Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A bánáti ág. hitv. ev. esperesség közgyűlése (Kiss Kálmán)

268 ták elénk egyházaink nem szűnő nemes jótékonyságának, melylyel több éve leginkább látjuk ékeskedni világító szövétnekiil, követésre méltóan másoknak — a lieblingi egyházat. Az esp. gyámintézet a begyült adományösszegnek saját rendelkezésére eső 1l

3-át a lugosi és birdai egyház közt osztotta el s a gyámintézet felsőbb fórumai segélyzésére a bánáti missiot, az orsovai, resiczai, birdai s lugosi egyházakat ajánlja. Ezután esp. papi s tanítói segélyző egyesületünk közgyűlése következett. Örömmel vettük annak vagyona tekintélyes gyarapodását, mely most 21,601 frt 81 krt tesz, a tavalyihoz képest 1271 frt 32 krral nagyobbodván. Az egyesület tagjainak száma 29, nyugdíjasa 8, kik külömböző összegekben együttvéve 580 frtot húznak évi nyugdíjul. Határoztatott, hogy jövő évtől a nyugdij személyenként évi 150 frtra emeltessék, a mi, tekintve, hogy eddig a legmagasabb nyugdij 100 frt, rendkívül kedvező eredménye egyesületünk pénzügyei jól rendezett s kezelt voltának s ékesen szóló bizonysága, elvitázhatlan érdeme a jól választott vezető tényezők : Kernúch Adolf egyesületi elnök s Bujkovszky Gusztáv pénztáros a pénzkezelés körüli buzgalmának s bölcseségének. Most — kis pihenő után — maga az esp. közgyűlés jött sorra, tárgyalandó fontosabb ügyei előkészíttetvén előbb az azt rendszerint megelőzni szokott értekezlet által, melyen a higgadt modorát mindvégig megtartott, menetében mindvégig nyugodt, szabatos s magas színvonalon állott eszmecsere biztos következtetést engedett a közgyűlésnek szintoly helyes mederben való lefolyására. S igy is volt. Másnap reggel — szokásos ének s ima után — esperességünk közgyűlése, ntiszt. főesperesünk szószólásával, a szentesitett zsinati törvény értelmében, megalakultnak nyilvánítva magát, esp. felügyelőnk mélt. Ambrózy Béla báró szónoki hévvel előadott nagyhatású megnyitó beszédet tartott, melynek fényesen sikerült voltára vall az esp. gyűlés — egy felvetett indítvány folytán — hozott abbeli határozata, hogy innentül esp. felügyelőnk megnyitó beszédei a közgyűlési jegyzőkönyvben szinte kinyomattassanak, melyeket eddig a jegyzőkönyvekben sajnálattal nélkülöztünk. A megnyitó beszéd jelezve a közegyházunkat érdeklő országos főbb mozzanatokat, ezekkel szemben élénk színekkel ecseteli hitfelekezetünk helyzetét. Kiváló szakavatottsággal mutat rá a közegyházunkban rejlő életerőre, de ismerteti bajait is, melyekkel részben régóta küzd, részben most kezd fenyegetve lenni. Ebbeli beható fejtegetései után áttérve esperességi felügyelőnk esperességiink életviszonyaira, örömmel tapasztaltuk ezekre vonatkozó otthonosságát is s kiemelkedő mozzanatul szemeink elé tárja ntiszt. főesperesünknek esperességünk életében korszakalkotó 20 éves működését s ennek ma tapasztalható számos dicséretre méltó eredményét: az egyház-iskolai administratio példaszerűen rendezett voltát; az egyházak s iskolák ugy bei-, mint külviszonyainak mind nagyobb virágzásra emelkedését; az esperesség területén a hazafias szellem teljes meghonosodását, minek egyik látható jeléül szolgál az a körülmény is, hogy az esp. jegyzőkönyv 20 év óta kizárólag magyar nyelven vezettetik s már ugyanannyi idő óta az esp. közgyűlés tárgyalási nyelve, valamint az egyházak