Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Külföld - Északnyugati Németország diakonissa-intézetei (Scherffel Nándor9

253 Putsch Tóbiás az Eötvös alapot vette fejtegetésének tárgyául felemiitvén, hogy az áldásosán működő egyesület a német Pestalozzi-egylet mintájára 13 év előtt alakult a tanítók felsegélésére. Azóta 30000 forintnál nagyobb tőkét gyűjtött és 27039 frtot segélyképen kiosztott. Szükséges, hogy a tanítók magok, saját érdekökben karolják fel az Eötvösalapot és fejleszszék azt. A szepesi tanítóegyesület e czélïa 10 év alatt befizetendő 1000 frt. ajánlott feJ. Következett Augustiny Elek értekezése: „A magyar nyelv tanításáról nem magyar ajkú iskolákban, különös tekintettel a szepességiviszonyokra". Itt főelvnek elfogadtatott az : „hogy a szepesi népiskolák oktatási rendszere akképen módosítandó, hogy anyanyelv és magyar nyelv az iskolában egyenlő gondozásban részesülve, egyforma tökélyre vitessék. Ezután Kertscher pénztáros benyújtja átvizsgált számadását, mely szerint a készpénz 659 és a hátralék 174 írtból áll. A pénztárosnak a felmentvény megadatott és köszönet szavaztatott neki. Seltenreich Hugó könyvtáros jelenti, hogy a könyveket lajstromozta és rendezte. A könyvtár 1512 kötetből áll, mely az egyes tanitói körök rendelkezésére van bocsájtva. Délután négy órakor folytatták az ülést mikor Arányi Antal igen tanulságos és élvezetes előadást tartott Comoenius emlékezetéről, sikerült arczképét is bemutatta Az esti órákban társas estély rendeztetett, hol dalelőadások, humoristikus színmű és fölolvasások felváltva következtek egymásra. Az utóbbiakban szerepeltek : Dr. Greisiger Mihály ki a praehistorikus leletekről értekezett, melyek Béla mellett feltaláltattak és Weber S. egy turista tanitó életéről. Azután tánczmulatság következett. A társas estély az egyesület javára 104 frt és 60 krt hozott. Harmadik napon, azaz jul. 6.-án Wenczel Rezső megfelelt azon kérdésre, milyen legyen a gyermekkerti nevelés? a felelet azon tételben összpontosult, hogy a gyermekkert minden rendszeres tanitás és vizsga kizárásával, a szülőket gyermekeik nevelésében szakszerűen képzett egyének által támogassa. Az uj themák kijelölésével a választmány bízatott meg. A Szegeden tartandó országos tanítóegyesületen Putsch Tóbiás fogja képviselni a szepesi egyesületet. Elhatároztatott, hogy a közgyűlésben résztveendő tanítók részére napidijak lennek szorgalmazandók. A napirend kimerittetvén az elnök a közgyűlést befejezettnek nyilvánította őszinte köszönetét fejezvén ki mind azoknak, kik a gyűlés sikeres lefolyására közreműködtek. A délutáni órákban kirándulások rendeztettek a cseppkőbarlangba, Mákártházára és a Vaskapuhoz. A közgyűlés minden tekintetben sikerült. Weber Samu. R I i f I i i. — Éjszaknyugati Németországnak diakonisszaintézeteiről. Nyugati Németországban a kis Kaiserswerth városka a diakonisszaintézeteknek szülőhelye. Itt alapította Fliedner Tivadar 1836.-ban az első intézetet. Ma már 57 diakonisszaanyaházban körülbelül 7500 diakonissza munkálkodik. A diakonisszaanyaházak között Kaiserswerth még mindig az első helyet foglalja el, 221 állomáson 745 diakonisszanővére van ; utána jön Bielefeld, melynek 181 állomáson 487 diakonisszája van. Az egyes diakonisszaintézeteknek közvetlen vezetése rendesen egy lelkészre van bízva. Mellette egy diakonisszafőnöknő (Oberschwester, Oberin) működik. Az intézeteknek elnöksége (Curatorium, Comitee, Vorstand) több tagból áll s az intézetet mint jogi személyt képviseli. A diakonisszaintézetbe belépő 18—40 éves leányoktól vagy özvegyektől megkívántatik, hogy keresztyén szeretettől áthatva, testileg egészségesek (orvosi bizonyítvány) legyenek, továbbá jó hírnévvel bírjanak (lelkészi bizonyítvány) ; azonkívül kívántatik még az általok megírt életrajzuk és szüleiknek, esetleg gyámjoknak beleegyezése. Körülbelül 6—8 hétig tart az előpróba. Az előpróba után lesz a belépő próbanővérré s egy diakonissza nővér (Probemeisterin.) vezetése alatt áll. Egy év múlva segédnövérré (Hülfsschwester, Beischwester) lesz. Legalább 5 évig marad segédnővér (Bielefeldben, más intézetekben kevesebb, esetleg több ideig is). Ezen időt vagy az anyaházban, vagy annak valamely állomásán tölti ; a negyedik év után azonban visszatér s az esetleg még szükséges theoretikai oktatásban (vallás, betegápolás, ének, neveléstan stb.) részesül. A 25.-ik év betöltése előtt a diakonisszanővérek közé fel nem vétetik. A diakonissza a felvételnél hűséget, készséget, s engedelmességet fogad, viszont a diakonisszaintézet gondoskodik a nővér minden szükségleteiről, gondoskodik róla, ha megöregedett, vagy ha munkaképtelen lett. A diakonissza, ha házasságra lép, vagy más komoly okból, az intézetből kiléphet. Van diakonisszaelőiskola is (pl. Kaiserswerthben ; a berlini Betbanienben is most alapítanak egyet), melybe a 18 éven alóli leányok felvétetnek és a diakonisszahivatásra belső és külső indítást nyernek. A diakonisszáknak munkatere különféle. Többször hallottam itt Németországban is, hol a diakonisszaügy már szépen kifejlődött, hogy a diakonisszák betegápolónők. Ez azonban téves nézet. A diakonisszáknak munkatere sokkal bővebb. Már magában a diakonisszaanyaházban a foglalkozás különféle, a tehetség szerint külömböző : az egyik diakonisszanővér a háztartást vezeti : egy másik tanít, egy harmadik rendben tartja a ruhát stb. De az anyaházon kívül is többféle a munkatér. A. diakonisszáknak legnagyobb munkatere a betegápolás. Itt próbálják meg odaadó szeretetüket, erejüket, kitartásukat. Ápolásuk által a betegek nem csak testi, hanem lelki gyógyítást is nyernek. És valóban nagy a külömbség az állami vagy városi kórház s az olyan kórház között, melyben diakonisszák működnek. — A diakonisszaanyaház a kórháztól el van különítve (mint pl. Altonában, vagy Kaiserswerthben) vagy pedig mind a kettő egy épületben van, pl. Berlinben, Hannoverben, Bielefeldben. (Bielefeldben azonban a beteg és megöregedett diakonisszák számára külön épület van). Utóbbi esetben első sorban tekintettel voltak a betegekre, tulajdonképen kórházat építettek, előbbi esetben a diakonisszákra, a mi a helyesebb is, mert, ha diakonisszaház, úgy legyen az a diakonisszáknak családi otthona, hol a fáradozás után pihenhetnek, hol öreg napjaikat, miután erejüket odaadó szeretetben az emberiség javára feláldozták, tölthetik. — A diakonisszáknak igen szép hivatása a gyermekek-