Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - „Theol. akadémiánk kibővítése” (Holczhammer János)

43 esperesség felosztása, s annak jótékony hatása csakhamar mutatkoznék az egyházi közigazgatás, a tanügy mezején, a valláserkölcsi és felekezeti életben, s a kerületi gyűlésen való méltányosabb fokú befolyás gyakorlásában. Az a kérdés már most: hogyan lehetne és kellene a mi egyházmegyénket széttagolni? Nézetem szerint legczélszerübb volna a mostani helyzet alapján három csoportba osztani az esperességet, s akkor így csoportosulnának a gyülekezetek új egyházmegyékbe : 1. Arad-csanádi esperesség: Alberti, Ambrózfalva, Apatelek, Arad, Bánhegyes, Makó, Nagylak, Pitvaros, Szemlak, N. Sz. Miklós, Uj-F.-Varsánd, Meggyes ; 13 lelkész, 20 tanító, 20.000 lélek. 2. Békési esperesség: M. Berény, B. Csaba, T. Földvár, Gyoma, Szarvas, Kondoros ; 10 lelkész. 64 tanító, 55.000 lélek. 3. Békés-csongrádi esperesség: Bánfalva, Csorvás, T. Komlós, Orosháza, Szeged, Szentes, H. M. Vásárhely; 9 lelkész, 33 tanító, 34.000 lélek. Természetesen nemcsak a helyi viszonyokat, hanem az országosakat is figyelembe kell venni ilyen terveknél. Csakhogy ezen szempontból is méltányos, az átlagnak megfelelő lenne az új felosztás. Nézzük csak a számokat: hogyan oszlik fel a népesség most? hogyan az én javaslatom szerint? Hány e igyháztag esik Kerületbeu 1 lelkészre 1 tauítóra 1 gyülekezetre 1 esperességre dunáninneni 1710 820 1750 21870 dunántúli 1290 570 1270 18090 tiszai 1060 440 1070 17550 bányai 1760 730 1860 45370 békési esp. 3640 1100 4860 116640 Javaslatom szeriut: arad-csanádi 1530 1000 1060 20000 békési 5500 860 9160 55000 békés-csongr. 3770 1030 4850 34000 Egy pillantás e számokra megczáfolhatlanul bizonyítja, hogy jogunk és okunk van törekedni nagy egyházmegyénk szétosztására az országos átlag szerint is. Ha pedig a felosztás alapjául azt az időt veszem, mikor a terv körülbelől valósággá is lehet, mikor a zsinati javaslat érvénybe lép: a lelkészek, tanítók és gyülekezetek száma akkor még nagyobb lesz ! Közlekedés tekintetében a legelőnyösebb a felosztás: mindegyik csoportnak megvan a maga vasútja: könnyen, kényelmesen érintkezhetnek az összetartozók. Tervem első megpendítésekor azt az aggodalmat hallottam felemlíteni, hogy nemzetiségi tekintetből káros volna az ilyen csoportosítás. Erre is gondoltam előre, de kijelentem, hogy nem szeretem az egyházban a politikát, s nem idomítom az egyház maradandó érdekeit a politika változandó tüneteihez, s ha egyházi szempontból valamit szükségesnek ismerek fel, muló politikai okok miatt nem mellőzöm. Tény az, hogy a mostani békési egyházmegyében is többségben vannak a tót hivek, papok és tanítók, többségben lennének két esperességben javaslatom szerint is ; de a magyarok és németek is oly nagy számban vannak e két esperességben is, hogy minden veszedelmes törekvést képesek lesznek ellensúlyozni, sőt megakadályozni, még ha minden tót pap pánszláv lenne is ; azt pedig már csak feltételezni sem szabad talán ? ! Azonfelül a törvény, a nyilvánosság, a sajtó, a felsőbb egyházi hatóságok is a hazafias rész támogatására szolgálnak. Van még két fontos körülmény, a mit meg kell említenem : a szarvasi főiskola, meg az özvegyárva intézetek ügye. Mindkettő a mostani esperességnek ügye. Nézetem szerint közösnek maradna mindkettő a felosztás után is, az esperességek által választott közös tanács vezetése alatt, s esetleg kerületivé fejlődnének a majdan alakítandó alföldi egyházkerület számára. A részletekre nézve csak akkor volna időszerű és szükséges a javaslatot kidolgozni, ha a fődologban : az esperesség megosztásában megegyezünk. Nem volna nehéz ezek további közös kormányzására nézve alkalmas módot találni ; viszont ezek miatt nem volna helyes az egyházi közigazgatás szempontjából nagyon szükséges felosztást elhalasztani. A czélszerűség kivánja ezt, a zsinat az alkalmat kin álja erre ! Veres József. Ily czím alatt jelent meg e b. lapok mult évi 49-ik számában Minimus aláírással egy czikk, reflektálva a pozsonyi theol. akadémia fennállásának 10-ik évfordulóján tartott igazgatói megnyitó-beszéd azon szavaira: „előbb-utóbb szükségszerű az, hogy theol. akadémiánk theol. fakultássá váljék ;" továbbá: „okvetlen szükséges, hogy akadémiánkon egy prot. tanárképzőnek is legalább alapjait megvessük." Mindkét, de különösen az utóbbi követelménynek, — egy prot. tanárképző mielőbbi létesítésének szükségét és kiváló fontosságát prot. egyházunkra nézve, azt hiszem, senki se vonja kétségbe. — Élénken érzi ezt mindenki, a ki látja, mint lépnek le erejük fogytával egymásután a küzdőtérről a régi prot. tanári gárda tagjai s mily gyéren sorakoznak helyükbe az új harczosok, — olyanok, kik nem pusztán az oktatás, hanem a valódi prot. szellemű nevelés terén folytassák az eltávozók által félbenhagyott harczot. — Ez a tapasztalás vezette a theol. akadémia nagyon t. igazgatóját a jelzett követelmény kimondására, s bizonyára ez vezette Minimust is arra, hogy kifejtse véleményét, mikép gondolja ő a kérdés megoldását. A Minimus által ajánlott megoldási mód azonban legkevésbbé sem alkalmas arra, hogy a szükségen segítsen, sőt megvalósítása még több bajnak,