Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Belföld - A vasi közép egyházmegye
217 adás és hasonló bizalomra s odaadásra lelkesítő előterjesztés sem a protestáns theologus jellemzője ; mert erre a római kath. igaz hivő theol. tanár is képes. A prot. theol. tanárnak megkülömböztető jellege az, hogy ő az ő lelkében látta az igazságot vallási alakjában, Jézus Krisztusbau, mint Isten kegyelmén alapuló végtelen szeretetnek dicső szellemét, a mely szellem éltető világossága mellett a mint látja egyrészt önmaga érdemetlenségét, gyarlóságát, bűnösségét s másrészt érzi emez elvnek egész egyéniségét átható és átalakító, megigazító és megszentelő hatását, úgy magában a külső életben sem kiván mást látni, mint ezen elvnek érvényesülését. Csak a szeretet nyitja meg a dolgok lényegét; szeretetteljes elmélyedés nélkül minden kivülünk létező, reánk nézve idegen, talányos, igazán fel nem ismert. Ezért is ismeretünk, tanulmányozásunk, melyet az egyéni tapasztalaton nyugvó, személyivé vált végtelen szeretet vezérel, más mint igaz sem lehet. A külső tények e szeretet szelleme által életet nyernek, látjuk minden vallási jelenségben Isten szellemének a gyarló emberi edényben, gyakran eltorzított alakjában is előtörését; feltűnik előttünk is, úgy mint Pál apostol szellemében, az emberiség történetében érvényesülő isteni oeconomia ; s az eddigi ismeretnek holt elemei egy kimondhatlan nagyszerű életteljes, mindeneket átható akkorddá egyesülnek, a melynek dominánsa a mi bennünk is élő Jézus Krisztus. Ily a személyiségnek szeretetben érvényesülő teljes odaadással, de az isteni szeretettel szemben mégis mindég a gyarlóság, az egyéniség korlátának tudatában művelt kutatás lehetetlen, hogy a hallgatókra, éltető s hasonló élettapasztalatra s hasonló szellemű kutatásra indító hatása ne legyen. S ha előadásaink, ezen folytonos professióink ily szellemben folytak, ha önök kedves barátaim kiérezték szavainkból az azok mögött élő szellemet, s lia e szellem által érintve Önök is láthatták, lelkükben tapasztalhatták Isten kegyelme alapján Jézus Krisztusban történt végtelen szeretetének kijelentését; ha Önök előtt is ez égi világosság mellett saját gyarlóságuk, bűnösségük tudatra emelkedett, s a hitben megragadott benső kijelentési tény alapján egész személyiségük újra született : úgy hogy a szeretet szelleme által vezéreltetve Önök örömmel mélyedtek el az isteni szeretetnek az egyes emberben, valamint az emberiségben való ténykedésébe, egy szóval a külső tényeknek vallási szempontból való odaadó, az igazságnak s csakis az igazságnak megfelelő kutatásába : űgy theol. pályafutásuk igazán Pál apostoli, igazán protestáns volt; egy oly pályafutás, melynek sorompója nem záródik le az akadémiai évekkel, hanem nyitva áll a élet számára ; mert ezen mélyebb és magasabb értelmű pályafutás czélját valamint alapját Istenben, az örök életben leli. (Folyt, következik.) stiriii, A vasi közép egyházmegye junius 14.-én tartotta évi közgyűlését szokott székhelyén Körmenden. Már előtte való napon gyülekeztek a képviselők és megtartattak az egyházmegyei bizottságok ülései, melyek a gyűlési tárgyak nagy részét már előzetesen megvitatván s előkészítvén, lehetővé tették, hogy a közgyűlés reggeli 8 órától déli 12 óráig letárgyalta tárgysorozatát. A bizottságok tanácskozásaiból kiemelendő, hogy a gyámolda alaptőkéje lassan bár, de folytonosan növekszik, és hogy azt Rupprecht Tassilo egyházmegyei felügyelő ez idén is 50 frtnyi adományával gyarapította ; továbbá, hogy a tanítók kivétel nélkül megfeleltek a működésűkhez kötött méltányos várakozásoknak, nevezetesen kiemelendő, hogy a vendvidéki tanítók majdnem kivétel nélkül magyar nyelven adják elő — a vallástan kivételével — a népiskolai tantárgyakat, jó eredménynyel ; és végül hogy a gyámintézeti jövedelem 136 frt, melyből az esperességi gyámintézet rendelkezésére álló összeget az egyházmegye szegénye Hegyhát Hodász nyerte el, a vármegyei iakolaalap kamatai pedig egyenlő arányban Nádasd és Magyarósd közt osztattak meg. Magát a közgyűlést az esperes körülbelül ily tartalmú beszéddel nyitotta meg : hogy közöttünk mindenek ékesen s jó rendben legyenek, ez évenkinti közgyűléseink tőtörekvése ; főtörekvése kell, hogy legyen különösen a mai közgyűlésnek, mert hiszen az egyetemes egyháznak midőn a zsinat tartását elhatározta, s a zsinatnak, midőn — most már szentesített — alkotmány-törvényét megalkotta, főczélja szinte az volt, hogy a magyarhoni evangelikus egyházban mindé nek ékesen és jó renddel folyjanak ; de e törvény betűje keveset használ a lélek nélkül, mely megelevenít, éltet; lakozzék tehát a lélek, az egyházszere, tetének, a buzgóságnak, az áldozatkészségnek és egyetértésnek lelke bő mértékben közöttünk, a mely lélek apáinkat eltöltötte, áthatotta, képessé tette, hogy nehéz napokban irott törvény nélkül is építették, fentartották az evangelikus magyar Siont; lakozzék bennünk az a lélek, hogy a szentesített törvény keretén belül annál nagyobb eredménynyel folytassuk az apák azon szent munkáját ; a napok megint komolyak ; azok az elvek, melyek a kedélyeket széles e hazában mozgalomban, izgalomban tartják, a reformatio szülöttjei, de próbára fogják tenni a lelkeket, vájjon kik az evangeliom igazi hivei, kik vallják azt, hogy az evangeliom ma is Istennek ereje a hivők üdvösségére, hogy az evangeliomi egyháznak korunkban is fontos missiója van, a melyért érdemes tenni, tűrni, áldozni ; örömére szolgál, hogy az egyházmegye értelmi s erkölcsi tőkéje a hozzánk csatlakozott szombathelyi prot. gyülekezet értelmi s erkölcsi tőkéjével gyarapodott, mely gyülekezetnek most hivatalosan első ízben körünkben megjelent képviselőit külön is szívélyesen üdvözli; és végül kéri az egyházmegyebeli lelkésztársait és a tanítókat, hogy az egy háziasságnak, buzgóságnak, áldozatkészségnek azon lelkét a hívekben továbbra is ápolják, fejleszszék, már a kicsinyek keblébe is belecsepegtessék, hogy köztünk nem ugyan a betű szolgálatában, hanem az éltető lélek által mindenek ékesen és jó rendben folyjanak ; kéri nyomban a gyülekezeti felügyelőket, többi elöljárókat s megjelent képvise-