt 46 kr. s bevétele 87 frt 50 kr., tehát a 100 frt jövedelmet még meg nem üti. Megjegyzendő azonban, hogy ezen alapítványnak 1891-ben is épen 87 frt 50 kr. volt jövedelme, tehát 1892-ben az előző évi szaporulat nem kamatozott. Hogy ez alap körül van megmagyarázni való dolog, látni való, mert 1886-ban 63 frt 44 kr., 1887-ben szintén 63 frt 44 kr., 1888-ban 63 frt 46 kr., 1889-ben 244 frt 38 krt, 1890-ben 140 frt 61 krt jövedelmezett. Ennek magyarázatát hiába keressük. Hetedik alapítványként szerepel a br. Baldácsy-alapítványból megtakarított 1264 frt 51 krnyi tőke. Ebből azonban ez idén a nagy bizottságtól kapott 2500 frtnyi összeghez azonnali kiosztás végett 14 frt 51 kr. csatoltatott. Marad tehát jövőre csak 1250 frt. Végül jön nyolczadiknak a csak 1891. évben tett 2000 frtos alapítványa br. Prónay Sylvester Gábornak egy az aszódi b.-kerületi felső leányiskolában benlakó protestáns leánynövendék nevelési költségeinek javára. Ennek is van már 33 frt 75 kr. maradványa. A kerületi számvizsgáló bizottság ennél több alapítványt nem említ, mert a Pohl Mihály püspök alapítványa a kerület folyó pénztárába olvasztatott, s e czímen a kerület mindig 600 frtot utalványoz a kerületbeli özvegy papnék számára, illetve a kerületi segélyző intézet tőkéinek gyarapítására. Az Esztergályi Mihály-féle 386 frt 92 kr. pedig még 1885 ben olvasztatott be ugyanazon intézet tőkealapjába. Mindeneket összevéve a kerület jelenleg tőkékben 166,900 frtot kezel, s ezek kamata valamint az említett évi járulékok jövedelméből az 1891 2 pénztári évben 43,500 frt bevétele volt. Nagyobb alapítványok, melyeket a kerület nem kezel, hanem rájuk kisebb-nagyobb befolyást vagy ellenőrzést gyakorol, a következők : Glosius Artner Karolina alapítványa, melyről a budapesti esperes saját esperességének jelenti, hogy tőkéje 120,000 frt. A püspök évi jelentésében pedig megneveztetnek 16-an a kik 40—100 irtonként mindössze 1020 frtig ez alapítványból nyugdíjban részesültek. A Glosius Sámuel és Dániel-féle alapítványt illetőleg sem esperességi, sem kerületi, sem egyetemes gyűlési jegyzőkönyvben a tőke mennyiségét megjelölve nem találjuk, csupán a püspök évi jelentéséből értesülünk, hogy 1891-ben 14-en élveztek belőle 210 márkás ösztöndijat, mi 1693 frt 54 kr. kiadásnak felel meg. A bányakerület pénzügyéről levén szó, ide tartozik a bányakerület felügyelete és pártfogása alatt álló papi és tanári segélyző intézet pénzügyi állásának ismertetése. Ennek tőkéje a kerület hathatós támogatása s a pénztáros, Breznyik János nagylelkű buzgólkodása folytán 1874. év óta immár 91,954 frt 7 krra emelkedett. Csák egy évi tőkeszaporodás ki tesz 6533 frt 98 krt. Az intézet most még csak 90 frt segélyt ad egy-egy özvegynek vagy árvának : de a tőkének 100,000 frtra emelkedése után megkezdődik a rendes jutalék-osztás. A bányakerület pénzügyéről levén szó, megemlíthető, hogy a kerületbeli esperességi és helyi özvegy-árva gyámoló- és nyugdíj-intézetek is szép vagyonnal rendelkeznek, mert a püspöki kimutatás szerint ezek együttvéve 418,532 frt tőke felett rendelkeznek, s így a kerületi segélyző intézettel együtt az e nembeli tőkék a félmilliót jóval meghaladják. Csupán az esperességi és helyi segélyző intézetek 1891-ben 200 segélyzett közé 20,545 frt jutalékot osztottak ki. Legvirágzóbb állapotban van a pestmegyei esperességi segélyzőintézet, mely egy papi özvegynek már 300 frt évi jutalékot adhat. De ott a tagok jövedelmök arányában járulnak a pénztár gyarapításához, s azonkívül be van hozva az egyes gyülekezetek évi adózása is e czélra. A helyi intézetek kimutatásából hiányzanak a bácsújfalusi, lajosfalvi, bakabányai, selmeczi, aszódi, korponai, felső-lehotai, pelsőczi, kecskeméti még ugyan kezdetleges gyámolító intézetek. Idővel számot tehetnek ezek is. A kerületi jegyzőkönyvből részletesen meg lehet tudni, mennyibe kerülnek a bányakerületben levő népiskolák és gymnasiumok. Ugyanis a 221 anya-