Evangélikus Egyház és Iskola 1893.

Tematikus tartalom - Belföld - Örök emlékezet okáért!

b) Vegyesházasságok (ev. és kath.) fele 702 741 100.0 100.0 Ezekből egyházilag esketve 244 297 34.7 40.4 Egyházilag nem esketve 458 444 65.3 59.6 Az idézett statisztikai adatokon kiviil semmi sem illusztrálja annyira a helyzetet, mint maguknak a protestánsoknak mai küzdelmei Németországban az ott behozott polgári házasság ellen ; ők mélyen sértve érzik magukat vallásos érzületökben ezen intézmény által s annak megszüntetésére törekednek. A ki Németország vallási viszonyait figyelemmel kiséri, az előtt e törekvések ismeretlenek nem lehetnek. E tekintetben egész halmaz megbízható, különösen a protestánsok részéről jövő, ily féle törekvésekre vonatkozó adatra hivatkozhatnánk. Mindezek mellőzésével azonban elegendőnek tartjuk fölemlíteni, hogy 1875. évi szeptember 8-án, körülbelül hatszáz lelkésze a protestáns államegyháznak gyűlt össze és hét pontban adták elő sérelmeiket, a már behozott s törvényesen fennálló polgári házasság ellen. (L. Sohm Recht der Ehesch. 12.) Es ugyanazon protestáns Sohm maga mondja : „Semmi kétséget sem szenved, az evangelikus egyház épugy ellenzi a polgári házasságot, mint a katholikus egyház. A polgári házasságtól megtagadja a törvényes jogi következményeket és nemcsak egynéhány egyházi high torieseknek izgatása az a polgári házasság ellen, a mit látunk, hanem a népnek legbensőbb meggyőződéséből származó egyöntetű, népszerű ellenállás az, a mi az evangelikus egyháznak álláspontjában nyilvánul. A polgári házasság nemcsak népszerűtlen, de tőle Németországnak ugy evangelikus, mint katholikus népe egyenesen és nyiltan megtagadja a sajátos jogi következményeket. Az okokat, a melyek az evangelikus egyházat ellentétbe hozták saját elveivel, a melyek az egyházat és egyúttal az evangelikus népet ezen, különben szokatlan fölháborodásra kényszerítették a társadalmi renddel szemben, nem nehéz kitalálni." (L. Sohm, Die obligatorische Civilehe und ihre Aufhebung. 1880. 24. 1.) Ezekből is kitűnik, hogy a polgári házasság a vallási konfliktusokat nem szüntette meg; sőt ugyanazon egy vallásúak közt, mint Poroszországban, maguk az evangélikusok között, idézett elő szakadást. Elismerjük, hogy mostani házassági jogrendünkben ziláltság uralkodik; de nem Írhatjuk alá azon állítást, hogy a polgári házasság behozatalával lehetne azt szanálni, mert ezen ziláltságnak oka nem az egyházi, hanem a polgári törvényekben keresendő. A vegyesházasságokba az 1868. évi XLV1II. t.-cz. által bevitt dualizmus és az ugyancsak 1868. évi L1I1. t.-cz. 8. §-ában kifejezett helytelen elv okai annak, hogy egészséges jogrend nem létezik. Ezek a jog eszméjével ellenkező törvények okozták a mindnyájunk által ismert bajokat s nem a felekezeti házassági jogok, a mint tényleg 1868 előtt a házassági jogrend mostani ziláltságát nem ismertük. Ámde minden bajnak természetes orvosszerét csak annak megszüntetésében szokás keresni, a mi a bajt okozta s nem uj bajok felidézésében. Már pedig ilyesmit tennénk, ha a nálunk előforduló házassági bajok valódi okainak feltüntetése helyett a polgári házasságot hoznók be. Ezekben kívántuk elmondani azt, hogy a magyar kath. püspöki kar miért kénytelen a magas kormány egyházpolitikai programmjával szemben állást foglalni. Egyházunk és hazánk igaz szeretete mondatta el velünk ezeket. Kik egyébiránt kiváló tiszteletünk őszinte nyilvánítása mellett maradunk. Budapesten, 1893. márczius 3-án. Vaszary Kolos s. k. bibornok, herczegprimás, esztergomi érsek. A beteg egri érsek helyett és megbízásából : Szmrecsányi Pál s. k. szepesi püspök. Császka György s. k. kalocsai érsek Dr. Zalka János s. k. győri püspök. Dr. Schopper Gryörgy s. k. rozsnyói püspök. Dr. Schlauch Lőrincz s. k. nagyváradi püspök. Dr. Dulánszky Nándor s. k. pécsi püspök. Schuszter Konstantin s. k. váczi püspök. Mihályi Viktor s. k. lugosi püspök. Szabó János s. k. szamosujvári püspök. Dr. Vályi János s. k. eperjesi püspök. Hidasy Kornél s. k. szombathelyi püspök. Bubics Zsigmond s. k. kassai püspök. Bende Imre s. k. nyitrai püspök. Meszlényi Gyula s. k. szatmári püspök. Báró Hornig Károly s. k. veszprémi püspök. Dr. Steiner Fülöp s. k. székesfehérvári püspök. Dessewffy Sándor s. k. Csanádi püspök. Firczák Gyula s. k. munkácsi püspök. Szmrecsányi Pál s. k. szepesi püspök. Fehér Ipoly s. k. pannonhalmi főapát. Venczell Ferencz s. k. nyitrai káptalani helynök. A gyulafehérvári és fogarasi főkáptalani helynök Moldovanu M. János megbízásából Mihályi Viktor s. k. lugosi püspök. Pável Mihály nagyváradi görög szertartású püspök megbízásából Szabó János s. k. szamosujvári püspök. Lönhart Ferencz erdélyi róm. kath. püspök helyett megbízásából Bubics Zsigmond s. k. kassai püspök. f llïillt, — Felhívás e lap pártfogására! Hogy anyagilag szegények vagyunk, sajnosan tapasztalja egész egyházunk, kivált kulturális törekvéseiben ; természetes tehát, hogy az egyházi sajtó is e sors részese. Mi e tekintetben tudunk tűrni és nélkülözni, s ha anyagi erőnk elégtelensége bénit is, de nem csüggeszt. Nagyobb baj, hogy az irodalmi közreműködés hiánya mellett nem tehetünk tanúságot a bennünk rejlő szellemi erőről. A mint az előfizetések megújításával és a hátralékok törlesztésével az anyagi támogatást, ugy tollforgató férfiainknak élénk munkásságával e szellemi közreműködést kivált e nehéz időben tisztelettel és bizalommal kérjük. Szerkesztőség. — A bányakerületi segélyzo egyesület jelenleg fennállásának 20. évében van. 152 taggal és 1420 frt bevétellel kezdték. Azóta növekedett a tagok száma 263-ra, de ezen szám még csak ]/

3-dát teszi ki azoknak, kik beléphetnének, illetve belépni' kötelesek volnának. A lefolyt 1892. évben volt bevétel : 10480 frt 03 kr., kiadás 41 segélyzettnek 3731 frt 60 kr., és vegyesekkel összesen 3966 frt 79 kr., vagyon 1892. végén 98467 frt 31 kr. Evi gyarapodás 6513 frt 24 kr., húsz forinttal kevesebb, mint 1891.-ben, de 400 írttal többet adtak a segélyzetteknek. Ezen