Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - Zsinatunk (a.)

26 tában azzal, hogy iniképen akar cselekedni, milyen eljárást akar követni nagy betege körül. Az egész megoldandó feladat, mint valami teremtés előtti, ren­geteg zűrzavar ködlött lelki szemeink előtt. S még inkább alászállott a jóhiszeműség,'midőn kiszivárgott a hír, hogy beteg egyházanyánknak lelkületére nem lesz figyelemmel, testi szervezetéből is csak itt-ott hiányos csontozatát, az alkotmányt akarja kifoldozni, kitatarozni. Összeszorult szívünk. Hiszen a csont­váz, még sohasem elevenűlt meg orvosi kéz alatt, bármily ügyesen és hiánytalanúl volt is az össze­rakva. Pisztolylövés volt e híresztelés tájékozatlan­ságunk végtelennek látszó, sűrű setétjében, felvillanó s eldurranó pisztolylövés, mely pillanatig egy pontra fordítja figyelmünket, fényt vet, s ha mutat is utat, azonnal ismét még feketébb éjszakába burkolja, s nem segít a tömkelegből kibontakozni. De rögtön fesleni kezdtek birodalmunk biztató bimbói, mihelyt köztudomásra jutott, hogy a zsinat egyházunk min­den baját figyelembe fogja venni, s helyre szándék­szik állítani tőle telhetőleg annak teljes egészségét. S még vigabban virult hitünk virága, midőn a beteg helyekre rámutatott, az orvoslandó bajokat határo­zottan megjelölte, s azoknak megfelelően a kezelőket, ápolókat ügyesen csoportosította. Mert miként terem­téskor a „Legyen" szóra, most is, mint egy varázs­ütésre szétvált a világosság a sötétségtől, a száraz­föld a vizektől. Tisztán áll immár előttünk zsina­tunk munkaterve, bízunk a gyógyítás sikerében, mert látjuk, hogy egyházunk orvosa tisztában van betegével. Hol a tapasztalás hiányosnak vagy czélszerűtlen­nek bizonyította, ki fogja kellőkép egészíteni, — javít ősalkotmányának szerkezetén, hogy a javára czélzó mozgásokat könnyedén és gyorsan végezhesse. Gondja lesz rá, hogy megizmosodjék, és így gyermekeit a szellemi és anyagi szükségesekkel a kor k ivánalmainak megfelelően táplálhassa, hogy egynek se legyen mért elfordulni tőle. Élesíti minden érzékeit, hogy figyelemmel ki­sérhesse hozzátartozóinak viselkedését, a felett helyes Ítéletet hozhasson, s megerősödött karjaival azt egy­szersmind végrehajthassa, Képessé teszi rá, hogy idejekorán elhatolhasson szava mindenhová, hol még eddig nem is hallották, s így egy se veszszen el azok közül, a kik rábízat­tak, hogy általa megtartassanak. Közelebb hozza tulajdon ikertestvéréhez, hogy a megosztás által bújuk kisebb, örömük nagyobb legyen az élet röges utain, s egyesült erővel többet vihessenek ki, mint külön-külön. Bár több a bizalom, mint kezdetben volt, mind­azáltal még most sem oszlott el egészen a kétség, még most sem biztos a remény a teljes gyógyulás iránt. Nagy kérdés, váljon fog-e mind ez a mi beteg egyházanyánkban új egészséget, új életet fakasz­tani? Hiszen a jelenleginél jóval kezdetlegesebb alkot­mánynyal, szegényesebb anyagi viszonyok közt. rende­zetlenebb törvénykezés mellett, egyszerűbb tanrend­szer birtokában, kevésbé testvéries, hogy ne mond­juk, nem e'gyszer majdnem ellenséges lábon a rokon egyházzal, képes volt egyházunk megdönthetetlenül, elpusztíthatlanul megállani nehéz századok vihará­ban ; elég erős volt a jelenlegi, még az ellenségben is tiszteletet keltő helyzetet és állapotot teremteni meg magának önerejéből. Mért, hogy most a béké­sebb viszonyok közt, s már az ujabb idők folytán is megszilárdult és fejlődött külső szervezet mellett is egyházunk betegnek látszik, és nem képes a kor­viszonyok által megkívánt életerős tevékenységet kifejteni? Bizonynyal e tünemény utmutatása szerint még a legtökéletesebb külön szervezet sem elég ahhoz, hogy az ev. prot. egyház elég hivatásszerű műkö­dést mutathasson fel. Bizony nyal, hogy egyházunk testéből hibázni kell valaminek, a mi, valamint a villanygép gyűjtőjére helyezett selvempapirbokrétá­nak minden lecsüngő szálát a rajta végig futó villám ­áram ég felé mereszti, hajdan ép ugy felvillanyozta, felegyenesítette prot. egyházunknak gyarló, szinte roskatag testalkatát, s megaczélozta liadi pánczél­viselésére s eget vívó harczok megharczolására. Ez a láthatatlan valami nem más, mint az e v. p r o t. egyházias szellem, mely, tisztelet a kivételek­nek, manapság papokban, hívekben egyaránt meg­gyengült, Bizonynyal, hogy egyházunknak inkább lelke beteg, mint teste. Mért is a zsinat egyedül csak akkor fogja beteg egyházanyánkat egészen kigyógyí­tani, ha nemcsak testét, de lelkét is orvoslás alá veszi. Már pedig ujabb tervezete csakis annyiban biztatóbb első kijelentésénél, bog) 7 nem csak egy baj, hanem az egész test orvoslására vonatkozik ; de megnyugtató s egyházunkat új életre támasztó csakis akkor lesz, ha műtétét úgy viszi keresztül, hogy az által a lélek is gyógyulásra talál. Nem kell a lélekorvoslás alatt azt érteni, mintha talán a hitczikkeket is meg kellene bolygatni, még ily magasra nem emelkedett a mai nemzedék, Isten szellemétől nincs úgy áthatva, hogy erre képes és méltó volna ; hanem igenis kivánatos az, hogy a zsinat kövessen el mindent, és a külszervezetre vonat­kozó minden intézkedésénél is az legyen a főczel, hogy azok minél alkalmasabbak legyenek az ev. prot. egyházias szellem ébresztésére mind az egy­háziakban, mint a világiakban. Az alkotmányügyi bizottság alkotmányunkat úgy tatarozza ki, hogy az már szerkezeténél fogva világiakat és egyháziakat egyaránt ösztönözzön az egyházi dolgokkal való lelkes foglalkozásra. A törvénykezési bizottság állítson fel oly tör­vényszéket, szabjon olyan perrendtartást, a melynek végzései kiválóan alkalmasak legyenek az ev. prot. lelkiismeret folytonos ébrentartására. A közösügyi bizottság ragadjon meg minden alkalmat, mely a két rokon egyházat közelebb hozza; de főleg oly eszközöket emeljen érvényre, melyek a legalsóbb rendű hívekben is élesztik az összetartó­zás tudatát. A pénzügyi bizottság találjon módokat, melyek által a vallást legalább a jövőben ingyenessé teheti,

Next

/
Thumbnails
Contents