Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Nyílt levél (Dr. Belohorszky János)

ben? annak a vallás igen drága! Hát kiben éleszszünk erős evangyéliomi hitet? A felelet egyszerű. Sokan megadták már ezen kérdésre a feleletet, midőn reámutattak az ifjúság szép, jó és nemes iránt fogékony csoportjára. Es én sem adhatok más feleletet mint azt, hogy ott van az ifjúság, éleszszűnk erős evangyéliomi hitet az ifjúságban. Ki ne ismerné el, hogy az ifjúi kebel azon talaj, melyben dúsan tenyészik úgy a jó mint a rosz. Tenyészszük tehát az ifjúság keblében, szivében a jót, a vallás virágát, az erős evangyéliomi hitet s az eredmény nem marad el. Ifjúból lesz az öreg. Ha az ifjú szivét megnyertük, birjuk az öreg szivét is. A kibe ifjúkorában beleoltottuk az erős evangyéliomi hitet, nem hal ki abból az erős evangyéliomi hit férfikorában sem. Ha az ifjúságba bele oltottuk az erős evangyéliomi hitet, akkor könnyen boldogulunk az öregekkel. Kevés fáradsággal nagy eredményeket érhetünk el. Az erős evangyéliomi hittel biró lelkészek hivatottak az erős evangyéliomi hitnek az ifjúság kebelében való élesztésére; ne késsünk tehát, használjuk fel az önként kínálkozó ártatlan gyermeki sziveket és éleszszűnk erős evangyéliomi hitet az ifjúságban. Éleszszűnk erős evangyéliomi hitet, de 3) hol? Az előbbi kérdésre adott feleletben benne rejlik az ezen kérdésre adandó felelet. Ha az ifjúságban éleszthetünk csak erős evangyéliomi hitet, akkor ott azon a helyen éleszthetünk erős evangyéliomi hitet, hol az ifjúság feltalálható: az iskolában. Az iskola ma még a mienk, de ki tudja meddig; használjuk fel tehát az alkalmas helyet. Ott az iskola, ott kezdjük el az erős evangyéliomi hit élesztését. Még pedig kezdjük el az elemi iskolában. Ne elégedjenek meg a lelkészek avval, hogy a tanítók a gyermekekkel a vallást imígy-amúgy bemagoltatják, hanem vegyék a vallástanítást, a mennyire csak lehet a kezükbe és tanítsák a vallást maguk, vagy legalább vegyenek maguknak annyi fáradságot, hogy utána nézzenek a dolognak, miként tanítják a tanítók a vallást. Folytassák az erős evangyéliomi hit élesztését a középiskolában. Alkalmazzanak a gymnasiumokban vallástanítókul szakembereket, kik ne tanítsanak a vallás mellett földrajzt vagy latint, illetőleg a latin és földrajz mellett ügy mellékesen vallást is. Minden tantárgy megköveteli az egész ember összes tehetségét, annál inkább a vallás tanítása. Egy ember tanítsa a vallást az első osztálytól a nyolczadikig, egy ember felügyelete és tekintélye alatt álljanak a középiskolai tanulók vallási tekintetben, még pedig szakember tekintélye alatt, akkor lesz eredmény, akkor éleszthetünk erős evangyéliomi hitet a középiskolai tanulókban. Ne feledjük el és ne tartsuk felesleges dolognak az erős evangyéliomi hit élesztését az egyetemen, de ne a közös, jutányos vagy ingyenes étkezéssel, hanem egyetemi lelkészi állás szervezésével és egyetemi lelkész alkalmazásával, a mint ezt az „Evang. Egyház és Iskola" 1891. évi 27. számában olvasható „A lelkipásztorkodás a szakiskolákon" czimű czikk ajánlja. Éleszszük az erős evangyéliomi hitet a magánházakban. Ez legyen az erős evangyéliomi hit élesztésének betetőzése. Ne államhivatalnok legyen a lelkész, ne legyen hivatalos helyiségben hivataloskodó hivatalnok, de legyen lelkész, ki betekint néha híveinek családi körébe, ki megfordul a nép között is, hogy ne legyenek kénytelenek a hivek azt mondani, hogy olyanok vagyunk, mint a pásztor nélküli nyáj. Ne abban keressük a legnagyobb dicsőséget, hogy senki a világon nem tudja jobban vezetni az anyakönyveket mint mi, hanem abban, ha a hivek azt mondják rólunk, hogy : ilyen áldott lelkű lelkészt az Isten csak jókedvében adott nekünk. Ezt a dicséretet pedig többé-kevésbbé minden lelkész elérheti, a ki meglátogatja vigasztaló nyájas szavával a híveket az ő nyomorúságukban. Erre törekedjünk, ez legyen ambicziónk netovábbja! Éleszszűnk erős evangyéliomi hitet, de 4) hogyan? Erre a kérdésre is kielégítő feleletet segítenek adni az előbbi kérdésekre adott feleletek. Ha az ifjúságban kell éleszteni az erős evangyéliomi hitet és az iskolában, akkor ez nem történhet másként mint tanítás által. A mint ismeret nélkül nincs tudomány, ügy nincsen hit sem. Tanítsuk a vallást, de ne elégedjünk meg a vallástani anyagnak puszta betanításával. De még ha érti is a gyermek a tananyagot, akkor sem érjük el teljesen czélunkat. Nem elég csak a bibliáról tanítani, hanem szükséges tanítani a bibliából is, még pedig nem a bibliai történetekből vagy a bibliai kivonatokból, hanem az egész teljes bibliából. Mily nagy hatása van a biblia olvasásának, különösen az evangyéliomok olvasásának a gyermeki kebelre, ki sem lehet mondani. Sokszor hallottam egy-egy felnőtt férfitól, hogy sirt, midőn ifjúkorában János evangyéliomát olvasta, sőt még most férfikorában sem tudja megindulás nélkül olvasni. Olvassuk tehát az evangyéliomokat eredeti terjedelmükben a gyermekek, különösen az egyetemi ifjúság előtt s óriási eredményt fogunk elérni. Még jobb, ha az ifjúsággal magával olvastatunk. Ha ifjúkorában olvas már a keresztény egyház tagja a bibliából, hozzászokik a biblia alakjához, tartalmához és öregkorában is kedves olvasmánya lesz a biblia. Még ma is örömmel emlékszem azon tanáromra, ki Bánk bánt olvasta fel előttünk. Mondhatom, nagyobb hatást gyakorolt rám ezen felolvasásával, mint remek irodalomtörténeti előadásával. Azt hiszem s úgy vagyok meggyőződve, hogy hasonlóan nagy hatása volna az evangyéliomoknak, különösen János evangyéliomának olvastatása az ifjúi szivre és ifjúi akaraterőre, és sokan elővennék a bibliát öregkorukban is, ha máskor nem, karácsony estéjén, mikor a családapa könynyes szemekkel olvasná fel ártatlan szivfí gyermekei előtt Jézus születésének történetéből azt a helyet, hogy „hirtelenséggel lőn ott az angyallal együtt mennyei seregeknek soka-