Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Törvényjavaslat az 1868 : 53. tcz. némely határozatainak módosításáról

406 Végül megemlítjük, hogy dr. Schreiner Károly 100 frtot ajánlott fel az esperességi lelkész-tanítói özvegyárva alapra, Lenk J. úr Sopronból pedig 50 forintot az esperesség rendelkezésére. Azóta Renner Henrik esperes az egyház és tanügy terén (no meg számtalan más téren is) szerzett bokros érdemeiért Ő Felsége által a koronás arany érdemkereszttel is ki lett tüntetve. Adja Isten, hogy úgy ő, mint dr. Schreiner Károly is még sokáig működhessenek áldásteljesen szentegyházunk javára ! & Törvényjavaslat az 1868: LIII. t.-czikk némely határozatainak módosításáról. 1. §. Bármily vallású házasulandók, házasságok megkötése előtt, megegyezhetnek arra nézve, hogy születendő gyermekeik a bevett, vagy törvényesen elismert hitvallások közül, melyiket kövessék; megegyezhetnek esetleg arra nézve is, hogy egy-egy gyermekük, különkülön a jelzett hitvallások melyikét kövesse, illetőleg melyikben neveltessék. Ezen megegyezés polgári hatóság, vagy kir. közjegyző előtt, személyesen jelentendő ki és Írásba foglalandó. A megegyezés alakiságai, valamint annak anyakönyvi nyilvántartása körül követendő eljárást a vallás- és közoktatásügyi, illetőleg az igazságügyi és a belügyminiszter rendeletileg szabályozza. 2. §. Az 1. §-ban körülirt megegyezés hiánya esetén a házasfelek összes gyermekei, különbség nélkül, az atyának a házasságkötés idejében vallott vallását követik, illetve abban neveltetnek, a mennyiben ezen vallás a bevett, vagy törvényesen elismertek közé tartozik. Kenéz*s&n~rátto2<í~áty^yőfÓsft°^ vaíf 'megállapl?aí Üogy gyermekei a bevett, vagy törvényesen elismert vallások melyikében nevelendők. Ha az atya nem határoz, az anya azonban valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozik, akkor az összes gyermekek az anya vallását követik, illetve abban neveltetnek. Ha az anya nem tartozik egy bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez sem, és ő sem határoz a gyermekek mily bevett vagy törvényesen elismert vallásban leendő nevelése iránt, akkor e jog és kötelesség a gyámhatóságra száll át. A gyermekek mily vallásban leendő nevelésének a leirt módon való megállapítása legkésőbb azok tanköteles korának elértéig foganatosítandó. 3. §. Az 1. §. szerint létrejött megegyezés később csakis az esetben változtatható meg : 1. Ha különböző keresztény vallású felek közül valamelyik fél a másik házastárs vallására tér át ugy, hogy a házasság nem vegyes házassággá válik ; 2. ha keresztény és nem keresztény felek közti házasságról valamelyik fél más vallásra tér át, ugy, hogy a házasság tisztán keresztény, vagy tisztán nem kereszteny felek közti házassággá válik. Ez esetekben a megegyezés ugyanazon alakiságok mellett, de csupán oly irányban változtatható meg, hog

V a születendő, valamint a 7-ik életévet még be nem töltött összes gyermekek most már a szülők vallásához képest az «I«« e t

b valamenn

y.

en a szüiők közö

g kövessék és abban neveltessenek, a második esetben pedig valamennyien a keresztény vallást, esetleg vallásokat, vagy pedig valamennyien a nem keresztény vallást kövessék és abban, esetleg azokban neveltessenek. Ily esetekben a 7-ik életével már túlhaladott, de az 1868: LIII. t.-cz. 2. §-ában megszabott életkort még el nem ért gyermekek is, az idézett törvényczikk 3—8. §§-aiban körülirt módon az uj megegyezés szerinti vallásra térhetnek át, de csakis a gyámhatóság beleegyezése mellett. 4. §. A 2-ik §. első bekezdésében foglalt szabály alól eltérésnek később csak akkor van helye: 1. ha különböző keresztény vallású felek közti házasságról van szó, és a férj a feleség vallására tér át ugy, hogy a házasság nem vegyes házassággá válik ; 2. ha keresztény és nem keresztény felek közti házasságról van szó, és a férj más bevett, vagy törvényesen elismert vallásra tér át, ugy, hogy a házasság tisztán keresztény, vagy tisztán nem keresztény felek közti házassággá válik. Ez esetekbeu a születendő, valamint 7-ik életévet még be nem töltött összes gyermekek az atya uj vallását követik, illetőleg abban nevelendők. A 7-dik életévet már túlhaladott, de az 1868: LIII. t.-czikk 2. §-ban megszabott életkort még el nem ért gyermekek is, az idézett t.-czikk 3—8. §§ aiban körülirt módon az atya uj vallására térhetnek át, de csakis a gyámhatóság beleegyezése mellett. 5. §. Az oly házasság, melyben az egyik fél a bevett, vagy törvényes elismert vallások egyikéhez sem tartozik, a másik fél azonban tagja a jelzett vallások valamelyikének ? külSnhöző vallású felek közti házasságnak tekintetik. Ehez képest az ily felek között az 1. §. értelmében létrejött megegyezéstől illetőleg a 2. §. második és negyedik bekezdése szerint történt megállapítástól eltérésnek, később csakis a 3. és 4. §§-okban körülirt feltételek alatt, s az azokban jelzett irányokban és terjedelemben van helye. 6. §. A törvénytelen gyermekek anyjuk vallását követik, a mennyiben ez a vallás a bevett, vagy törvényesen elismertek közé tartozik. A bevett, vagy törvényesnek elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozó anya törvénytelen gyermekeire a 2. §. negyedik és ötödik bekezdésében foglalt szabályok nyernek alkalmazást. Ha az anya más bevett, vagy törvényesen elismert vallásra tér át, vagy ilyenbe belép, akkor a 7-ik életévet még be nem töltött törvénytelen gyermekei uj vallásába követik. 7. §. A jelen törvényben foglaltakkal ellenkező bármely szerződés, téritvény, vagy rendelkezés érvénytelen és semmi esetre sem birhat joghatálylyal. 8. §. A jelen törvény életbelépése előtt kötött házasságokból született, vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve azon törvény határozata marad érvényben, a mely ily házasságok kötése idejében hatályban volt. 9- §• A jelen törvénynyel ellenkező, mindennemű jogszabályok s jelesül az 1868: LIII. törvényczikk 12. és 14. §§ -ai hatályon kivül helyeztatnek. 10. §. A jelen törvény az általánosan kötelező polgári házasságot szabályozó .... törvényczikkel egyidejűleg lép életbe s végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi és belügyminiszterek bízatnak meg.