Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Sötét pontok (Wéber Samu)

Tizenegyedik évfolyam. 23. szám. Pozsony. 1893. évi Junius 10-én. EVANGELIKUS EGYHÁZ es ISKOLA. Előfizetési ár: Eges/, évre . . . 12 kn. félévre .... <> „ negyedévre ... S „ F.gy szárti ára: 24 flr. YVL EGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TRSZTYÉNSZKY ï' E R EN C Z. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 14 flr. többször közölve 10 flr. Bélyegdij : kiilön fiO flr. Tartalom: Sötét pontok. (Wéber Samu.) — Szerény vélemény az ordinatio tartásának helyére vonatkozólag. (Ilornyánszky Gusztáv.) - Irodalom, — Belföld. — Vegyesek. — Pályázatok. Sötét pontok. A protestáns egyház Magyarországban évszázadokon át a szabadság mellett küzdött és vérzett; nemcsak a lelkiismereti és vallásos szabadságot tűzte o ki zászlajára, hanem fáradozásai és küzdelmei egyszersmind az alkotmányos és politikai szabadságot, is nem egyszer megmentették. A bécsi, nikolsburgi, linczi és szatmári békekötések, melyek a prot. egyház hit- és lelkiismereti szabadságát biztosították, a haza alkotmányos szabadságát is egy fényes diadallal gazdagították. Ily körülmények között csak természetesnek tűnt fel, hogy a hazai protestánsok nyilt sisakkal helyeselték az egyházpolitikai javaslatokat, melyek hivatva vannak az egyház és állam terén a szabadság szolgálatába lépni. De csak most, midőn a kormány az egyházpolitikai törvények részleteit és indokait egymásután közzéteszi, kezd tisztulni a helyzet és kidomborodnak ugyan a jövő viszonyai, de a sötét pontok sem maradnak el, melyek a protestantismus láthatárán mutatkoznak. A vallásszabadságról szóló törvényjavaslat nincsen öregebb testvérének szellemében tartva, melyet az 1847—1848 ik országgyűlés asztalára tett báró Eötvös József vallásügyi miniszter. Az 1848-ik évi XX. t.-cz. 3. §-a ugyanis kinyilatkoztatja: „Minden törvényesen elismert vallásfelekezet egyház- és iskolaszükségletei az államháztartásból fedezendok." A jelenlegi törvényjavaslat „a vallás szabad gyakorlásáról", egy árva szócskával sem érinti a törvényesen elismert vallásfelekezetek anyagi viszonyait, tehát a róm. kath. egyház maradt továbbra is a magyar államnak kiváltságos és egyedül bőven, milliomokkal dotált egyháza, holott a többiek anyagi szükségleteiről egy árva szócskával sincsen gondoskodva. A róm. kath. egyháznak a milliomos zsákot kötik a nyakába, a prot. egyháznak a koldusbotot nyomják a kezébe és mind a kettőnek szép szavakkal hirdetik, no már most szabadok, egyenjogúak vagytok és útnak indulhattok, a merre tetszik. Daczára minden nagy szolgálatnak, melyet a prot. egyház az államnak a mivelődés és szabadság tekintetében évszázadokon át tett, úgy látszik, hogy továbbra is a hamupipőke sorsára, lesz kárhoztatva. De hiszen, mondják némelyek, a prot. áldozatkészség oly kiapadhatatlan forrás, melyből a legn agy ob b szükségletek is fedezhetők leszuek. így volt az valaha, de a mai anyagias időben megváltozott a, viszony. A lelkesülés szellemi javakért mindinkább apad. A fizetések az egyházi szükségletekre nagyobbrészt csak azért folytak be, mert az állam közegei által behajthatók voltak, mint, más adó is. Hogyan intézkedik a törvényjavaslat a vallás szabad gyakorlatáról? A II. fejezet 8. §-ában b) pont alatt mondja ugyan : „az egyházi adó és egyéb szolgáltatások csak jóváhagyott szervezeti szabályzat vagy az egyházközségi szabályokban meghatározott alapon és módon vethetők ki." De itt is kilóg a lóláb: „Ezen szolgáltatások közigazgatási áton való behajtásának azonban nincsen helye." Ha népünk ezen törvénynek csak neszét is fogja hallani, vonakodni fog az egyházi terhek viselésétől, annál inkább, mert az állami adósróf oly ügyesen dolgozik, hogy alig maradnak más czélokra még fillérek is. Itt-ott a kilépések, már csak a fizetések elkerülése czéljából is, tömegesen fognak történni, uj meg uj szekták fognak létesülni teljes szabad autonom joggal, mely eddigelé csak a protestantismus disze és egyedüli előnye volt. A kilépések annál valósziníiebbek, mennél könnyebb az uj szekta alakulása, mert az idézett törvény 1. §-a mindjárt azt mondja : „Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást" és törvényesen elismert vallásfelekezetté alakulhat egyszeri! szabályrendelettel, melyet a kormány jóváhágy. A veszteséget leginkább csak a prot. egyház fogja tapasztalni, mert a hivek megadóztatása csak itt szükséges és fokoztatni fog a zsinati határozatok