közti hivatalos érintkezés is kizárólag magyar, hogy az istentisztelet magyar nyelven való tartása az egyházakban szinte mind jobban terjed, a mi — esperességünk egyházainak polyglott nyelvűsége mellett — mind oly körülmény, mely mindenesetre nem a véletlen műve, hanem mindenek felett a vezér éberségét, buzgalmát, bölcseségét hirdeti. Nagytiszt. Kramár Béla főesperes terjedelmesen s szokott remekléssel kidolgozott évi jelentését hallgattuk meg ezután, melyből különösen említésre méltók a következő adatok. Imrefalván — Lúgos mellett — Lajosfalva községből uj telepitvényül oda szakadt 500 lelkes egyház alakult. Tót-Aradáezon harmadik iskola létesíttetett, e czélra a község egyetlen korcsmaépületét véve meg s alakítva át az egyház; Tisza-Szent-Miklóson a csekély számú hivek ez évtől saját külön iskolával birnak. Néhai Fuchs András volt nagy-kikindai lelkész az esp. papi s tanitói segélyző egyesületnek 2500 forintot hagyományozott. Temes-Buttyin a jövő évben uj lelkészlak építéséhez fog, mely czélra csupán ez évben s csupán a papi teleknek — levén az egyház anyagi megerősödése czéljából két év óta ma is lelkész nélkül — haszonbéréből 700 frt folyt be s összesen az említett czélra két év óta 1340 frt 83 krral rendelkezik, daczára, hogy 1000 írtnál többre rúgott adósságát már szinte lerótta teljesen. Az esperesség szegény egyházai, lelkészei s tanitói ez évben 774 frt 25 kr. segélyben részesültek külömféle czímen s forrásokból. A franczfeldi egyház 100 éves fennállása emlékét ünnepelte, ez alkalomból ügyesen szerkesztett saját monographiáját is kiadván az egyház. Esp. főjegyzőnk, ntiszt. Kernúch Adolf lelkészi működése 25 éves jubileumát ülte, mely ünnepély, hogy szűk, úgyszólván csak egyházhivei körére szorítkozott s nem nyilvánult tüntetőbb alakban, mi sokak óhaja volt, emez óhaj valósulása csupán a jubiláns szerénységén tört meg. Irodalmilag működtek ez év folyamán az esperesség tagjai közül : Zvarinyi Emil, Jeszenszky Ignáez és Schwalm Gryörgy lelkészek. A főesp. évi jelentést az esperesség népesedési mozgalmára s tanügyére vonatkozó statistikai adatok zárták be. Most következtek a — temes-krassói, alvidéki s torontáli — körlelkészek s az — orsovai, lugosi, stajerlaki, nagykikindai, törökbecsei — missiói központokról szóló külön-külön felolvasott jelentések, melyek tárgyában jövőre nézve határoztatott, hogy az iskolai s missiói jelentések egy egy előadónak adassanak ki, a ki azokat egybefoglalva terjeszti elő s ily alakban fognak a jelentések jegyzőkönyvbe vétetni. Határoztatott továbbá a missiói szórványokon lakó hivek megadóztatása, illetékes lelkészeik javadalmának gyarapítására. Szőnyegre került a bács-szerémi esperesség területén levő ó-becsei hivek kérvénye esperességünkhöz való csatoltatásuk tárgyában, mely kérvény szabályszerű eljárás végett a bács-szerémi esperességhez tétetni határoztatott. A hertelendyfalvi egyháznak ő Felségétől adományul kapott 200 hold földjére vonatkozó vitás s per alatt álló ügyben tett javaslat, hogy^ez iránt az egyházkerületi felügyelő, Fabiny Teofil ő nagyméltósága közbenjárása kéressék, elfogadtatott. Helyeslő tudomásul szolgált a torontálerzsébetlaki egyház jelentése, mely szerint a polgári község által az egyház fentartási szükségleteire adományozott 10 hold fejében, addig, mig ez kiosztható lesz, az említett