Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Egyetemes nyugdíjintézet (Schleiffer Károly)

256 keresést, de a tisztesség fentartását is követeljék meg tőlük. Mert ellenkező esetben a szuplikálás, mint különben is korszerűtlen s elavult intézmény minél hamarabb lejárja magát ; s mindig nagyobb számban fognak találkozni olyanok, a kik erre nézve is Cato Ítéletét alkatmazzák, követelni fogják annak a mielőbbi teljes eltörlését ! Hegyaljai. Egyetemes nyugdQ-intéitt.*) Észrevételek az egyet, nyugdíj-intézet megalakítása czéljából előterjesztett javaslatra. Főt. és mélt. Zelenka Pál püspök úr felszólítására hivatalához beküldöttem a következő észrevételeket : A javaslatnak 3. §-a úgy hangzik, mintha a jelenleg hivatalban lévő lelkészek stb. kötelesek lennének az uj intézet tagjaivá válni. Ez pedig nem kívántatik. Nem lesz értelmet zavaró, ha a 9. §. ide beolvasztatik s a 3. §. így hangzik : „Ezen nyugdíj-intézetnek kivétel nélkül helyfoglalásuk idejétől fogva kötelezőleg tagjai mindazon rendes, helyettes és segédlelkészek, theol. jogakadémiai, tanítóképezdei és felsőbb leányiskolái, rendes és helyettes tanárok, vallástanárok és vallástanítók és énekvezérek (kántorok), a kik az intézet megalakulása után alkalmazást nyernek ; az intézet megalakulásakor pedig már rendes alkalmazásban levő tisztviselők közül azok, a kik a 63. korévet még meg nem haladták, fogadtatnak el tagokul." A 11. §-ban azt a részt „vagy törlesztési kölcsönnel 20, 30 vagy 40 évre történt beosztás mellett törlesztetik" (a korpótlék) elhagynám, a „kikötött" határidő" is elég; előnyösebb lenne a „három év", legelőnyösb az egyszerre való befizetésre szóló kötelezettség. A személyre nézve igenis nyomasztó ez utóbbi és az eredeti szöveg kedvező, de az intézet első sorban tekintsen az intézet javára, előnyére. Lássuk egy példán. Egy hatvan éves tisztviselő 400 frtra kivánja önmagát, 200 frtra özvegyét biztosítani. Be kell fizetnie 2450 frtot. A korpótlék 1900 frt. Ha van vagyona, lefizeti; mert a takarékpénztár ad 4°/

0-t, itt 5°/

0-t kérnek; ha nincs, fizetéséből kivánja törleszteni. Az 550 frtnyi alaptőkét 3 év alatt le kell tennie, azaz évenkint 183 frtot és 5°/n kamatot = 27 frt; az 1900 frtra nézve 10 évi felosztást enged az intézet. Fizet évenkint 190 frtot; 5°/o = 95 írt; évi járulék 20 frt, összesen az első három évben évenkint 500 frt. Jut-e 800 frtos fizetéséből? De jusson! Elhal, a mikor megélte az évi járuléktóli felmentést, de nem az intézet végkielégítését, 66 éves korában tartozik még 950 írttal. Ki ") Örömmel közöljük ez „észrevételek"-et kérve a tiszttársakat, hogy ez életkérdéshez szíveskedjenek hozzászólani s megjegyzéseiket beküldeni. Szerk. fizesse ezt? Özvegye ne vegyen 6 éven át nyugdíjt? Az intézet veszítse? De nem is szükséges a 20 — 40 évi kölcsön. A 40. koréven túlhaladott tisztviselők aligha fognak az intézetbe beléphetni, hacsak nem gazdagok vagy családtalanok fényes egyházban; inkább megtartja és növeszti biztos tőkéjét, mintsem hogy bizonytalanra az intézetbe elhelyezi és gyermekeit attól megfosztja. A 40 éven alóliaknál pedig nem lesz oly igen nehézkes az „egyszerre" vagy a „3 év alatti" lefizetés. Igaz, hogy az intézet ezen magas korpótlék követelés által megszabadul mitőlünk vénektől és igen kedvező helyzetben lesz sok évi jövedelem és csekély kiadás mellett, de másrészt ismét azon eszmeharcz mezején küzdünk, a hol a zsinati bizottság is tusára kelt: a jövőkről gondoskodunk, a jelenlevőkről, a multak özvegyeiről, árváiról pedig általában nem. A 12. §. szóbőségben szenved. A 1. pontban igértetik valami, a mit az intézet nem fog beváltani. Belép mindjárt egy 26—33 éves tisztviselő és első évben munkaképtelenné lesz vagy elhal. Nyugdíjt ád neki, özvegyének az intézet? Nem fogja-e mondani: 25—30, 30—35 évig végkielégítés. Hisz maga a számítás csak 35 éves korral kezdődik. En így fogalmaznám : „Az intézet megalakulása után (előbb meg kell alakulnia, aztán lépnek be a tagok) belépőknek koréveik, melyek után fizetniök kell, tagsági évekiil számíttatnak be. Ha tagsági 1 — 5 év közben váltak rokkanttá vagy elhaltak, egy évi nyugdíj stb." A mi e között áll, azt elhagynám mint feleslegest, úgy mint az első pontot. A többi pontok ellen kifogásom nincsen. Csak azt a korpótlékot le kellene szállítani 2°/

0-ra, akkor talán a jelen tisztviselők jó egy része beléphetne az intézetbe. Misérd, 1893. aug. 7. Schleiff'er Károly, ev. lelkész. - A pozsonyi pánszláv „theologusok" ügyéhez. Igénytelen nézetem szerint ezen szempontból kell elbírálni az ügyes bajos dolgot; és ezen úton lehet azt legsikeresebben meg is orvosolni. Mind azok, kik a pozsonyi theologia pánszláv ügyéhez ujabban hozzá szóllottak, akár a dunántúli evangelikus egyházkerület közgyűlésén, Barcza felügyelő, aki megtámadta, Andorka felügyelő, a ki gyengén védte, Stettner esperes, a ki erősebben védte s meg nein támadta a pozsonyi theologia tanári karát, akár a lapok hasábjain, az alföldön nyaraló heves vérű pozsonyi theologiai tanár, a higgadt soproni theologiai kar, a névtelen harezos — mindnyájan ők abban velem egyetértenek, hogy meg kell gátolni, miszerint az egyházban, nevezetesen az evan-