Evangélikus Egyház és Iskola 1893.
Tematikus tartalom - Belföld - Általános helyzet (Spectator)
164 Knorr Alajos „Önügyvéd"-je ötödik kiadásának 4-ik füzete, melyben folytatja az okiratok kellékeinek ismertetését, szól az obiratok kiállításánál alkalmazandó tanúkról ; felsorolja azokat az okiratokat, melyek közjegyzői kényszer alatt állanak, nevezetesen azokat az okiratokat, melyek bizonyításnál csak mint közjegyzői okiratok használhatók, a jogügylet érvényességéhez megkívántató közjegyzői okiratokat. Ezután ismerteti az okiratoknál használandó bélyeg- és illeték iránti törvényeket és szabályokat, közli a fokozatos bélyeg-illetéki táblázatokat, melyek az okiratoktól járó s értékarányához képest emelkedő bélyeg-illetékek kiszámítására szolgálnak ; a bélyeg- és jogilleték-mentesség eseteit is, a közvetlenül lerovandó illetékek szabályait. Ismerteti a közjegyzői intézményt, a közjegyzőnek hivatását, működését, eljárását okiratok felvételénél, másolatok, fordítások, névaláírások, könyvkivonatok hitelesítésénél, okiratok előmutatása időpontjának bizonyításánál, értesítvények kiállításánál, váltó-óvásoknál, okiratok és értékneműek őrizeténél ; szól a közjegyzői díjakról, közli a közjegyzői díjszabályzatot; okiratok felvételeért, váltók és kereskedelmi papirok óvásáért, készpénz és értékpapirok ideiglenes őrzéseért, a közjegyző állandó munkadíját meghatalmazásoknál, okiratok másolatainak, kereskedelmi könyvek kivonatainak, fordítások, névaláírások hitelesítéseért, hagyatéki leltározásért, tárgyalásért, vételár felosztásért, gondnoksági és zárlati esetekben teljesített összeirásokért, bírói megbízásból teljesített cselekményekért járó díjazások szabályait; szól a közjegyző felelősségéről s ezzel az okiratok általános kellékeinek ismertetése befejezést nyer. Az egyes okiratok közül első sorban szól a nyilatkozatokról, különösen az elismervényekről és nyugtatványokról és felhoz 14 iromány példát; felmondásokról 7 iromány példával ; bizonyítványokról és bizonyítványok bélyegmentességéről. E bő tartalmú íüzet ára 30 kr. — Beküldetett. „A tanitók fizetésének rendezéséről" szóló és a képviselőházban f. é. ápril hó 26.-án tárgyalás alá vett törvényjavaslat alkalmával elmondott országgyűlési beszédeket az „Országgyűlési Tudósító® gyorsirói feljegyzései \itán szórói-szóra közre fogom adni e czim alatt: „A tanítók fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása", valamint az egyes felszólaló nevesebb képviselők arczképét (esetleg érletrajzát is) közölni fogom, az illető országgyűlési képviselők választó-kerületeinek megnevezése mellett, különös figyelemmel lévén a névszerinti szavazásra. A mű, terjedelméhez mérten a legjutányosabb áron, előfizetőknek 50 krért még e hó végévél meg fog küldetni. Kiadásomban jelent meg: „A tanítói nyugdíj törvény javaslat országgyűlési tárgyalása" 1891. decz. 16—18. gyorsirói feljegyzés után szóról-szóra közölve 7 íven. Ara 40 kr., valamint: „A hivatás áldozata" történeti rajz a magyar néptanítók jelenéből 9 és fél íven. Ára 50 kr. Grlatz György, a „Magyar Paed. Szemle" és a „Tanítók Szava" szerkesztője, Budapesten, Wesselényi-u. 48. sz. — Keresztyén és jezsuita morál. Hoensbroech gróf, kiről tudva van, hogy előbb a jezsuita rendnek vakbuzgó tagja és védője volt s ki nem régen a jezsuita rendből kilépett, e tényével nem áll magában, e lépéssel többen is megelőzték őt. Nem csoda, mert mihelyt a Jézus társaságának tagjában feléled az önálló gondolkozás, okvetlen igyekeznie kell a rend légköréből szabadulni. E benső meghasonlást igen érdekesen írja le Baumann Lőrincz, ki Krauer Ferencz Regis volt jezsuita páternek és tanárának következő nyilatkozatát közli: Egy napon — úgymond — ^ lapozgatva a Casus Conscientiae műben a bűnbocsánatról, lopásról fajtalanságról, gyilkosságról oly erkölcstelen állításokat olvastam, hogy fázni kezdtem bele és a könyvet undorral vetettem el magamtól. Rövid időn lelkiismeretem által kötelezettnek éreztem magamat (nem szüleimnek, mert azok a könyvet nem értették) hanem tanáromnak akiben teljesen megbíztam erről jelentést tenni. Egy téli estén történt. Amint tanáromnak elmondottam a dolgot, monda : menj hozd el gyorsan a könyvet. Én kívánságát teljesítettem s a művet, melyből két negyedrét kötetet birtam, bevittem neki. ő átlapozta azokat szó nélkül tűzbe dobta, s rövid időn a két könyv eléget, csak bűzt hagyva maga után. S ekkor magához szóllított, lelkemre kötötte, hogy ne merüljek be rendünk morális tanaiba, mert akkor ki nem kerülhetem a lelki meghasonlást, de ragaszkodjam szorosan és tisztán az eredeti régi keresztyén igazságokhoz, akkor megnyugszom. — Időszerű protestáns történeti reflexiók és aphorismák. 22. Érdekes mert változatos, tanulságos mert gyászos, örvendetes mert diadalos a magyar protestáns egyház története ! 23. A magyar protestáns egyháztörténet tanítása nyomán ország-világ tudja, hogy a magyar protestáns vallás szabadságának angyala meg a magyar alkotmányos szabadság géniusza ikertestvérek, kiknek közös a multjok, közös a jelenők s közös lesz — hiszszük — a jövőjük is, viadalban-diadalban, szenvedés- és dicsőségben. Krupecz István. PALYAZAT. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület Collegí urnában Eperjesen elhelyezett tanítóképző intézetben megüresedett egy rendes tanári szék vár az egyházkerület és pártfogóság nagy bizottsága által f. évi junius végén betöltésre. A tanszéknél rendszeresített fő teendő a mennyiségtan és természettudomány (természettan, természetrajz, vegytan) előadása és hetenként legalább 24 órának adása. A tanszék javadalma: rendes tanárul választott részére 1200 frt próbaéves vagy helyettesül alkalmazott részére 800 frt. Rendestanárokul csak valamely ev. tanitóképző intézet rendes tanári székéből pályázók választhatók. A rendszeresített fő teendőn kivül még paedagogia vagy magyar nyelv is tartandó valamely osztályban. Közelebbiekre nézve a tanitóképző intézet igazgatója ad tájékoztatást. Az okmányokkal felszerelt kérvények f. év junius 20-ig az alulirt világi elnökhöz küldendők be. A megválasztott f. év szept. 1-én tartozik az állást elfoglalni. Kelt Miskolczon és Eperjesen 1893. ápril 26-án. Dr. Schmidt Gyula, coll. felügyelő, világi elnök. Zelenlca Pál, püspök, b. egyh. elnök. WIGAND F. K. NYOMDÁJA, POZSONYBAN.