Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Örök emlékezet okáért!

tételek mellett mindig polgári. Szóval a keresztények között minden érvényes házasság a szentség jellegével bir s maga a házasság szentség, úgy, hogy a házassági szerződés és szentség között reális különbség nincs. A polgári házasság alapelve pedig a házassági szer­ződés és a szentség között reális különbséget tesz s a szentség jellegét valami járuléknak tekinti. Ha ezekkel párhuzamba állítjuk a miniszterelnök úr nyilatkozatát, mely szerint „a már munkába vett törvényjavaslat a minden állampolgárok közt kötendő házassági viszonyból eredő jogi kérdések fölötti általános állami bíráskodás és a kötelező polgári házasság alapelve alapján lesz kidol­gozva", akkor ebben a javaslatban egy, a kath. egyház tanát teljesen kizáró felfogás fog érvényesülni, még pedig kötelezőleg az állampolgárok nagyobb részét tevő katho­likusokra nézve is. Az ilyen törvényjavaslatról nem lehet azt mondani, hogy a kormány a polgári házasság behozatalával csupán a házasság polgári viszonyait kivánja szabályozni, az egyházi hitelveket pedig érintetlenül hagyja. A két intézményben : az egyházi és polgári házas­ságban két egymást kizáró ellentétről van szó, a ki az egyiket akarja, az nem akarja a másikat, mert a két álláspont ellentétes, hisz ha a házasfelek a polgári ható­ság és az egyházi hatóság előtt is kötnek házasságot, amaz felbontható, emez felbonthatatlan, ugyan melyik lesz érvé­nyes a házasfelekre? Azért oly nyilatkozat, mely azt mondja : mi a hit­elveket nemcsak hogy sérteni, de érinteni sem kívánjuk — ellenkezik a polgári házasság természetével, egész lényegével. Az egyház sohasem tagadta, hogy van az államnak törvényhozói és birói hatalma a házasság polgári követ­kezményeire s hogy azon jogokat, a melyek az államtól erednek, az állam van hivatva szabályozni. Tartsa meg az állam, a mi az államé, de hagyja meg az egyháznak a mi az egyházé. Intézkedjék tehát a polgári hatalom a házasságból származó polgári következ­mények felett, de vegye kiindulási pontul a polgári tör­vény a házasság érvényességét vagy érvénytelenségét úgy, a mint azt az egyház meghatározza. A mondottak szerint az államhoz a házasságnak csak polgári következményei tartozván, intézkedjék az állam ezekről függetlenül, de a házasság lényegéről való rendel­kezést, törvényhozást és bíráskodást hagyja meg, mint ezt Krisztus urunk rendelte, az egyháznak, mert a szentségek ehhez tartoznak. A keresztény államok soha nem is gondoltak olyas­mire, mintha a keresztény házasság feletti általános és korlátlan törvényhozói hatalom őket illetné meg és pedig a polgári szerződés czímén. Ezt az elvet a protestantizmus hozta először forga­lomba ; s ennek befolyása alatt kezdett a protestáns álla­mokban a polgári házasság felszínre kerülni a nélkül, hogy hogy a protestáns nép a házasság vallásos jellegéről egész a legújabb időkig lemondott volna. A külföldön, a hol a polgári házasság létezik, min­denütt csak válságos időkben és hosszas küzdelmek után jött az létre s azt ugyancsak nem lehet állítani, hogy jót eredményezett volna. Idézzük erre vonatkozólag gróf Andrássy Gyulának 1883-ban a főrendiházban mondott beszédét, melyben a polgári házasság körül külföldön tett tapasztalatait így összegezte: „A sors úgy akarta, így szólt, hogy számos évet töltöttem épen azon országokban, a hol a polgári házasság be van hozva. S megvallom, a kép, melyet ott láttam, egészen más benyomást tett reám, mint milyennek én magam is theoriában gondoltam. Nem akarom hosszasan ecsetelni, csak röviden mon­dom el azt a benyomást, melyet az ottani állapotok szem­lélése reám tett. Ezen intézmény alatt csak két áramlat érzi magát kielégítve : az egyik az, mely vallást nem ismer és azzal az állam mindanhatóságát állítja szembe ; a másik az, mely tolerancziát nem ismer és tisztán csak a felekezeti szempontot állítja előtérbe. A két véglet igen, de mi közte van, az ezen megoldás által megnyugtatást soha sem nyerhet. S tapasztaltam azt, hogy ezen intézmény a csa­ládokban, a társadalomban a türelmetlenséget, a vallási viszályt a legnagyobb mérvben fokozza s azért őszintén megvallom, hogy én behozatalát nálunk nemcsak ma, de soha S9m kivánom. De nemcsak ez okból nem kivánom, hanem még más okból is. A polgári házasságot, mint az a külföld némely államában létezik, az állami mindenhatóság és az egyházi mindenhatóság (?) közti küzdelem szüleményének tartom. Ismétlem, a polgári házasság egy harcz szüleménye, melyben van egy győztes és van egy legyőzött fél. S bár minden ily harczban az utóbbi időkben az állam győz, az én meggyőződésem mégis az, hogy vallási kérdésekben a legrosszabb egyezség is sokkal jobb, mint a legfényesebb győzelem. És hogy ott, a hol az egyik fél a másikat legyőzte, mind a kettő, a győztes úgy, mint a legyőzött fél egy­aránt vesztes." így ismerte Andrássy Gyula gróf a polgári házas­ságot és szomorú következményeit az életből. E szomorú következmények egyike a családok el­kereszténytelenedése, még oly államokban is, mint pél­dául Poroszország, hol pedig a protestantizmus uralkodó vallás, melynek fővárosából Berlinből az 1879. és 1880. évekre vonatkozólag Ottingen nyomán a következő sta­tisztikai adatok állanak rendelkezésünkre: 1879. 1880. 1879. 1880. százalék. a) Született protestáns szü­lőktől 31.696 31.347 100.0 100.0 Ezekből kereszteltetett... 23.617 25.210 74.5 80.6 Keresztség nélkül maradt 8.079 6.137 25.5 19.4 b) Vegyes házasságokból fele 2.016 2.047 100.0 100.0 Ebből megkeresztelve ... 1.688 1.702 83.1 83.2 Keresztség nélkül 339 343 16.9 16.8 c) Törvénytelenek protest. anyáktól 5.163 5.284 100.0 100.0 Ebből meg lett keresz­telve 2.308 2.697 46.2 50.4 Nem kereszteltetett ... 2.783 2.587 53.8 49.6 Házasságkötések. a) Evangélikus házaspár ... 8.510 8,764 100.0 100.0 Ezekből egyházilag es­ketve 3.489 3.788 40.9 43.2 Egyházilag nem esketve 5.021 4.976 59.1 56.8

Next

/
Thumbnails
Contents