Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Czikkek - A theologiai akadémia tanévet záró ünnepélyén tartott igazgatói beszéd (Schneller István)
Tizenegyedik évfolyam . 30. szám. Pozsony, 1893 . évi Julius 29-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. ( Előfizetési ár: Egész évre . . 12 kn. félévre 6 negyedévre . . 3 n Egy szám ára: 24 flr. V J YVL EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TBSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : kiilön 60 flr. Tartalom: A theologiai akadémia tanévét záró ünnepélyén tartott igazgatói beszéd. V. — Még egyszer a békési esperesség felosztásáról. (Veres József.) — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. ;iai akadémia tanévét záró ünnepélyén tartott igazgatói beszéd. V. Midőn szeretetb en szolgáló hivatásunkat a ker. elv egyesülése alapján a léte zo, nemzeti szellemtől áthatott magyarhoni ág. h ev. egyházunk körére szorítjuk s akadémiánknak sajátos feladatául egy ily szellemtől áthatott magyai tïïëoTT írodaíom létesítését ismerjük el : ezen eszményünk mellett magáról az eszméről, működésünk végső alapja- és czéljál'Ól végre is nem szabad megfeledkeznünk. Pál apostol azon alkalomból, a midőn az ő hivatását pályafutással hasonlítja egybe, rátér azon jutalom, azon czélnak fejtegetésére, a mely jutalomés czélért futja be ő áldásos pályáját. Mint az életnek bölcs ismerője általában véve nem kicsinyli ő a működésnek földi jutalmát sem; haneni ellenkezőleg ó-testámentomi idézetekkel, a vallás gyakorlatával és végre az Úr egyenes rendeletével bizonyítja ama tételét, hogy azok, kik az evangéliomot hirdetik, az evangéliomból éljenek is, hogy földi jutalomban is részesüljenek a szellemi téren munkások. Akárhányan, nevezetesen lelkészeink körül, jelen zsinatunk egyik főfeladatát abban látják, hogy Urunk ezen rendelete kellő és illő módon érvényesüljön a mi egyházunkban. Azonban nagyon is tévedünk, ha Pál apostol hirdetésének czélját és jutalmát ezen földi jutalommal hoznók összeköttetésbe. Ily — valószínűleg a korinthusi gyülekezetben is előfordult — feltevéssel szemben s minden félreértések kikerülése érdekében lemond ő arról, a mihez elvitázhatlan joga lenne : az evangéliom hirdetését ingyen valóvá teszi a végett, hogy lehetőleg tisztán, félreérthetlenül állíthassa oda ama tételét, hogy evangélioma hirdetésének egyedüli czélja — úgy mint alapja — maga az evangéliom. Valamint nincs érdeme abban, hogy ő az isteni kegyelem alapján az evangéliom hirdetésével lett megbízva, úgy minden jutalmat, kivéve azt, mely magában az evangéliomban rejlik, visszautasít. Az ő benne működő isteni erő az, a mely ot, a hirdetésre kényszeríti s ez evangéliom hirdetésével járó növekvés magában az evangéliomban azon boldogság, azon üdv, melyben megnyugszik. Jaj neki, ha azt nem tenné ! Pál apostol ezzel felemelt minket is pályafutásunk végső ezé Íjának magaslatára. Pályafutásunk, végső alapját és végső czélját tekintve, bírjon valóban önczéíü jelleggel. S a végett, hogy eme kijelentését ne értsük félre, kiemeli azt, hogy a helylyel, a közelebbi és közvetlen hivatási körrel adott működését ő végre is mindig csak eszköznek tekinti a végczéllal szemben. Igenis ő zsidó lett a zsidóknak, pogány a pogányoknak, gyönge a gyöngéknek, de végre is csak a végett, hogy megnyerje őket az evangéliom számára. Ezzel a mi sajátos hivatásunk egy uj megvilágosításba helyeztetik. Sajátos hivatásunk igenis magyarhoni ág. h. ev. egyházunk s ezzel a magyar nemzeti kulturának szolgálatába helyez. Magyar theol. irodalom létesítésére vagyunk mi közvetlenül meghiva s megbízva azzal, hogy ezen mi történetileg így alakult egyházunkat építsük. Ezen szent kötelezettség és czél mellett ezen történetileg adott sajátos eszményünk mellett ne feledkezzünk magáról a végső alap és czélról sem, ezen valódi önezélról : az eszméről. Sajátos theologiai működésünk nem feledkezik meg erről, ha munkánkat a tudományos munkásság önczélu magaslatáról világosítjuk meg s értékesítjük. Az igazságnak kutatása minden tudományos kutatásnak végső czélja. S legyen tárgya a theologia, legyen tere magyarhoni ág. h. ev. egyházunk, végső czélja mégis csak a minden igaz tudományos munkásságot átható azon czél: az igazságnak végetlen uton való emberi megközelítése. Sajátosan szolgáljuk, az egyénben működő isteni czélgondolat erejével az igazságot, de ezen sajátos szolgálatunk végre is csak