Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - Lelkészi egyesületek (Dixi)

Tizedik évfolyam. 38. szám

. Pozsony, 1892, évi Szeptember 17-én. E VA NGELIKUS EGYHÁZ és ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 , 50 , Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER. Szerkesztő- s kiadó-hivatal : Pozsony, Konventutcza 6 sz. a. Felelős szerkesztő s kiadó : TESZTYÉNSZKY IF E !Ft E ]>T O Z. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr., többször közölve 5 kr. Bélyegdij : külön 30 kr. Tartalom: Lelkészi egyesületek. (Dixi). — Irodalom. — Belföld.— Vegyesek — Pályázatok. Lelkészi egyesületek, IL Lelkészi egyesületeket és nem papi konferencziákat kivánok. A konferenczia mindig formailag más szervezett testülettol függő, határozási joggal nem bíró tanácskozmány. Hogy ha a lelkészi kart egy élő szerves egészszé, czéltudatosan működő testületté akarjuk tömöríteni, ez esetben az egyház körében bár s az alkotmányilag szervezett egyházkomiányzati testületek ellenőrzése alatt álló, de mégis önállóan működő szervezetnek kell lennie, azt úgy hiszem, senkisem fogja kétségbe vonni. Evangélikus lelkészkarunk elég érett arra, hogy gyámkodást nélkülözhet, és elég bölcs lesz arra is, hogy illetékességi körét át ne hágja. De meg tudni fogja azt is, hogy az ő törekvésének czélja nem lehet más, mint az egyháznak közjava, melyet egyesületeiben is munkálni kiván. Az evangelikus papság osztályérdeket nem ismerhet; azt kebelében nem dédelgetheti, tudva, hogy az ily partikuláris törekvés eredményeiben áldásthozó nem lehet, legfeljebb szakadást idézhet elő, holott feladata csak egy lehet: minden egyháztagot az anyaszentegyház oltára körül tömöríteni. Mennél jobban fog neki sikerülni ennek a szent feladatnak megoldása, annál íidvösebb lesz hatása, annál inkább biztosítva lesz állása iránt a közelismerés; annál nagyobb szellemi és erkölcsi súlylyal fog fellépni az egyház közérdekeinek önzetlen képviseletében. Csak kettőt kötnék ki: Először, mert én az egyesülést önkéntes, személyes elhatározásból folyó ténynek szeretném tekinteni, nem kötném azt az egyes esperességek határaihoz. Ha két vagy három esperességből kerülne is ki egy-egy ilyen lelkészi egyesület, e tömörülésnek útját nem vágnám. Kívánatos volna ez azért is, mert némely esperességekben kevés, másokban igen sok a lelkészek száma, minek következménye, hogy egynémely esperességben igen sok munka hárulna az egyes vállaira, mig másikban az egyes tagok nagyon is kevéssé volnának igénybe véve. Nem tekinthető csekélységnek a közlekedési összeköttetés s az egyes lelkészeknek helyrajzi összeköttetése sem, mint a mely körülmények majd elősegítik, majd akadályoztatják a gyakori és könnyű érintkezést, mitől ismét sok részben függ a munkálkodás élénksége is. És lehetnek egy-egy ily esperességben is oly különböző gondolkozású elemek, melyeket összehozni nem lehet, mig más esperességek í-ükonlelku elemeivel szívesen egyesülnének s örömest munkálkodnának. Másodszor megkövetelném azt, hogy a lelkészi egyesület minden ülése nyilvános legyen, melyen ugyancsak a működő tagok bírnának tanácskozási joggal, esetleg munkálkodásra kötelezve volnának, de jelen lehetne evangelikus egyházunknak minden, ez ügy iránt érdeklődő akár lelkészi, akár nem lelkészi híve. Nem zárkózom el azon nehézségek elől, melyek az ily rendezkedés útjában állanak. Megengedem azt is, hogy az ily egyesületekből talán cliquek is támadhatnának ; sőt ha egy-egy egyesület megfeledkeznék hivatásáról, még a pártszenvedély fészkeivé is lehetnének. De mint minden emberi alkotás visszaélésre vezethet, s azért még sem szabad a nemes czélt feláldoznunk : úgy itt is a bekövetkezhető bajok miatt, nem kell magától a gondolat valósításától visszariadni. Meg azután nem merem feltételezni, hogy a nemes feladatot szem elől téveszsze az a lelkészi kar, melynek e körben is hivatása épülni, hogy építhessen. Ezen lelkészi egyesületeket egy központi egyesületté kellene egybeolvasztani, olyanformán, hogy egy bizonyos időben és helyen, talán évenkint egyszer, vagy ha lehetne, kétszer is az egyes lelkészi egyesületek kiküldöttei összegyülekeznének, a kebelökben történtekről jelentést tennének, egyes elhatározásaikat közölve közös megállapodást idéznének