Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Czikkek - Az éjjel elmúlt, a nappal elközelített (Czuppon Sándor)

166 következő érveket hangoztatják. Nem kell a kormánynak amúgy is halmozódó nehézségei közepette újakat tolni útjába. Különben is a mostani intézkedés a szabadelvfíség tagadása, s a katholikusok által hangoztatott követelmény, hogy a szülők gyermekeik vallására nézve lehetőleg megegyezhessenek, jogos. Annál is inkább, mert a gyermekeknek két vallásra való oszlása a család egységét bontja. S ha ez úton a felekezeti béke meg lesz óvható, az árt nem lehet nagynak tekinteni. En fordított rendben veszem a kifogásokat, s azt hiszem, hogy a kormány ugyan latba fogja vetni a mi nyilatkozatunkat is, de hogy ez, ha valami jobb, üdvösebb modust fedezhetne fel, kezeit megkösse, nem láthatom be. Utóvégre is az egyházpolitikai reformról teljesen aláírjuk a zsinat egyik előkelő szónokának sok oldalról helyeselt Ítéletét, hogy a polgári házasság szükséges rossz, s hogy egy rosszért, mely különben csakis az államnak szükséges, egyházunk még érdekeinek feladásával is buzgólkodjék, nem látszhatik előttem helyesnek. — A mi a család egységét illeti : vájjon nem megfosztása-e az az egyik házastárs vallási jogainak, ha az összes gyermekek a másik vallását tartoznak követni s ha tán lemond is az iíju, ki házasságra lép, szive érdekeiért önkényt e jogról, nem tartozik-e őt később lelkiismerete vádolni, ha már köti a szó, mely családját a másik felekezetnek kiszolgáltatta? Mintha vegyes házasságban vallási egység lehetne, s nem a legigazságosabb megoldás, tekintettel a nemekre a „suum cuique" lenne! — Hogy pedig az eddigi érvényes intézkedés eltörlése mennyire szolgálja majd a liberalismus érdekeit, arról a történettudó tájékozódhatik az azt hangoztató r. kath. papság támogatásából. A viszony e papság s a szabadelvfíség közt nem ismeretlen. S a kötelességét tudó r. kath. pap működését a mostani törvény eltörlése s egy újnak behozatala esetén előre is elképzelhetővé teszi, ama az ország házában nyilvánosan tett (bár nem is uj) kijelentés, hogy a r. kath. egyház a vegyes házasságból született gyermekekről nem mondhat le. Részletezzem-e, hogy mit jelent-e mondás, különösen, ha a majdani törvény bármikép is lehetőbbé teszi az emiitettem működést, mint a mostani? Vannak idealisták, kik hiszik, hogy a felekezeti béke érdekeit szolgálják, ha oly intézkedést döntenek meg, mely a kisebbséget félre magyarázhatlan védte? Vagy azért vannak a pont eltörlése mellett, hogy kiderüljön, mint szolgálhatnak liberális törvények az illiberalismus czéljainak? Igaz, a jövendőt nem lehet tudni, s nem is tudjuk, hogy az eltörlendő törvénypont helyébe mi jönne majd. De tudjuk, hogy az eltörlést kik kívánják, miért kivánják, mire kívánják. S bármennyire tisztelem is a r. kath. egyház elveit s érdekeit, azon pontnál, a hol az a miénknek kárát kivánja törvényesen kieszközölni, s teszi ezt a nyilvánosság útján egy a kormány által megkezdett akció alkalmából, azt hiszem elegendő mementó hangzik felénk, hogy mi is felhasználjuk a nyilvánosságnak rendelkezésünkre álló útját,' s adjunk kifejezést annak, hogy a mostani intézkedést, ha a r. kath. egyház vélt jogait csorbítja is, azért mi nem tekintjük előjognak; hogy ez érdekeinket jobban védi, mint más eddig felmerült tervezetek; — azért is a 68: LUI. t. cz. 12. §. feladása lehet hierarchikus, lehet talán r. kath. érdek, de az államra nézve nem érdek, evang. egyházunkra pedig majdnem bizonyosan kár és sérelem. Vagy talán már beszélni sem merünk, s az opportunismust tartjuk a helyes politikának ott a hol mit sem nyerhetünk, de veszíteni sokat veszthetünk ? Dr. Kvacsala János. Az éjjel elmúlt, a nappal elközelített. Zola Emil a szépirodalmi realizmus nagymestere, ki atheistának is tünteti magát, s épen azért az istenimádással is foglalkozni gyakran kénytelen, — a következendő kor — és nemzedékeknek a vallási kérdések, s eszmék felé való hajlását jósolja. A tudósnak könnyen lehet igaza, mert ideje volt meggyőződni nemzetek s keresztyén államoknak, hogy atheista cosmopolitismus, — naturalista materialismus az emberi lelket ki nem elégítheti, — az egyetemes emberi nem hivatása boldogság, e tanok pedig gyorsan siető korunkat a boldogság, és boldogulás magasára feljuttatni képtelenek. Azt mondja Göthe : „a vallástalanság rosz szolgálat a polgári haladásnak; végezni — buta szó ; — tagadni, — halál ! Isten nélkül nincsen élet." Ma a liber alismus a józan élő hittel kivánja tisztára söpörni a világot! Ezt érzi, látja Angyalvárának magasából a római kúria, azért jó eleve csirájában szeretné elfojtani a liberalismus diadalát önhatalmának erősbitése, sőt a tudás terjesztésének meggátlása okáért; — óhajtaná földi hatalmát régi fényébe visszahelyezni, ezért fegyverkezteti hierarchia hadseregét mindenütt, — de kivált és különösen hazánkban! Az eszmék harczának értelemvilágában ma, midőn országgyűlésünk nagy horderejű egyházpolitikai kérdésekkel behatóan foglalkozik, — sokszorosan kell hazánkban állást foglalni az egyetemes prot. vallásnak. — Mi, a liberalismusnak élő hittel párosult terjesztői, nem idéztük elő a jelen vallásügyi helyzetet, — mi sokáig néma nézői, szemlélői voltunk a dolgok mikénti fejlődésének, — de a néma tétlenség nyughelyéről felkelni immár tartozó kötelességünk ! Az éjjel elmúlt, — a nappal elközelített ! Ha a pozsonyi országgyűlésen a nemzeti szabadság a prot. szabadlétjogával mint ikertestvér együtt küzdött, s e küzdelemben előlküzdők voltak felvilágosult, nemzetünk egyetértő boldogságát szivükön hordó kath. főurak, — ma a leélt század kezdete, a mai igények és követelmények megkinálásával fordult vissza, — ma újra ők segítenek,, csak prot. nép értsd meg az idők jelét, — ... a néma hallgatás mencsvárából ki-