Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Az éjjel elmúlt, a nappal elközelített (Czuppon Sándor)

167 lépni kell, — mert lia ki nem lépünk, egyenjogunk hiányos törvényei, az 1868. L1II. tcz. 12. §-a is szemeink előtt sepertetik el. Ha törvénybe van iktatva az egyenjogúság, ma itt az ideje, hogy annak liberális aerája alatt egész teljében érvényt szerezzünk ! Mert az egyenjogúság csak részben van meg! mert az egyenjog élvezete osztó igazságot kiván ! Az osztó igazság hű okáért ott kezdem, hol a tényleges való kezdeni parancsolja : István király, ki 810 évvel ez előtt szentté avattatott, alapította az Európában majdnem páratlan, sőt csaknem fejedelmi dotatiókkal felérő püspökségeket,— a czél, — hogy miért, az elbeszéli a történet. Szent István királyunk emlékszobrát az adományozott javakat élvező püspökök által állítottan, hiába keressük hazánk megszentelt földjén, itt azt magukba zárják a gazdagságukat édesen szerető püspöki keblek, nehogy a nép is megtanulja annak talapzatánál, hogy azok a dotatiók ősi alapitványok, hazánknak majdnem negyed részét elfoglaló holt birtokok a haza megmentésének, boldogitásának munkálására lettek adományozva a ker. vallásnak, — a keresztyén vallásfőknek. A czél többé nem az, a melyre adattak. A czél túlélt. Holt birtokok azok mai korunkban a szó valódi értelmében. Ma országunk egy negyede, ha nem több, értve minden felekezeti vagyont, — az egyházé! Ez a kor keretébe bele nem illik! Legyen az egyház az államé! Emanczipálja magát az állani az egyház alól. A lelkiismeret dolga az én — egyén dolga, — az állam dolga népboldogitás! Kivándorlásra hajló korunkban, nem várhatván az általános lefegyverzést, csakis a papi javak secularizálása, — dézsma utján a népnek leendő átadás által emelhetjük korunk kívánalmaihoz nemzetünk jólétét! Mi a tudománynak voltunk kezdettől fogva harczosai. Az osztó igazság azt kivánja, hogy a tudomány csarnokaiban, a tudomány ápolásánál is legyen egyenjogunk. Egy katholikus pap-képviselő, midőn a vallás és tanulmányi alapokról szólt azt mondá : „ezen — az ország kath. egyetemét illető, — azoknak tulajdonát képező alap" mire országunk nm. vallás és közoktatási ministere 1893. jan. 15-én tartott beszédében azt mondotta : „a képviselő úr ellentétbe jött azon állásponttal, a melyet e kérdésben a képviselőház mindeddig elfoglalt. A képviselőház t. i. valahányszor e kérdés itt felmerült, ezen alapoknak jogi természetét függőbe hagyta, a jelenlegi állapot pedig az, hogy ezen alapoknak a jövedelme és kamatjai kizárólag kath. czél okra fordíttatnak és fordítandók, s az alapok mint országos alapok kezeltetnek a kormány által." Országos alap ! Tehát világos a Nagyszombatból hozott theologiai fundátiót átvehetik mint róm.-kath. theol. alapokat, — de a királyi, s többi nem kath. tudományegyetem ős tanulmányi alapjaihoz jogunk van, jogunkkal élve követelhetjük, itt az ideje, követelnünk kell, hogy eg\

retemes keresztyén tudományos czélra fordíttassanak, hogy az országgyűlés e felett, ezen egyházpolitikai kérdéseknél határozzon, s legyen megjelelve, mily mérvben protestáns kéz is ellenőrködve, foghassa az osztó igazság kormányrudját. A püspöki konferenczia előkészületeinél, a nekik kényes autonómia ügy tárgyalása előtt, szó volt Esztergomban arról, hogy az autonómia megteremtése előtt induljon akczió a katholikus alapoknak a katholikusok részére leendő átadása iránt, mert nyiltan látszik a 15-ös bizottság első ülésen ő Eminencziája a biboros berezeg primás megnyitó beszédéből az aggály ezen alapok alapos s arányos hovatartozása felől, midőn így szól : „a kath. helyzete megváltozott. A politika terén a rendi alkotmányt, a felelős parlamentáris kormány váltotta fel, mely nem ismer sem Állam- sem U r a 1 k o d ó-vallást, sőt objektiv állást kellvén minden bevett vallás irányában elfoglalnia, igen természetes azt a jog és igazgatási kört és szerepet, melyet az előbbi rendszer kormánya betöltött, a megváltozott viszonyok közt be nem töltheti." Tehát ezen országos alapok egy objektiv állást elfoglaló kormány által csak is puritán, osztó igazság szerinti állásuknak megfelelőleg kezeltetve kell, hogy osztályoztassanak. Katholikus körök alakulnak, mindenfelé alakuló félben vannak. Ker. kath. körök alakítására felhívások bocsáttatnak a szélrózsa minden irányában. Egy soproni kath. közgyűlés merészen azt mondja : „sérelmes a kath. közvagyonnak felekezetlen kormány, idegen kéz által való kezelése" ! — ott állunk, hogy a komáromi nagygyűlésen nyiltan tárgyaltatott, hogy „egyleteket, parasztszövetkezeteket kell alapítani", — ezek közrehatásával egy kath. ker. néppártot teremteni, mely megoldója legyen e napjainkban vajúdó kérdéseknek. Helyesen mondta Polonyi Géza 1892. november 25-én tartott nagyszabású beszédében, hogy : „a kath. autonómiával együtt meg kell oldani a vallásalapok kérdését is, és akkor azok nem lehetnek rendelkezésre oly czélokra, a minőkre eddig felhasználtattak." A vallásalapok osztó igazságot kívánnak. Széttagolást ma, midőn az egyházpolitikai kérdéseket erőltetve felidézték a hatalmukat féltő, sőt hatalmukat nagyobbító Angyalvár kúriájának főpapjai azzal, hogy ők és fegyverbe állított klerikális seregük, ők, kiknek paradicsomot adott e hazában az ég, e haza népei között a béke sarkpontját képező törvény iránti engedelmességet felmondták, s nem létezett lelkiismereti rémmel kergették kormányt s alkotmányos királyunkat az egyházpolitikai kérdéseknek ki tudja hol elsimuló rémes hullámgyürüjébe. Igen — ők kergették bele ! Helyesen lett kimutatva az országházában, hogy az, ki most legnagyobb mérvben hivatkozott lelkiismeretére, ki most legnagyobb mérvben szította a törvénytisztelet előtti meg nem liajolást, az szerkesztette akkor lelkiismereti furdalás nélkül azt a hirhedt februáriusi rendelet, s mikor rá csak igen rövid időre nagy javadalmu veszprémi püspöki székbe ültettetett, mint püspök szólt legelsőben a leghevesebb békétlenség üszkével az általa