Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Czikkek - A theologiai akadémia tanévet záró ünnepélyén tartott igazgatói beszéd (Schneller István)
Tizenegyedik évfolyam. 28. szám. Pozsony, 1893. évi Julius 15-én. E VA N G E Ti IK ÍJ S EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 kn. félévre .... 6 • n negyedévre ... 3 „ Egy szám ára: 24 flr. ^/ÍEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TE.SZTYÍJJSTSZK:^' FERENCZ. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : külön 60 flr. Tartalom: A theologiai akadémia tanévet záró ünnepélyén tartott igazgatói beszéd. II. — „Ar. állami anyakönyvvezetés." (—a.—)— Nekrolog. — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok A, theologiai akadémia tanévet záró ünnepélyén tartott igazgatói beszéd. II. Hogy pedig közelebb mikép alakul ezen valóban Krisztusi alapon nyugvó tlieologia a tanulmányozás és az életnek terén : ezt szintén Pál apostol a theologusok és az apostoli hivatásra készülők előtt saját tanulmányozásában és életében világosan feltárja. Pál apostol, a midőn theologiai tanulmányozásának alapját megtalálta a lelkében látott Krisztusban : ezen látásban birta egyszersmind alapját apostols ágának s szabadságának. (J tehát mint ilyen szabadon kutatott, sem a törvény, sem semmiféle emberi tekintély által befolyásoltatva. Egyenesen feltűnően hangsúlyozza Pál apostol élete megirásában azt, hogy azon evangeliumi tant, a melyet ő hirdet, nem emberi ütőn vette, nem vette azt emberektől sem egészében, sem részleteiben (Gai. 1, 12.); élete és elmélkedése forduló pontján (1, 16) nem kérte ki emberek tanácsát, még az apostolokét sem, sőt nem csak Jeruzsálemet kerülte, hanem még Palaestinát is 3 évre elhagyja s még csak miután benső élettapasztalatát szabadon kiépité theologiájában s elmélete, valláserkölcsi világ nézete immár szilárd alakot nyert, még csak akkor kereste fel néhány napra Jeruzsálemben Péter apostolt egyes történeti adatok megtudása végett, senkivel sem találkozva ott Péteren kivül, mint az Úrnak testvérével, Jakabbal, a kitől épen e tekintetben nyerhetett egy és más hiteles történeti adatot. S a mint theologiája megalakításában szabad volt, ugy teljesen ment volt minden emberi tekintély által való befolyásoltatástól annak hirdetésében is. 14 évig hirdette ezt, egészen maga kezére Syria és Ciliciában ; s még csak akkor, midőn munkaterére belopództak hirdetését megzavaró, Jeruzsálemmel összefüggő kémkedő áltestvérek megy ismét Jesuzsálembe, ismét nem emberi, hanem isteni felhívásra, nem a végett, hogy ő felelősségre vonassék, hanem felelősségre vonja azokat, kik evangeliuma hirdetését eredményében veszélyeztetik. Szabadon megalkotott theologiájának egyetlenegy pontjában sem engedett itt azoknak, kik az ősgyiilekezetben oly nagy tekintélyben részesültek. O, ki az apostolság alapját nem a külső látásban, nem a földi, az érzéki Jézussal való összefüggésében, hanem annak Isten kegyelme alapján való belső látásában, s a bűn és halál fölött győzedelmeskedő Jézus Krisztus szellemétől való áthatottságában tudja, ő az apostolságra nézve külömbséget. közte és Péter közt nem ismer, nem ismer emberi tekintélyt, mert Isten előtt emberi személyválogatás nincs ; Isten előtt az apostolságra nézve csakis Jézus szelleme által való áthatottság határoz. S a mint, nem enged semmiben az ősgyiilekezettel szemben, ügy az ősapostoloktól sem fogad el semmiféle üj tant. Theologiája jeruzsálemi tartózkodása alatt semmivel sem bővül. (Gal. 2, 6.) Sőt nem ő, az apostolok idétlenje (I. C. 15, 8) ÍIZ^ cL ki az apostolok által kérdőre vonatik avagy megszégyeníttetik ; hanem ő az, ki ezen tekintélyesek legtekintélyesbikét Pétert Antiochiában nyilvánosan kérdőre vonja s megszégyeníti. Egy kötelék, igenis egy kötelék, a szeretetnek köteléke, a mely a szeretet-adományok nyújtásában jelentkezik, ez fűzi őt össze az ősgyiilekezettel, de már kiilömben, az evangéliumnak sajátos alakulásában, a vallás tényeinek sajátos csoportosításában theologiájának egyéni alakításában és hirdetésében ő szabad. S e szabadságot mindenkinek ismét csak is egy ténynek elismerése mellett megadja. S ezen egy tény, melynek elismeréséhez köti Pál apostol a keresztényijelleget (Gal. 1, 8. s köv.) : az Isten kegyelmi végzésén és nem az emberi érdemen alapuló Jézus Krisztusban teljesült megváltás azon tényének elismerése, a melynek következtében a megdicsőült Krisztusban való hit, azaz az ü Szelleme által való áthatottság erejében elhal az egyes ember a bűnnek s Istenben, a szellemben, a szeretetben élve éli örök életét. Ezen egy ténynek elismerésén kivül vagyis jobban mondva