Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Oszszuk fel a békési esperességet (Veres József)

42 ] Döntő azonban minden esetre az egyházi közigazgatás érdeke. Lehet-e meleg, élénk, bizalmas összeköttetést csak képzelni is olyan nagy területen lakó lelkészek, tanítók, felügyelők, gondnokok, egyháztagok között, mint a békési egyházmegye, melynek tagjai laknak: Békés, Csongrád, Csanád, Jász-Nagy-Kún-Szolnok, Arad, Torontálmegyék területén?! Évenkint egyszer, akkor is csak futólag érintkezhetnek egymással még a lelkészek is, az egyházmegyei gyűlésen; a tanítók talán egész életükben nem látják kartársaikat, hogyan fejlődnék ezeknél igazi közszellem, mely hat, él és éltet?! Vagy hogyan ismerje meg igazán az esperes és a felügyelő az egyházmegye területén lakó hivatalnokokat és egyháztagokat, úgy hogy a közös működésbe bevonhassa, a közös czélra törekvésben lelkesítse, vezesse, hiszen nem is látja őket másutt, mint az egyházmegyei gyűlésen, mikor a sok dolog és kevés idő miatt csak köszöntést válthat velők. A felsorolt megyék hatóságain kivül még H.M.-Vásárhely, Szeged, Arad sz. kir. városok hatóságaival is kell az elnökségnek érintkeznie, mennyi idő kell azokat kiismernie, intézkedéseiket figyelemmel kisérnie, őket a mi ügyeinkkel megismertetni; mennyivel gyorsabban, alaposabban, sikeresebben tehetné azt kevesebb hatósággal, kevesebb hatóság területén ! A mely ok vezette a zsinatot, midőn elhatározta azt, hogy 10,000-nél több tagból álló gyülekezetnek minden 5000-re új lelkészt kell alkalmaznia, ugyanazon ok követeli azt is, hogy a túlságos nagy terjedelmű és népességű egyházmegyéket is feloszsza, mert különben azok tehetetlen tömeggé válnak, melyekben nincs szellem, ninc3 lélek, nincs élet. Gépezet csak, az is nehézkes, lassú, rossz. A zsinati javaslat — igen helyesen — feladatává teszi az esperesnek és felügyelőnek az egyházközségeket és az iskolákat koronkint meglátogatni. Az esperes azonban egyszersmind valamely gyülekezetnek, még pedig többnyire valamely nagy gyülekezetnek, lelkésze is; mennyi időre kell hazulról eltávoznia, hogy 106 iskolát meglátogasson, megismerjen. Most alig egyéb az esperesi hivatal, mint gyűlési elnökösködés, rendeletek körözője. Sokkal egészségesebb élet, tevékenyebb működés fejlődnék az egyes részekben, ha nem ilyen nagy tömegbe volnának összezsúfolva, melyben egymástól mozdulni sem birnak. Új anyagyülekezetek keletkezését is elősegítené az új felosztás. Hiszen ez a mostani állapot csak nem maradhat meg továbbra is?! Kondoroson, a h.-m.-vásárhelyi pusztán, Meggyesen felszentelt lelkészek működnek, minden lelkészi cselekvényt végeznek, de gyülekezetük még sem anyagyülekezet, — miért ne legyenek ezek önállóak, hiszen a népesség is, a határ is elegendő anyagyülekezet alakítására. Mi az ilyen lelkész : káplán, helyettes, lelkész? Sem nekik, sem mostani anyagyülekezetüknek, sem általában az egyházi életnek nem áll érdekében föntartani a mostani viszonyt, melyben voltakép senki sem tudja, hogy micsoda : főnök, társ vagy segéd? anya-, leánygyülekezet vagy csak kiegészítő rész, tehát voltakép semmiben önálló? ki intézkedjék, ki hajtsa végre, ki legyen felelős? Vagy ki és mily fokig van jogosítva, kötelezve valamire?! Az orosházi egyházhoz ta tozó leányegyházakat mentül előbb anyagyülekezetekké kell fejleszteni; Sz.-Szt.-Tornyán 1186, P.-Földvárott 1514, N.-Szénáson 1786 evang. hitű lakik; most ott a tanító levita is s mint ilyen keresztel, temet, prédikál, a gyülekezet igazgatását az egyháztanács elnöke gyanánt vezeti s azonfelül 200—240 gyermeket tanít egy iskolában. Békésvármegye legujabbi utasítása értelmében ezek még egy- egy iskolát lesznek kötelesek állítani : akkor két-két tanító lenne a gyülekezetnél, de lelkész egy sem; holott megfordítva sokkal természetesebb, az egyház érdekében sokkal megfelelőbb lenne ez : legyen ott lelkész s az egyszersmind szükség esetében egyelőre tanítson a felsőbb osztályokban; hiszen arra a lelkésznek sokkal inkább képesnek kell lennie, mint a tanítónak a lelkészi teendők végezésére. Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy az új zsinati törvények szerint „oly anyaegyházközségek, melyek 10,000 léi éknél nagyobb népességgel birnak, a lelkipásztorkodás kellő módon gyakorolhatása végett 5000 lelkenkint körökbe osztatnak be." E szerint Csabán még 2, Szarvason még 2, Orosházán még 1 lelkészi állomást kell szervezni. A lelkésznek, ha hivatását komolyan veszi, nem szabad azzal megelégednie, hogy egyedül a felekezeti jellegű iskolákat kisérje figyelemmel, hanem a községi, állami, polgári, ipar- és felsőbb iskolákat is, sőt ezeket talán még nagyobb mértékben, mert a növendékek ezekben ki vannak téve más felekezetbeli vagy felekezétünk elleni befolyásnak. E tekintetben nem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy Szegeden, Aradon, Hódmező-Vásárhelyen, Szentesen, Makón nagy számban tanulnak felekezetünkbeli növendékek olyan iskolákban, melyek nem a mi felekezetünk hatása alatt állanak; továbbá Szarvason főgymnasium, Csabán algymnasium, polgári leányiskola, Orosházán polgári iskola, ezeken kivül mindenütt ismétlő és iparos iskolák : ezekre mindnyájára ki kellene terjeszteni a helyi lelkésznek a gondviselést, az esperesnek az ellenőrzést, felügyeletet; már pedig azt még csak gondolni sem lehet, hogy a saját népes gyülekezet gondjai mellett kellő figyelmet és időt fordíthasson az esperes ilyen nagy egyházmegyében, mint most a békési. A felosztásnak nem kicsiny haszna keletkeznék abból is, hogy egy helyett három esperes és három felügyelő kapna munkakört, munkakedvének, tehetségének megfelelő tért, nemes versenyre szállnának maguk is, egyházmegyéjük is a szent ügy lelkes szolgálatában. Mellőzhetetlen, halaszthatatlan tehát a békési