Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A nógrádi ág. hitv. ev. egyházmegye

257 gelikus egyházban papokul, tanítókul hazafiatlan elemek alkalmaztassanak. A bajt felismerték, az orvosságot alig találták el. A pozsonyi theologiát máshová áthelyezni pénzügyi lehetetlenség. Aztán a pánszláv theologus pánszláv marad Pozsonyban is, Budapesten is. Csakhogy nagyobb város néptömegébeu könnyebben elrejtőzik, hogy cselekedetei meg ne feddettessenek. De nincs is reá erkölcsi ok, hogy ezen intézet áthelyeztessék vagy be legyen szüntetve. Az intézet szelleme hazafias, jó; a tanári kar ott hősies elszántsággal kitartóan küzdő honvédseregünk, melyet a veszélyeztetett pontról visszavonni nagy kárral járna. E visszavonulásnak senki se örülne jobban — a panszlávoknál ! Egy-két fecske még nem csinál nyarat, egy-két szálfa még nem erdő ; néhány pánszláv theologus miatt — megjegyzendő büutetéssel sújtott theologus miatt — a pozsonyi theologia még nem a hazafiatlanság telepe. De potiori fit denominatio. Az egyetemes közgyűlés által a dunáninneni egyházkerületet a legerélyesebb intézkedések megtételére felhívni, nem biztat eredménynyel. Nem kell jós tehetség hozzá s előre meg lehet mondani, hogy e kerület többsége intézkedések tételét ép ágy nem találna szükségesnek, mint nem régen nem talált okot bizonyos vizsgálat megejtésére, melylyel nagy erélylyel megbízatott volt. Valójában a protestáns nagy közönségnek nem érdeke, hogy újból színre hozassék az a szomorú vígjáték— a mi ellenségünk mulattatására, a mi barátaink bosszantására ! A zsinati törvények egyházi vétségnek bélyegezik, ha ki az egyház vallási, erkölcsi, közművelődési, rendtartási és jogi feladatai érdekében, egyházi szempontból is büntetendő cselekvéuyt követ el; ha valakinek magaviselete hivatalának jellegével össze nem fér; ha valaki tisztviselői állását a magyar haza, a magyar nemzet ellen izgatásra használja fel. Vonja le ebből az egyetemes közgyűlés a szoros logikai következéseket, hogy a ki mint theologus általában mint érettebb tanuló pauszláv érzelmeit megrovandó magaviseletével elárulta, a kinek magaviselete botránykozásra okot adott, abban nem leli fel azon erkölcsi biztosítékokat, hogy a magyarhoni evangelikus egyházban hazafias, épületes egyházi szolgálatokat teljesíthessen. Es mondja ki az egyetemes közgyűlés, hogy a kik mint theologusok, általában mint érettebb tanulók hazafiatlan vagy más a közerkölcsiségbe ütköző magaviselete miatt az iskolafegyelmi hatóságának vagy más törvényes hatóságnak jogerős, bármi enyhe Ítéletével sújtattak, azok lelkészekül, tanítókul nem alkalmazhatók és eltiltja püspökeit attól, hogy ily megbélyegzett egyéneket papi vizsgára, felavatásra bocsássanak; eltiltja espereseit, hogy ily egyéneket papi, tanítói hivatalban megerősítsenek. Alkalmazza azonnal s teljes szigorúsággal, következetességgel ezeu tilalmát X. X. tanulóra névszerint, a ki ekkor meg akkor a . . . tanári kar jogerős ítéletével megdorgáltatott, a jótétemény elvesztésére kárhoztattatott. Ne mondja senki, a törvénynek visszaható ereje nincs. Mert a pánszlávizmus a zsinati törvény megalkotása előtt is kánoni vétségnek volt bélyegezve. Tisztességes magaviseletet az evangelikus egyház mindenkor megkivánt tisztviselőitől. Pozsonyi theologiánk tanári kara, mint fegyelmi hatóság megtette a maga részéről, a mit a fegyelmi szabályok szerint és az adott körülmények közt megtehetett, midőn a méltatlanokat az intézet jótéteményeiből kizárta, megintette, megdorgálta. Es meg fogja tenni ennek utánua is annál is nagyobb eredménynyel, minél inkább támogatja az egyetemes egyház erélye a tanári kar erélyességét. Elvégre is a rákfenét éles késsel kell a testből eltávolítani. És sokan, kik ilyen kínos műtétnek szemlélői, erkölcsi villanyozásfélét fognak érezni, a mi meggyógyítja őket a jellem idegkórságából. x. y. A nógrádi ág. hitv. ev. egyházmegye évi közgyűlését a zsinati törvények értelmében, minden egyházközség küldvén annyiszor két képviselőt a hány papja van, július hó 18. és 19.-én nsgos Laszkáry Gyula egyházmegyei felügyelő és nt. Svehla János főesperes úr elnöklete alatt számos egyházi s világi tag jelenlétében Losonczon tartotta meg. Első nap szokás szerint a különféle székek, dekanalisözvegy-árva intézeti szék, papi s közös konferenciák üléseztek, reggeli 8 órától esteli 8-ig, a hol is a fontosabb tárgyai a közgyűlésnek előkészítettek, hogy annál simábban s gyorsabban végződjék a másodnapi közgyűlés s e czél bizonynyal el is éretett oly kitartó s ernyedetlen tanácskozás után, amilyen folytattatott ezen első napon, hogy csaknem szünet nélkül mult el a 12 órai idő, mely a tanácskozásra fordítatott ; mert az étkezésre szánt 1 órái szünet, alig nevezhető szünetnek. Másnap reggel 7 órakor gyámintézeti istentiszteletre hívott egybe a losonczi ev. egyház nagy harangja, melyet Biszkup Lajos az apa, mint tanító: „Szivemet hozzád emelem" reggeli énekkel s Biszkup Béla ozdini lelkész a fiú, egy szép alkalmi imával s 2 Kor. 9, 12 s következő verseinek, mint szentigéknek elolvasásával végeztek. Isten tisztelet végeztével rövid fél óra alatt a templomban véget ért a gyámintézeti gyűlés nsgos Laszkáry Gyula h. gy. int. elnök s nt. Margócsy József egyh. elnök elnöklete alatt, a ki ez alkalommal — betegeskedése miatt — leköszönt ugyan, de közkívánatra még egy ideig megmaradt hivatalában. A templom rosz akustikája miatt az egyházmegyei közgyűlés helyéül a tanítóképezde zeneterme jelöltetvén, onnan ide vonultunk fel, hogy a helyiséghez illően, szép összhangban működjék Isten kegyelméből egyházmegyénk anyaszentegyházunk javán s felvirágozásán. Miután a zeneterem még 9 óra előtt megtelt a nagy számban megjelent egyházközségek képviselőivel, kik között jól esett látnunk, most először szűrös atyafiakat is, mint az egyház községek küldöttjeit: ennélfogva nt. főesperes