Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - A szülők természeti joga (Kund Samu)

I 390 róm. kath. egyháznak; de mikor arról volt a szó, hogy a törvény szerint a róm. kath. vallásban nevelendő gyermekre nézve érvényesüljön „a szülők természeti joga" vagy érvényesüljön magának az érdekelt s már gondolkodni képes, érett eszíí egyénnek természetadta joga, emberi szabadsága; akkor nem ismertek természeti jogot, hanem a tételes jog alapján a hatósághoz folyamodtak segélyért; és gyakran a törvény ellenére, az egyéni szabadság, a szülői jog megvetésével foganatositották a végrehajtást. Keserűen elpanaszolják az evangélikusok 1799. julius 17-én benyújtott felségfolyamodványukban, hogy az egri érsek borsodmegyei Harsányból három reform, vallású árvát rokonaik tiltakozása ellenére Hevesmegyébe, melynek ő volt főispánja, hurczoltatott, hogy a róm. kath. vallásban neveltessenek ; a diósgyőri erdőségben köziilök kettő szerencsésen megszökött, a harmadik, egy 7 éves fiú pedig, ki gyenge volt őket követni, de utóiéretvén, az érsekhez viteték, ki őt, ő fölsége ismételt parancsolatainak ellenére egy évnél tovább ott fogta. Ugyanazon panaszlevélben foglaltatik, hogy nógrádmegyei Csehbrezován a plébános maga elé idéztette az evang. hitre áttért Holoma Mártonnak fiát, pénzt igért neki s több napig magánál fogta, hogy a róm. kath. vallásra térítse; atyja pedig, midőn a plébániára jött, hogy fiát visszakövetelje, megbotoztatott és haza kergettetett. Ezen erőszakoskodás mikép egyeztethető össze a személyes szabadsággal és a szülők természeti jogával? Csak szerencsés szökés által menekülhetett Spannagel Napoleon a kalocsaiak zárdájából, hová Pyrker püspök parancsára 1819. decz. 30-án nagybátyja bulkeszi lelkész házából, hová anyja katholizálása után őt rokonai nevelésbe adták volt, elhurczoltatott. Késmárk városának hatósága a püspök megkeresésére elfogatta Szokol András tanulót és a lőcsei róm. kath. gymnasiumba kisértette. Hasonlókép bántak Geszter Jánossal, kinek apja evangelikus, anyja róm. katholikus volt, és a ki a római püspök megkeresésére a szolgabíró rendeletére a megyei hajdúk által elfogatott és a püspöknek átszolgáltatott. Vérlázító, a mi történelmi kézikönyvem*) előadása szerint, melyből az eddig felhozott adatokat is vettem, Laazban történt — a szülők természeti jogának nagyobb dicsőségére. A helytartó tanácsnak 1816. január 2-án 475. sz. a. kelt leiratára ama községbe ápril 13-án kiszállott küldöttség két napi vizsgálatának eredményeül kihirdette, hogy a vegyes házasságokból származott gyermekek szülőiktől elvétetnek és a róm. kath. lelkésznek vallásbeli oktatás végett átadatnak, azok is, kik már 1811-ben átadattak volt, de ismét elszöktek előle! Ezenfelül 50 házaspár sirás és jajgatás, ütlegelés és szitkok közt a templomba hajtatván, újból megeskettetett ! Május *) Geschichte der evangelischen Kirche in Ungarn. Berlin. Wiegandt u. Grieben 1851 Lap 519, 528, 557, 559, 560, 561. 11-én a megyei esküdt s róm. kath. lelkész hajdúk kíséretében a végrehajtást folytatták és 4 gyermeket magukkal elhurczoltak, míg a többi gyermekek, mint a saskeselyűk által fenyegetett csirkék szétfutottak s a közeli erdő sűrűjébe elbújtak! Május 20-án ugyanazon tisztviselő a róm. kath. iskolatanítóval s néhány hajdúval ismét megjelenvén, tisztán evangelikus családoknál is házkutatást tartott. Négy haláleset, még pedig 2 asszonyé, kik koraszülés következtében, és 2 gyermeké, kik az erdőben eltévedvén, éhhalállal multak ki, volt ezen missiónak következménye. Ezen régebbi történelmi adatok után hadd következzék egy-két ujabb keletű. A „Filina" sérelem ismeretes e lapok olvasói előtt. Ide most annak feltüntetése végett, hogy csak a róm. kath. egyház javára képzelik igénybe vehetni ezen egyház nagyjai „a szülők természeti jogát", az 1880. évi egyetemes közgyűlés, 89. jegyzőkönyvi pontjából ezeket irom ki : Fiiina Ádám, szeleczi ág. hitv. evang. lakos vegyes házasságából született fiát az 1868. évi 53. t.-cz. 53. §-a értelmében az evangelikus iskolában kívánván neveltetni, Roskoványi Ágost nyitrai róm. kath. püspök felszólítása folytán ettől a trencséni járás szolgabirája által nemcsak eltiltatott azért, mert Fiiina Ádám házassága kötésekor állítólag térítvényt adott, hogy valamennyi gyermekeit a róm. kath. vallásban fogja nevelni; sőt a sztankóczi evang. lelkész, kihez Szelecz mint leánygyülekezet hive tartozik, azért, mert az említett fiút az evang. iskolába befogadtatta, mint az 1791. évi XXVI. t.-cz. 13. §-ban tiltott hittérítési cselekvényben vétkes, a nélkül, hogy kihallgattatott és az ügyet védhette volna, 100 frt birságban és 87 frt perköltség fizetésében elmarasztaltatott. Ugyancsak a róm. kath. egyház azon álláspontjának feltüntetésére, hogy a szülők természeti jogát csakis a maga javára kivánja értetni, egyébként azt semmibe se veszi, irom ide a dunántúli ev. egyházkerület 1872. évi közgyűlésének 74. jkvi pontjából ezeket: 1871-ben Horváth István büki születésű ág. h. evang. apának róm. kath. nejétől született fiát 11 éves korábau átgyóntatta a meszleni róm. kath. lelkész az 1868. évi LUI. t.-cz. 2., 13. §§ ai ellenére daczára annak, hogy a törvénytelenül áttérített fiúnak atyja határozottan nyilvánította azon végakaratát, miszerint fia evang. vallásunkban neveltessék ! Legújabban e lapok f. é. 44. számában olvastam egy idevágó esetnek felpanaszolását. Az ó-pazuai evang. lelkész vegyes házasságból született leánygyermeket, mivel az anya evang, vallású, megkeresztelt és e cselekvényt beanyakönyvezte. A róm. kath. lelkész a szolgabírói hivatalnál tett jelentést. Ez pedig az ügyben dönteni nem akarván, a kormánytól kért utasítást. A kormány határozata szerint az evang. lelkész az anyakönyvi kivonat kiadására köteleztetett, mivel vegyes házasságból született gyermekek, ha az apa róm. kath. vallású, valamennyien kivétel nélkül róm. katholikusok. E határozatba a plébános természetesen örömest belenyugszik!