Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Dr. Győry Elek bizotts. előadónak a f. é. február 10-diki zsinati gyűlésen tartott beszéde

51 ellenünkre. (Élénk tetszés.) Helyesnek tartjuk azért, hogy kifejezést adjunk annak, a mely szerint a házasság ügye első sorban államszempontok szerint bírálandó el; hogy tehát annál a kérdésnél, vájjon az állami törvényhozást illeti-e meg a házassági jog megalkotása és a házassági ügyekben való bíráskodás: ennél a kérdésnél mi ellenkező álláspontot elfoglalni nem kívánunk. (Élénk helyeslés és tetszés.) Kifejezni akarjuk azt, hogy nincsen ellenünkre, ha a házasság polgári törvénynyel lesz szabályozva, a melynek folyománya, hogy az egységesen szabályoztassék minden honpolgárra nézve. (Élénk helyeslés.) Mi azonban, a midőn ezt a jelentést teszszük, nem kivánunk forgalomban levő jelszó értékű kifejezésekre támaszkodni; mi most csak azt tudjuk, hogy a házasságnak polgári törvénynyel való egységes szabályozása tervben van, de azt, hogy mi lesz ama törvények tartalma, minő alapon fog az nyugodni, meg fog-e felelni valóban az állami feladatoknak és érdekeknek, úgy a mint azt az előzetesen kifejtettek szerint mi értelmezzük, azt nem tudjuk. (Helyeslés.) Azt tartom, hogy világos megkülönböztetést kell tennünk a között is, hogy mi az állam érdeke és esetleg miképen fogják azt föl egyik vagy másik időben azok, a kik az állam képviseletében javaslatokat előterjeszteni vannak hivatva. (Helyeslés.) Mi nem politizálni akarunk. (Élé nk helyeslés.) Mi csak kifejezést akarunk adni annak, hogy mi a mi álláspontunk. (Helyeslés.) Ez az egyik, a mi a tanácskozmányban — ha jól fogom föl — óhajtásképen nyilvánult. Mi ezzel ki akarjuk mondani — a mint már említettem — hogy nem jelszavak után indulunk; mert annak hangoztatása, hogy polgári házasság legyen-e, sok alapja és értelme van és annak hangoztatása is, hogy kötelező, hogy fakultativ vagy sziikségbeli polgári házasság legyen, valóban csak jelszó értékével bir. Gondoljunk csak arra, hogy ama fejlődésnél fogva, a melyet röviden vázoltam, az egyházi törvényhozás keretébe menvén át a házasság szabályozása, kérdésessé vált még az is, vájjon joga van-e erre az államnak és eme kérdéssel szemben a polgári házasság természetét abban kezdték keresni, vájjon a polgári tisztviselő előtt kötendő meg vagy nem, holott nagyon lényeges, minő föltételektől függ a megköthetés, mely esetekben érvényes vagy érvénytelen a házasság, fölbontható-e az vagy sem, szóval nagyon is lényeges : nem az alak, hanem magának a házassági jognak a tartalma. (Élénk helyeslés.) Helyesebb tehát, ha akkor, a midőn álláspontunkat kívánjuk jelezni, azt mondjuk, hogy első sorban a házasság ügye állami szempontok szerint biráltassék el, mert ezzel utalás történik arra is, hogy ez tartalmilag valósággal az állam jól fölfogott föladatainak és szempontjainak feleljen meg : hogy az ne tartalmazza csupán egyik vagy másik egyháznak a házassági jogát, a mi egyértelmű volna az egyik egyház házassági jogainak a többi egyházakra való kényszerítésével. (Hosszantartó zajos tetszés.). Hogy e tekintetben mily fontos a tartalom, mutatja például az, hogy kötelező polgári házasság van Olaszországban felbonthatlansággal. Francziaországban, a midőn behozatott a polgári házasság, az mint felbontható szabályoztatott és csak később a reakczió, a restauráczió változtatta azt ismét át felbonthatlan házasságra. Ugyancsak tartalom tekintetében különösen figyelemmel kell lennünk arra, hogy több vallásfelekezet szabadságban és egyenlőségben élhessen e hazában, és hogy egyes honpolgárok is megszabadulhassanak törvényes módon oly köteléktől, mely az államok érdekeinek helyes felfogása szempontjából, valamint a házasság természeténél fogva sem az erkölcsök, sem egyéb állami feladatok érdekében fenn nem tartható. Ezek nézetem szerint az ajánlott határozatban kifejezésre találnak, annyival inkább, mert ha mi mondjuk ezt ki, a kik szem előtt tartva, hogy mennyi különböző vallásfelekezet él együtt e hazában, az állam fensőbbségét mindenkor elveinkkel összhangzásban állóknak ismertük. (Lelkes éljenzés,) Mi, a kik mindenkor a szabadság harczosai közé tartoztunk s megvédelmeztük azt legtöbbnyire országunk keleti részének támogatásával: akkor mirólunk senki igazságosan és méltányosan nem állíthatja, hogy az állam érdekeit az egyház jogainak és szabadságainak rovására hangoztatjuk. (Hosszantartó zajos éljenzés és tetszés.) Egyházunk rovására való nyilatkozásunk kizárt voltát természetesen nem anyagi értelemben vettem. Tudom én, hogy lia a polgári házasság a hatóság előtt lesz kötendő, lelkészeink ez által anyagi kárt fognak szenvedni, de hiszem, hogy lelkészeink, úgy mint Poroszországban történt, ez esetben méltányos kárpótlásban részesülnének. Igaz ugyan, hogy polgári házasság lenne az is, ha úgy, miut Zürichben volt, a lelkészek előtti házasság megkötését mondanák ki, de a házasság feltételeinek meghatározása és a biráskodás az állani kezében maradna meg. De lia ez nem így történnék is, vagy ha bizonyos tekintetben hátránynyal járna is egyházunkra a házasságnak oly szabályozása, mely a kifejtettek értelmében kizárólag állami szempontokat tart szem előtt : a mint, én a tanácskozmány szellemét felfogtam s a mint egyházunkat ismerem, azt hiszem bátran kimondhatom, hogy ez esetben is szem előtt tartanók azt, a mit soha szem elől nem tévesztettünk : hogyha hazánknak szüksége van a polgári házasságra, mi ügyünket a haza ügyétől soha el nem választjuk. (Perczekig tartó lelkes éljenzés és taps.) Főtiszteletíí zsinati közgyűlés! A tanácskozmány megbizásából ajánlott határozati javaslatnak van egy harmadik része is, a mely nem tartja időszerűnek a házassági kérdésekben ezúttal bővebben nyilatkozni. Ennek oka pedig az, hogy konkrét formulázott javaslat, a melyből megitélhetnők, vájjon megfelel-e azon szempontoknak, a melyeket kiemelhetünk, nem fekszik előttünk. (Helyeslés.) A zsinat pedig, mint egyházunk képviselője, nem bocsátkozhatik oly kijelentésekbe, a melyek rá nézve ez idő szerint ismeretlen javaslatokkal szemben bizonyos mérvű erkölcsi köte-