Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Belföld - A fehér-komáromi evang. egyházmegye
219 A közebéd elmaradt, az áldomás poharai is, mivel a gyűlési tagok legnagyobb része a templomból azonnal az indóházba sietett — haza felé. A fehér komáromi evang. egyházmegye junius hó 15-én Csákvárott tartotta rendes évi közgyűlését. Tek. hegyeshalmi Fischer Kálmán felügyelő úr megnyitó beszédében a liberális eszmék hódítása felett fejezte ki örömét. Hering Lajos helyettes esperes urnák fáradhatlan ügybuzgóságot tanúsító jelentését elismeréssel fogadta a közgyűlés s ennek kapcsán elhatározta, hogy a lelkészjelölés Yelegen legkésőbb jun. 25 ig megtartassék, Oroszlán pedig egy 3-ik tanteremnek minél előbb leendő felépítésére utasíttatott. A szavazatbontó bizottság jelentéséből általános örömmel és lelkesedéssel vette tudomásul az egyházmegye, hogy esperesül nagy többséggel nt. Hering Lajos szendi lelkész úr választatott meg. A szokásos üdvözletek és eskütétel után az uj esperes általános figyelem és igen gyakran hangosan Í9 ki-kitörő helyeslések között tartotta meg nagy szabású, gyujtóhatású és eszmegazdag székfoglalóját, mely egész terjedelmében jegyzőkönyvbe kerül és 300 db. külön lenyomatban is ki fog osztatni a gyülekezetek között. Esperességi jegyzőül, már az új zsinati törvények értelmében, a közgyűlés választotta meg tiszt. Payr Sándor ondódi lelkész urat; az egyházm. törvényszék is újra szerveztetett s az eddigi tagokhoz jegyzőül tek. Vélsz Emil székesfehérvári ügyvéd úr választatott meg. Az iskolavizsgálati jelentések általában kedvező színben tüntetik fel esperességiinkbén a tanügy állapotát. A tanítóértekezlet ez évben is dicséretes buzgalmat fejtett ki. A jövő tavaszszal 25. éves jubileumot ünnepel s fennállásának történetét is megíratja. Tek. Kapi Gyula igazgató úr 20 koronás aranyból álló pályadíjat tiizött ki az egyleti tagok által kidolgozandó részletes tanmenetre. Az egyesület könyvtára 112 kötetből, takarékmagtára pedig 143 mérő búzából és 100 frt tőkéből áll. Esperes úrnaK az értekezleti elnökségről való lemondása a legőszintébb sajnálkozást keltette s helyébe Payr Sándor ondódi lelkész úr választatott meg. A gyámintézeti jegyzőkönyv szerint az összes bevétel 144 frt 47 kr. volt s az esperesi gyámintézet által kiosztható 23 frt 88 kr. a 100 éves jubileumra építkező szendi egyháznak szavaztatott meg; a kerületi gyámintézeti elnökválasztáshoz szavazatunkat nt. Zábrák Dénes soproni lelkész úrra adtuk. A Zsedényidíj Bélák Géza lelkész-tanítónak s a Milkovich-díj Bertalan Ferencz bokodi tanító úrnak Ítéltetett oda. Nt. Jankó Dániel lelkész úr panaszára a közgyűlés esperes urunkat kérte fel, hogy a tordasiakat egyelőre morális pressioval terelje a tartozó szolgalmi jognak megadására. A gyűlés folyama alatt az 1868. évi LIII. t.-cz. 12-ik §-ának fentartása érdekében is tétetett indítvány, mely pártolólag terjesztetik az egyházkerület elé. Határozatilag is kimondta az esperesség, hogy a másodtanítói állások gyakori üresedése alatt lelkész és tanító együttesen, a tantárgyakat megfelezve tanítsanak. Végül tek. felügyelő urunk jelentette ki azon határozott szándékát, hogy hivatalát a jövő évi közgyűlésen leteszi, de a legzajosabb tiltakozásban erőszakoltuk reá a prolongátiót ad multos annos. — Felhívás előfizetésre. Hogy