Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - A vasi közép egyházmegye

218 löket is, mint a kiknek az egyházalkotmány szerint erre joguk és kötelezettségük van, — a lelkészekkel együtt a jó rend érdekében, itt és majdan kinn a gyülekezetekben közreműködjenek. Az esperes évi jelentése kapcsán bemutatta a zsinati törvényeket, melyek nyomban ki is hirdettettek ; felemlí­tette, hogy az egyházmegye elnöksége a vármegyebeli két társegyházmegyének és a kó'szegi egyházközségnek elnök­ségével együtt ezen kérvényt nyújtotta be Vasvármegyéhez, hogy miután e megye a szombathelyi róm. kath. kir. fő­gymnasium épületére 25 ezer forintot megszavazott s ezen összeget pótadó alakjában szedi be a megyebeli adóüzető polgároktól, adja ki a megfelelő' osztályrészt az evangéli­kusoknak is az építkező felsőlövői tanintézetek részére ; bemutatja egyúttal a vármegye azon határozatát, mely szerint, „hogy a vármegye a felsőlövői tanintézeteket a szombathelyi főgymnasiuméhoz mért, illetve nagyobb se­gélyben részesítse, ezúttal nem teljesíthető; mert a tör­vényhatóságot akkor, mikor a szombathelyi főgymnasium építési költségeire 25 ezer torintot megszavazott, nem csak a nevelés ügy előmozdítása vezette, hanem azon törekvés is, hogy ezen adomány fejében a törvényhatóságnak az eddigi lyceum épületére nézve fennállott terhes fentartási s helyreállítási kötelezettsége végleg inegszüntettessék ; mind a mellett az ezen pótadó czímén befolyó 1—2 ezer forint felesleget a felsőlövői tanintézetek segélyezésére kiutal­ványozza, hangsúlyozván, hogy a felekezeti érdekeket, valamint ezelőtt, ugy jövőre sem veheti tekintetbe. Elénk vita fejlődött ki e tárgy körül, melynek eredménye azon határozatban nyert kifejezést, hogy az egyháztnegye helyesli az elnökségnek e sérelmes ügyben, a sérelem orvos­lására tett lépéseit. A megye azon nyilatkozatából, hogy felekezeti érdekeket jövőre nem vesz tekintetbe, azon meg­nyugvást meríti, miszerint a vármegye hitfelekezeti inté­zeteket segélyezni nem fog, tehát hitfeleinket idegen fele­kezeti czélokra ezután meg nem adóztatja; a Felső-lövő számára megszavazott segélyt, mint kegyadományt elfogadja. Áttérve az egyes gyülekezetekből bejelentett mozza­natokra, különösen ki kell emelnem a muraszombati filialis egyház szép törekvését: a múltévben ezen egyház iskolai építkezésekre s adóssága törlesztésére 3010 frtot fordított; 80 frttal oly iskolai alapnak íundamentomát rakta le, mely­nek czélja, hogy kamataiból az évzáró vizsga alkalmával szorgalmas tanulók magyarnyelvű, vallásos tartalmú köny­vekkel jutalmaztassanak. Bodóhegy elhatározta s uj évtől fogva immár foganatba is vette, hogy minden 4-dik vasár­napon magyar nyelven tartassék az istenitisztelet. Sár­várnak Schneller Keresztélyné a főutczában levő házát alapítványul hagyta, mely ma is már 400 frtnyi tiszta jövedelmet biztosít az egyháznak, utóbb majd, mikor egy­szer a gyülekezet által ez alapítvány terhére felvett köl­csönt annuitásokban teljesen törleszteni fogja, a tiszta jöve­delem megkétszereződik és a létért küzködő ezen gyüle­kezet anyagi gondjait megszüntetendő Battyánd filiája Tótmorácz (és a társult üókegyházak) követve Muraszombat példáját, folyamodtak, hogy segédlelkészi állomást szervez­hessenek ; a terjedelmes battyándi fárából ismét 1758 evan­gelikus lélek kerül közvetlenebb lelki gondozás alá s két állami iskolában tétetik lehetővé, hogy