Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Nógrádi egyházmegye (r. l.)

259 napidíjaikról lemondván, azokat az esperesség szabad ren­delkezésére bocsátották, ez utóbbi ahhoz még 100 frtot is adományozott az esperességnek. Mindez hálás köszönettel vétetett az esperesség részéről s a gyűlés folyamán az özv.-árvaszék jkönyvének olvasásánál, ez összegekről oly intézkedés történt, hogy az első m. ált. bizt. társaságtól már eddig a °/o'bó'l befolyt 708 frt 78 kr. hozzáadásával egy lelkészi nyugdij-alap létesítendő. — A kegyes adako­zók között kimagaslott Br. Podmaniczky, Horácz herédi fel­ügyelő úr, ki boldogult apja emlékét kegyeletesen megőr­zendő a herédi leányegyházban a tanitótartást eszközölte az által, hogy a tanító évi díjazását magára vállalta, továbbá kieszközölte az új birtokos Brüll úrnál azt, hogy a már felépített iskola- s templom-telket az egyházra be­telekkönyveztesse s ezen kivül megígérte, hogy a netalán hiányt szenvedő egyházi pénztárhoz évenként segélylyel fog járulni, melyet ez évben 50 frt átadásával tényleg segélye­zett is. — A kegyes adakozók között jól esett hallanunk Nt. Simko Frigyes b.-gyarmati lelkész-alesperes úr nevét is, a ki az egyházánál levő 700 frt követeléséről lemondott s azt az egyháznak elengedte, továbbá az egyházi szöllőre költött 300 frtnyi kiadását is törlendőnek nyilvánította s végül ugyan ő a megyei fogház kápolnája számára egy oltárképet 50 frton szerzett. Br. Marsall Ruiolt' most be­mutatott legéndi felügyelő ur az egyháznak 40 frtot aján­dékozott. — Thomka László oki. gyógyszerész úr pedig Istenben boldogult apja emlékére 500 frtos alapítványt tesz a málnapatakai egyháznál. — Mindezen adatok arról tanúskodnak, hogy esperességünkben nincs hiány jó kedvű adakozókban kiket Isten szeret. Adja Isten, hogy számuk hova tovább szaporodjék ! Ezen évi jelentés után Margócsy József losonczi lelkész­társunk indítványa folytán j könyvi hálás köszönet szivaz­tatott esperességünk Összes zsinati képviselőinak az ott kifejtett s teljesített tevékeny működésükért. — A múlt évi jkönyvek olvasásánál mindjárt a 7.-ik pontnál örvendetes tudomásul vétetett, hogy a málnapataki iskolaügyet újonnan kinevezett kir. tanfelügyelőnk magáévá tette s az előmunkálatokat már eszközölte is arra nézve, hogy az mielőbb államivá lehessen. Bizony ideje is már ! mert a tanítás ügye csak így fog felvirágozhatni Málna­patakán, a hol ez ideig évenként 200-on felüli tanköteles közül, a helyiség szük volta miatt alig 120 gyermek része­sülhetett az oktatás áldásaiban, — hozzá véve még azt, hogy ezeket is egy beteges tauitó s egy nem képesített segédtanító idomította s látta el a szükséges lelki jókkal ! Szintúgy örvendetes tudomásul szolgált, hogy az esp. könyvtár immár létesíttetett, melyhez Nt. Pékár Lajos tamásii lelkész úr és Tek. Gáber Gusztáv uhorszkai f. ü. úr több értékes könyv adományozásával járultak s hasonlót tenni megígértek Nt. főespere3 é? Nsgos felügyelő úr is. Miután üdvösnek bizonyult a mult évben az esp. el­nökség által eszközölt egyházlátogatás, elhatároztatott ezen esp. gyűlésen is, hogy a még hátralevő hegyi egy­házak Alsó-Sztregováig jövő őszszel látogattassanak meg, kezdve N.