Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - A kerületek új beosztása (Thébusz János)

420 küzdelem nyilt tengerén vergődő hajóját a nemzetiségi tomboló vihar által felkorbácsolt szennyes hullámok elnyeléssel fenyegették. Ez a legfőbb kormányoshoz, az egyetemes gyűléshez fordult, kiáltva : Uram! ments meg, mert elveszünk. És ez kinyújtotta mentő kezét. Elhatározta, hogy az egyházkerületek uj beosztást nyerjenek. Az egyetemes gyűlés által kiküldött bizottság felosztási terve azonban úgy a történeti tradiczióval, valamint a földrajzi és népességi tekintetekkel homlokegyenest ellenkezik. Az együttes, összhangzó működést gátló nemzetiségi ellentéteket pedig nem csak hogy nem korlátozza, hanem kitágította. A ragadó betegségnek legbiztosabb gyógyszere a zárlat. Körülzárolt helyen kell azt elfojtani és kiirtani. A bizottság terve a fertőző baczillusokat egy kerületből három kerületre plántálja át. Az égő csóvát három kerület területére dobja. Ha már egyszer kimondotta az egyetem, hogy az egyházkerületek uj beosztása okvetlenül szükséges, akkor maradjunk azon elveknél, melyeket a bizottság is felállított, de csak azért, hogy azokat megtartsa. Ezen elvek alapján a legczélszerűbb, leghelyesebb, sőt az egyedül jogosult felosztás lenne az, hogy a mostani bányakerület ketté osztassák és a többi egyházkerületek csekély helyreigazítással változatlanul fe n t a r t a s s a n a k. Ezen álláspont mellett nyilatkoztam 11 év előtt, ezen álláspontot tartom most is a leghelyesebbnek. A bányai egyházkerületnek közigazgatása az ő 408 ezer lélekszámával és elnyúlt hosszú aránytalan testével egy embernek erejét felülmúlja. Ezt kell tehát ketté osztani és négy helyett öt egyházkerületet létesíteni. Csakis ezen beosztás mellett tartatik meg a történeti tradiczió, szem előtt tartatnak a földrajzi és népességi tekintetek is. Ezen beosztás mellett következőképen alakulnának a kerületek ; 1) A bányai egyházkerület állana: zólyomi, honti, nógrádi, budapesti és pestmegyei egyházmegyékből. Összesen 174901 lélek, 132 egyházközség és 136 lelkészszel. 2) Alföld i egyházkerület : bács-szerémi, békési és a bánsági egyházmegyékből alakulna. A bácsszerémi két, a békési három egyházmegyére osztassék s így összesen hat megyéből állana 230331 lélekkel, 81 egyházközséggel és 90 lelkészszel. 3) A tiszai egyházkerület jelen területét tartaná meg 157985 lélekkel, 146 egyházközséggel és 148 lelkészszel. 4) A dunáninneni egyházkerülethez csatoltatnék Bars, a hová földrajzilag tartozik 3001 lélekszámával s öt egyházközségével, Mosony, mely a Duna jobb partján fekszik, mint természetes testéhez Dunántúlhoz csatoltatnék s helyette a Dana bal partján fekvő fehér-komáromi egyházmegye, mely földrajzilag innenhez tartozik, ezen egyházkerülethez adatnék. Lenne benne 177966 lélek, 108 egyházközség és 111 lelkész. 5) A dunántúli egyházkerület a fentérintett csere folytán 216134 lélekből, 159 egyházközségből és 165 lelkészből állana. Szintén hallani vélem azon ellenvetést : ezen felosztás mellett miképen érhetjük el azon czélt, mely az uj felosztás legfőbb czélja s melyet elérni akarunk? Miképen fékezhetjük meg a már megizmosodott nemzetiségi jogosulatlan aspirácziókat? Csakis az ilyen felosztás mellett. De ez két feltételtől függ. Hassanak vezérlő férfiaink oda, hogy az állam tegye meg kötelességét, de tegye meg kötelességét az egyetemes gyűlés is. Sajnos, de tény, hogy egyik sem tette meg eddig ebbeli kötelességét. A turócz-szent-mártoni pánszláv sajtó főszerve : a „Národnie Noviny" egy emberöltő óta metsző gúnynyal ostorozza a magyar nemzeti törekvéseket, szítja a tót ajkúak között a magyar nemzet és haza elleni gyűlöletet; a hasonló szellemben szerkesztett „Hlásznik" ezer és ezer példányban árasztja el nemcsak a felvidéki, hanem az alföldi tótajkú vidékeket, miről a sajtóirodának kell, hogy tudomása legyen, és az államügyész, hol késik az éji homályban, hogy kötelességét megtegye? Hol a kormány, hogy ezen, a magyar nemzet ellen gyűlöletet szitó tót lapok helyét hazafias szellemű és irányú tót újsággal pótolja! A f. évi egyetemes gyűlés után a turócz-szentmártoni pánszláv nyomdából kikerült a „Tót nyelv védelme" czime alatt egy röpirat, mely sok ezer példányban küldetett szét a tót ajkú népnek, hogy azt felbujtsa és izgassa. Noha az egyetemes gyűlésen szó sem volt a tót nyelvről s még kevésbé annak elnyomásáról, e röpirat hazugságot hazugságra tetéz s czélzatos hazugságaival izgatja a magyar nemzet ellen a népet. Az 5-ik lapon a többek között azt nyomatta ki : „A zsinat, hiven czéljához, a magyarországi evang. egyház számára olyan törvényeket és szabályokat állapított meg, hogy a templomokban mentül elébb szűnjenek meg a tót istentiszteletek, szűnjék meg a falusi elemi iskolákban is a tót tanítás, hogy a tót anyanyelvükhöz hű embereknek ne legyen az egyházban semmi szavuk, hogy annyira megbutuljanak és nyersekké legyenek, hogy mentül elébb következzék be azon idő, melyben ezen országban többé már senki se vallja magát tótnak." És, midőn ily szándékos hazugságokkal a békés és jóra való tót népet izgatják és bujtogatják, hol van a kormány, hogy a postán az ily izgató iratokat lefoglalja, a mfí szerzőjét kipuhatolja és megbüntesse? A napi sajtóból tudjuk, hogy épen a felvidéki