lapunk anyaszentegyházunknak és veteményes kertjeinek, az iskoláknak érdekeit hivatásához képest megfelelően szolgálhassa, külön tőke és segély hiányában, melyet nem keresett és nem keres, csakis az előfizetés utján befolyó anyagi pártfogásra és az egyház buzgó szolgáinak szellemi és erkölcsi közreműködésére támaszkodhatik. Ettől függ fenmaradása, ettől áldásos munkája. Kérjük tehát, mert követelni jogunk nincs és nem is teszszük, szíveskedjenek olvasóink előfizetéseiket megújítani, hátrálékaikat törleszteni, de becses munkáikkal is támogatni. Kivált egyházi életünk mozgalmairól szivesked jenek munkatársaink idejekorán és kimeritően értesíteni. Nem magunkért kérjük ezt, mert miénk a munka és fáradság mellett csak a teljesített kötelesség tudatából származó jutalom, de kérjük egyházunk szent ügyeért, Szerkesztőség. — Teutsch György Dániel f. Az erdélyi ág. hitv. evang. egyház püspöke július 2-án Nagy-Szebenben elhúnyt. A halál híre váratlanul jött. Mikor a szász ev. püspök minap a főrendiházban az egyházpolitikai vitában felszólalt, teljesen egészségesnek látszott. A magyar közélet és műveltség emelése érdekében kifejtett küzdelemben és munkában a boldogúltnak nem volt része; faja kiváltságainak föntartása körül tanúsított buzgólkodásával nem járt karöltve a magyar állam érdekei s jövője iránti bizalom és szeretet; s ennyiben nagy ür választotta el őt tőlünk. — Azonban az evang. szász iskolák sokat köszönhetnek tevékenységének s tudományos és egyéb téren kitejtett munkásságánál fogva halála a haza határain túl is részvétet fog kelteni. — Teutsch György Dániel 1817-ben S^gesvárott született. Középiskolai tanulmányait oda haza végezte, azután Bécsbe, majd Berlinbe ment az egyetemre, hol bölcsészeti, theologiai és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. 1840-ben haza érkezvén, Gyula-Fehérvárott nevelő lőn, 1840-ben pedig a segesvári evang. gymnasium tanárává választatott meg. 1848-ban részt vett a kolozsvári országgyűlésen, bár itt kifejtett működésével szász honfitársai nem voltak megelégedve. A szabadságharcz lezajlása után Bécsbe ment, hogy az evangelikus szász klérus tized kárpótlása ügyét sürgesse s tevékeny része volt azokban a tanácskozásokban, a melyeknek tárgya az evang. szász gymnasiumok újjászervezése volt. Bécsben érte az a hír, hogy a segesvári gymnasium igazgatójává választották. Tiz-nhárom évig működött ezen állásában s az iskola színvonalát magasra emelte. Részt vett az erdélyi szász ágostai ev. egyház alkotmányának kidolgozásában s a szász status szervezetének megfnlelőleg nagy szerepet játszott a szászok közéletében. Tudományos munkásságának első nagyobb terméke már 1843 ban jelent meg : „Bditräge zur Geschichte Siebenbürgens vom Tode Andreas III. bis zum Jahre 1310" Azóta számos czikkben s értekezésben adott számot történelmi kutatásairól. Tudományos érdemeiért a jenai egyetem 1858-ban doktori oklevéllel tüntette ki, 1860-ban pedig a lipcsei Schiller-egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. Tagja volt a bajor kir. tudományos akadémiának is. 1861-ben mint a Gusztáv-Adolfegylet medgyesi fiókjának küldötte Hannoverába ment; részt vett az Evang. Bund genfi gyűlésében is. Az l86 3/ 4. erdélyi országgyűlésnek mint regalista volt tagja, a következő évben pedig bement a Reichsrathba képviselő-
