Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - „A tót nyelv védelme az 1893. évi egyet. gyűlésen” (Alman Bruno)

templomaik számára tót istentiszteleteket s iskoláikban tót anyanyelvű oktatást kívánnak.

2) Hogy a dunáninneni kerületben uralkodó ezen természetes, törvényes és Isten eló'tt kedves rendet megsemmisítsék, a többi három kerület megegyezett a zsinat megtartásának szükséges voltában. (Következik a zsinat fogalmának meghatározása.) Nos a zsinat jó volna s valamit létesítenie kellene a világfiak által a tönk szélére juttatott egyház javára. De azok, kik a zsinatot óhajtották, nyíltan kimondták annak szükséges voltát, hogy a dunáninneni kerületben a hatalom a tótok kezébó'l kiveendő'. A dunáninneni kerület ellenkezett egy oly szándékkal megtartandó zsinat összehívásával, mert hiszen ki az, a ki a saját torkára köszörülné a kést, de végre saját emberei némelyikének gyengesége következtében megadta magát, választott képviselőket s a zsinat egybe lett híva és megtartva. Magától értetendő, hogy a dunáninneni kerület küldöttei a többi egyházkerület küldötteivel szemben kisebbségben voltak : a zsinat hiven ezéljához a magyarhoni ev. egyház számára olyan törvényeket hozott, hogy a templomokban a tót istentisztelet s a falusi elemi iskolákban a tót tanítás megszűnjék, hogy a nyelvéhez hű tót népnek semmi szava se lehessen az egyházban, hogy elbutuljon és elnyersesedjék annyira, hogy minél előbb állhasson be az az idő, melyben ezen országban senki se mondhassa magát tótnak. De mi nem történt? Ezen évben már minden az uj törvények értelmében kezdett haladni. Az esperességeknek és kerületeknek már az uj törvények értelmében kellett rendezkedniük. Nos hát itt, a dunáninneni kerületben a nyelvükhöz hű tótok még nagyobb hatalomhoz jutottak, mint a milyennel a zsinat eló'tt rendelkeztek. Liptó SzentMiklóson aug. 23. és 24-én volt a kerületi gyűlés, a melyben az egész dunáninneni kerület kormányzása a tótok kezébe ment át, ők jutottak minden hivatalhoz, a tót gymnasiumnak Turócz Szent-Mártonban a jövő tanévre való felállítása el lett határozva és minden úgy lett megállapítva, a mint azt a hű tót lelkek kívánták. A zsinat az ő törvényeivel a tótoknak ezen természetes, törvényes és Isten előtt kedves határozatait ezen kerületben meg akarta semmisíteni s ebből az derült ki, hogy inkább használt nékik. Igaz, zaj támadt az országban. A magyar újságok egyébről sem irtak, mint a szent-miklósi gyűlésről. Pánszlávizmus ! hazaárulás ! A tótok lázadnak a magyarok ellen. Milyen magyarok ellen? Hol vannak Liptóban, Árvában, Turóczban, Trencsénben, Nyitrában és főkép az ev. egyházban, hol vannak magyarok? Evangelikus vallású magyarok legnagyobb számmal vannak a dunántúli kerületben, itt többségben vannak és mikor, kinek jutott valaha eszébe azt mondani, hogy a dunántúli magyarok lázadnak a magyarok vagy a németek ellen, midőn ott a dolgok a magyar többség kedve szerint mentek? (S így mennek miDdig!) Azt még sem merik mondani, hogy nekünk nincsen jogunk tótoknak maradni ; no mihelyest mi tótok a tót ügy javára teszünk valamit, azonnal elkiáltják magukat ; hazafíatlanság, pánszlávizmus és hazaárulás. S a zsinati 2) Hát most magyarul prédikálnak pl. Krajnán stb. vagy magyarul tanulnak ugyanott stb. ? ! törvények által elkövetett rosz megmaradt a mi sanyargatásunkra, ámbár ezen törvények előlegesen segítségünkre voltak a dunáninneni kerületben való rendezkedésünknél. Azelőtt ugyanis a négy kerület között mindegyik önállóan kormányozta magát : a mit határozott, az nem volt felsőbb megerősítésnek alávetve. Most a zsinat a kerületek fölé az egyetemes gyűlést helyezte (törvényesítette hatalmát) s hogy az megsemmisítheti azt, a mit a kerület magára nézve jónak talált. Ebbe fogództak a mosonyi és pozsonyi németek és a pozsonyi iskolák magyaron tanárai. Esperességeik nevében a szent-miklósi kerületi gyűlés csaknem valamennyi határozata ellen felebbezést nyújtottak be az egyetemes gyűléshez. Nevezetesen kívánták, hogy a Turócz-Szent-Mártonban felállítani szándékolt tót gymnasium ne nyittassák meg, hogy a kerületi pénz- és levéltár ne helyeztessék át LiptóSzent-Miklósra és panaszt emeltek a hivatalok betöltésénél történt mellőztetésük miatt. S miután a zsinat az egyetemes gyűlésnek jogot adott a majdnem 200 év óta jelenlegi alakjukban lévő kerületek felosztására és szétdarabolására, tehát a pozsonyi németek és magyarónok felebbezésükben abba ís belekapaszkodtak s azt kívánták, hogy az egyetemes gyűlés, habár nem semmisíti meg a szent-miklósi gyűlés határozatait, elrendelte a dunáninneni kerület szátdarabolását. Mindez azt jelenti, hogy ők mint kisebbség akarnának uralkodni a kerület felett. Ez az egyházi kormányzásból való kizáratását akarja jelenteni mindazoknak, akik az ellen védekeznek, hogy a tót nyelv megfosztassák minden jogától s száműzessék úgy a templomokból mint az iskolákból. Az egyetemes gyűlés most okt. 4., 5. és 6-án összeült. A tótoknak ezen országban annyi a jó barátja, tulajdonképen ők annyira ássák alá önmagukat, hogy a dunáninneni kerület felosztását magában foglaló felebbezéshez ugyanily értelmű indítványával a bányai kerület is hozzájárult. (Ezután megnevezi a dunáninneni kerület 9 küldöttjét s utal azoknak a tót érdekek megóvásában az egyetemes gyűlésen kifejtett munkásságára.) Az egyetemes gyűlés, mintha nem volna az egyházra nézve fontos kérdés

3), mindjárt az első napon a tótok elitélésével kezdődött. Fel lettek olvasva a dunáninneni kerület határozatai ellen beadott felebbezések és Pulszky Ágost a bányai kerület nevében előadta az egyházkerületek uj beosztását tartalmazó indítványát. A röpiratféle ezután Janoska Gryörgy beszédét hozza, melyben ez mindenekelőtt arra figyelmezteti az egyetemes gyűlést, hogy jó lesz megvilágítani a felebbezések ügyét és felderíteni, mely körülmények között jöttek létre a szent-miklósi határozatok. Ezen beszéd közlése után így folytatja : „Védeni a dunáninneni kerület kisebbségének magatartását és határozatát, érdekelve volt Trsztyénszky Ferencz pozsonyi esperes. Nos nem is kisérlette meg annak bizonyítását, hogy a Liptó Szent-Miklóson tartott kerületi gyűlés valami jogtalanságot vagy törvénytelenséget követett volna el : e helyett valami veszedelmes propagandáról mesélt.

J) 3) Hát a tót gymnasium? 4) Nem mese az, hanem az ág. h. ev. egyházra nézve szégyenletes való!