gyermekeink vallá­sunk hitelveiben oktattassanak, — ha az egyházkerület ezen segédlelkészi állomás szervezését megengedi. — Szom­bathelyt, mint uj anyaegyházat, az egyházmegye kebelébe fogadta s e gyülekezet viszonyainak rendezése ügyében az ev. ref. atyafiakkal 1893. febr. 27. kötött egyességet, mely tartalma szerint e lapok hasábjain már előbb közölve volt, az egyházkerület jóváhagyása alá pártolólag felterjeszti. Prosznyákfa, a domonkosfai gyülekezetnek az anyától VJ 2 órányira eső filiája, állami iskola létesítésére szerződésileg átakarja adni 1200—1500 frt értékű, s 40 frtot jövedel­mező ingatlanait, oly kikötéssel, hogy az állami iskola pénztára kötelezőleg gondoskodjék az ezen iskolába járandó evangelikus tanulók vallásoktatásának költségeiről. A ne­vezett községben hitfeleink ugyan túlnyomó többségben vannak, de csak 237 lelket számlálnak, csak 601 frt 38 kr. egyenes állami adót fizetnek; következéskép nincsenek azon helyzetben, hogy felekezeti iskolát felállíthassanak. Az egyházmegye pártolólag terjeszti fel az egyházkerülethez Prosznyákfa kérvényét, mivel csak is a tervezett egyesség által leend lehetővé téve, hogy hitfeleink gyermekei itt vallásunk hitelvei szerint oktatást nyerhessenek a vallás­ban, és igy felekezeti birtokunk legsajátibb czéljaira ele­gendő bőséggel gyümölcsöznék, ellenkező esetben annak jövedelme arra se lenne elég, hogy a hitoktatásra helyi­séget béreljünk, nem hogy a hitoktatásra kiránduló lelkész fuvarköltségeit fedezze, s igy gyermekeink továbbra is azon nyomorúságban sínlődnének, hogy idegen vallású s nem magyar tannyelvű iskolákban evang. vallástanítás néikül nevelődjenek fel jó magyar állampolgároknak és jó evangélikusoknak. Az egyházkerületi jegyzőkönyv 28 pontjának tárgya­lásánál, melyben egy ministeri intézvény kapcsán a vasár­napi munkaszünet üdvös felhasználása a nagyobb egyház­községek figyelmébe ajánltatik, tekintve különösen a gyári munkásokat, az egyházmegye, miután egyházközségeinkben gyári munkások nincsenek (a hol pedig vannak mint pél­dául Szombathelyen az állami gépgyárban, ott hir szerint munkaszünet nincs, hanem zakatol a munka vasárnapon délelőtt is, délután is) miután ipari munkások hitfeleink közül nagyobb községekben is csekély számmal találtatnak, az egyházmegye kielégítőnek tartja a lelki élet ápolására a délelőtti s délesti istentiszteleteket, a serdülő ifjúság­nak vallásbeli oktatását a vasárnapi s ismétlő iskolákban ; kívánatos volna az irányban tenni az intézkedéseket s rendeléseket, hogy e munkaszünet kiterjesztetnék az egész vasárnapra és a munkás népnek alkalom nyújtatnék lelki életének gondozására a legépületesebb gyülekezetekben; mert a délutánt, százados szokás szerint, ennekutána is arra fogják használni a munkások, a mire eddig használ­tak — üdülésre. A tanítói értekezlet azon kérelmét, hivassanak fel a gyülekezetek annak megjelölésére, hogy a tanítói hivá­nyokban beígért fizetésből mennyi a tanítói és mennyi a kántori fizetés, az egyházmegye teljesítette. Az egyházmegyei elnökség és a tisztikar tekintettel arra, hogy a zsinati törvények által a hivatalos teendők köre módosítást szenvedett, hivataláról lemondott; a köz­gyűlés a szavazást az elnöki tisztek betöltése végett el­rendelte, a többi tisztek betöltését a jövő évi közgyűlésre tűzte ki, egy kiküldött bizottságtól kijelelő tervjavaslatot várván be.

Next

/
Thumbnails
Contents