Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A bánáti ág. hitv. ev. esperesség közgyűlése (Kiss Kálmán)

való módosítása legott bejelentendő', azon körülmény megjelelésével vagy okmány, illetve községi, liitközségi határozat másolatának kíséretében, melylyel a fizetés emeltetett vagy módosult. És ez az iskolaszékeknek a közigazgatási tisztviselő által a tárgyalás alatt ki is fog jelentetni. Akkor talán meg fogják tudni azt is, hogy hová jelentendő be a tanítói javadalom módosítása; mert arról a miniszteri leirat körülményesebben most nem szól. Kund Samu. le keverjük a politikát egyházi Megvallom, örömmel szoktam olvasgatni Andorka Gyula úrnak e b. lapban meg-megjelenő s erős ev. érzülettől duzzadó jeles czikkeit; s átolvasom még azokat is, a melyek a „Nemzet" hasábjain szoktak tőle olykor-olykor megjelenni. Örömmel olvastam el e b. lap legutóbbi 33. számában „Helyzetünk" czím alatt megjelent vezérczikkét is; melynek egy bántó passzusa — az én nézetem szerint — inkább illett volna a „Nemzet" czimü politikai lapba, mint e párton kivül álló egyházi közlönyünkbe. Nem tehetem, hogy arra, habár néhány íövid szóval is, ne reflektáljak ! Azt irja az igen t. czikkiró úr, hogy „már a valódi magyar, törvénytisztelő, dymisztikus s a kiegyezkedési alapon álló evangélikusnak nincs annyi elismerés megadva, mint a legszélsőbb ellenzéki párton álló k a t h o 1 ikusoknak és reformátusoknak!" Czikkiró úr tehát a hazai három felekezetet politikai pártállás szerint osztályozza; s így szerinte a katholikusok és reformátusok mind szélső ellenzékiek (?) s a valódi magyar, törvénytisztelő, dynasztikus evangélikusok pedig mind a kiegyezkedési alapon ál 1 ók. (!?)... E szerint tehát a világi karból ti Prónayak, Győry Elekek és Haviárok stb., s a lelkészi karból ti Veres Józsefek, Gyurátz Ferenczek, Gáncs Jenők, Bartholomaeideszek és Rimmlerek stb. és ti számos más magyar evang. hivek, a kiknek nem kell a kiegyezkedési alap, s a kik talán velem együtt épen ebben látjátok szeretett hazánk hanyatlásának egyik főokát, — — nem vagytok valódi törvénytisztelő magyarok s dynasztikus evangélikusok ! ? . . . Mert hát egyenesen ez következnék az Andorka úr által felállított tételből! . . . Már engedjen meg az igen t. czikkiró úr, de ismertem én s ismerek ma is elég kath. és ref. püspököt, papot és világit, a kik híveikkel együtt mind a kiegyezési alapon állnak s kipróbált erős hivei az úgynevezett szabadelvű pártnak ; s viszont mi közöttünk is vaunak elegen úgy a papi mint a világi részen, a kik ama kiegyezési alapért épen nem tudnak lelkesülni. Legyen kinek-kinek az ő hite szerint ! De a naivságnak igen magas foka kívántatnék ahoz, ha valaki hazánkban a politikai pártokat vallás szerint akarná osztályozni. Nem szándékom az igen t. czikkiró úrral e kérdés felett e lap jogkörét különben is meghaladó polémiába bocsátkozni, csupán azt engedje meg, ha befejezésül egy velem történt s egészen ide illő kis történetkét beszélek el ! A legutóbbi követválasztáson, a hol ev. hiveim kivétel nélkül mind a függetlenségi párt jelöltjére adák szavazataikat, egy vidéki kormánypárti uri hivem előttem és többek előtt csudálkozását fejezé ki, hogy „a művelt evang. lelkészi karból is lehet valaki a függetlenségi párton!" Mire éii azt felelém neki : „Azon épen ne csudálkozzék a tek. úr ! Mert én először születtem magyarnak és csak azután lettem evangélikussá. S igaz, hogy a mi felekezetünkhöz tartoznak Erdélyben a szászok s felvidéken a tótok — kik között akadnak panszlávok is s ezek közül egyiket sem lehet magyar chauvinismussal gyanúsítani s ezek bizony mind kivétel nélkül a kormány pártját támogatják. De a tiszta magyar vidékeken Tiszán innen s Tiszán túl is mindig azt tapasztalám, hogy a magyar emberek, legyenek azok bármilyen vallásúak is, egy szívvel s egy lélekkel a függetlenségi párt zászlajára irt szabadelvű eszméknek hódolnak!" Ennyit kívántam tisztelettel megjegyezni Andorka úr multi politizáló czikkére is! Hegyaljai. A bánáti áy. hitv. ev. esperesség közgyűlése. Nagy területen szerte szét szórt egyházainkból a lelkésztársak közül 21 s a nem lelkészek közül amazoknál valamivel kevesebb számú képviseló't hozott össze boldog viszontlátásra ez idei esperességi közgyűlésünk, melyet ez úttal is szokott helyén, Temesvárott augusztus hó 16. és 17. napjain tartottunk meg. A közgyűlésen meg nem jelentek közül mély sajnálkozással vettük különösen esperességünk egyik oszloposának, a gyűléseinket eddig nemcsak soha el nem mulasztott, de az egyházi élet körébe vágó gazdag ismereteivel, az egyházi intézmények szolgálatában kifejtett lelkes ügybuzgalmával gyűléseinken mindig élénk tevékenységet tanúsított alesperesünk, nagyt. Bujkovszky Gusztáv fájdalmasan lesújtó, váratlan családi csapás miatt kényszerült otthonmaradását, „szorongó aggódással virasztván akkor kedves Sarolta leánya betegágya mellett. S a mitől rettegett az aggódó család, fájdalom csakhamar be is következett; f. hó 28.-án délután 6 órakor ragadta el szemefényét, a kiváló szépségű s léleknemességével párját ritkító, csak kevéssel ezelőtt viruló egészségű hajadont a kérlelhetetlen halál. Őrködjék az ég kegyelmének vigasztalása a megtört családon s elköltözött kedvesük hűlt porain lengjen az Ur békessége s a hű emlékezet!" Összejövetelünk megszokott módon, mindenekelőtt az Ur segélyül hívásával, az ez úttal Chován Zsigmond lugosi testvérünk által végzett istentiszteleten s urvacsorában való részvétellel megszentelve vette kezdetét, nyomban ezt követőleg ugyanaz napon aug. hó 16.-án reggel megkezdtük a keresztyén munkás szeretet missioját teljesítő gyámintézet közgyűlését. A gyámintézeti czélokra egyházaink meghozott ez idei áldozatai ez úttal is örvendetes képét tár-