-Kürtösön, a hol égető szüksége forog fen annak, hogy a pap s egyház közötti rendellenes dolgok tüzetesen megvizsgáltatván, végre valahára rendeztessenek,— s hová az esp. elnökségen kivül bizottsági tagokúi még az esp. ügyész, Hrk János esp. jegyző s Ivánka György urak küldettek ki. — Akörlelkészi szék jkönyvének olvasásánál kitűnt, hogy esperességünk a magyarosodás terén évről-évre tovább halad, — derék tanítóink mindinkább felfogják e tekintet­ben nemes hivatásukat úgy, hogy ma-holnap azt mond­hatjuk, hogy nincs esperességünkben iskola, a hol a tan­nyelv teljesen magyar ne volna ; mert már most is nyolcz körnökség közül három — nevezetesen a szécsényi, sziráki és szügyi — oly szerencsés, hogy minden iskoláját magyar­nak mondhatja ; a többi körnökség igyekszik nyomdokain haladni az előbb nevezetteknek. Ugyancsak ez alkalommal olvastatott kir. tanf. úrnak főesperes úrhoz intézett levele, melyben sürgeti az esperességet, hogy a b.-gyarmati iskola tantermének, mint a tanításra alkalmatlannak felépítését az egyháznál szor­galmazza, az ügy megvizsgálásával az esp. elnökség bi­zatik meg s bizottság küldetik ki Nt. Vladár Viktor, Veres Ernő és- Kálmán Sándor szécsényi tinitó urak személyében. A körnöki szék s így az esperesség által is a Zse­dényi-féle jutalomra a szécsényi körből EndrefFy Béla lápujtői levita és a sziráki körből Fábry Lajos kutassói tanitó ajánltatnak. — Elhatároztatott még a körnöki szék ajánlata folytán, hogy népkönyvtárak létesítendők minden iskolában, hol még ilyenek nem volnának, a hol pedig már vannak, ott a könyvek szaporítandók. A papi özv.-árva szék jkönyvének olvasásánál hosz­szabb vitára szolgáltatott okot s alkalmat Tiszt. Plachy Sámuel, luczíni nyugalmazott lelkész kérvénye, melyben egy özvegyi osztalékban való részesíttetését kéri : többen s köztük maga a mélyen tisztelt s érdemdús esp. pénz­táros úr is azon álláspontot foglalták el, s azon nézetük­nek adtak kifejezést, hogy az illető lelkésznek nincs joga ahhoz, mivel hivataláról le nem mondott s igy módosí­tandó özv.-árv. intézetünk alapszabályainak egyik pontja sem alkalmazható reá, — s daczára annak, hogy — talán kevesek kivételével az egész közgyűlés osztotta e nézetet, még is könyörületből, egyelőre egy évre megszavazta ezt az osztalékot szomorú körülmények között élő paptársunk­nak. — Erre pénztárosunk az esp. gyűlés szine előtt támo­gatva egyéb okokkal is lépését, lemondott hivataláról, — de esp. felügyelő úr felszólalása után a jelen voltak szűnni nem akaró zajos éljenzésben törtek ki, éltetvén a pénztárost, lemondását el nem fogadták. — A tanitói özv.-árva gyámolda körében azon változás történt, hogy a tagsági díjakat anyaegyházbeli tanítókra nézve 50 frtra s leányegyházbeli tanítókra nézve pedig 25 frtra emelte úgy azonban, hogy ezek is lehetnek az egész díjjal tagjai a gyámoldának ; — továbbá, hogy Mikula Endre lemondván pénztárosi hivataláról, helyébe Szkalos Sámuel, jelenlegi alelnök választatott. — Tárgyaltatott ezután a vallás és közokt. minister azon rendelete, melyben felszólitatnak a lelkészek, hogy a vasárnapi munkaszünet alkalmával az iparos tanonczok és segédek részére gondoskodjanak vasárnap délutánonként tartandó hasznos, szivet s lelket nemesítő felolvasásokról, hogy így elvonassanak azok a tivornya helyiségektől : mire esperességünk egy határozati javaslatot terjeszt az ille­tékes forum elé, kérvén a magas ministeriumot, méltóztatnék

Next

/
Thumbnails
Contents