Evangélikus Egyház és Iskola 1892.
Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)
228 eszményképeket, annak templomait és emlékeit légbe röpítvén, mint már most is komolyan hozzálátnak ez ördögi munkához a nihilisták a föld minden részein. Az éleseszíí és kitűnő megfigyelő tehetséggel biró Scherr Jánosnak úgy látszik mind inkább igaza lesz, ha mondja 1 2) : „Die Schuld des grossen Motors unserer Zeit, des Industrialismus wird sein, dass er in ungezügelter Herrschaft und wüthender Gier nach Gewinn auch alle Tempel vertilgen wird, die dem Göttlichen und dem Menschlichen, den ewigen Idealen errichtet sind, um auf den Trümmern derselben das goldene Kalb zu inthronisieren. Menschen mit Herzen so hart wie der untere Mühlstein und mit Stirnen von Erz werden vor diesen Götzen den Reigen tanzen. Aber mitten in den Bachanalien eines bleiernen und schmutzigen Materialismus wird eine furchtbare Nacht die entgötterte Welt, die poesielose Gesellschaft überraschen." Weber Samu. BElFlälB). Az ág. h. ev. keresztyén egyház zsinata. (Vége.) Szavazás utján a k) pont Győry módosításában fogadtatott el; az 1) pont pedig Markó hozzájárulása mellett kihagyatott. 4. §. „Az egyházi vétségek büntetései : a) itéletileg kimondott feddés, b) 500 frtig terjedhető pénzbirság; c) elmozdítás a hivatalból; d) a hivataltól való elmozdítás és egyszersmind képtelenné nyilvánítás minden egyházi és iskolai hivatal viselésére. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmaztassék, azt a vétség nagyságához, netáni ismétléséhez s a súlyosító és enyhítő körülményekhez mérten a bíróság határozza meg. A hivataltól elmozdítás kimondásánál (c. pont) a, biróság az elitélt tisztviselőt, különösen méltánylást igénylő körülmények fenforgása esetében az elmozdítás előtti javadalmazás egy részének élvezetében meghagyhatja, ez azonban az összes fizetés és járulékok i/ i-ét meg nem haladhatja. A pénzbírság az egyházi egyetemes közalaphoz csatoltatik." Sztehló K. „pénzbirság" helyett „pénzbüntetést ajánl a szövegbe vétetni. — Kaas br. az 500 frtig terjedhető pénzbüntetést — tekintettel a serényen javadalmazott lelkészekre és tanítókra — túlmagasnak tartván, 200 frtig terjedő pénzbüntetést kiván. — Prónay ellenben az 500 frtot nem tartja magasnak, mivel az esetleg egyházfelügyelőkre is fog alkalmaztatni; egyszersmind kivánja kihagyatni, hogy a tisztviselő a hivataltól elmozdítás esetén javadalmazása 1/ 4 részének élvezetében meghagyassék. A §. Sztehló, Kaas br. és Prónay br. utóbbi módosításával együtt elfogadtatott. 5. §. „Azon körülmény, hogy valamely vétség 1 2) Geschichte der Religion. III. Bd. S. 439. nemcsak az egyházi, de az állami törvényekbe is ütközik, az egyházi biróság eljárására befolyással nincs s az egyházi bíróságok jogosítva vannak a hatáskörükhöz tartozó minden ügyben, tekintet nélkül az állami bíróságok eljárására s annak eredményére, saját törvényeink szerint függetlenül eljárni s Ítéletet hozni; ha azonban az egyházi biróságok az ügy érdekében szükségesnek tartják, az eljárást mindaddig függőben hagyhatják, míg az állami biróságok jogerejű végleges határozatot nem hoztak." Mudron Pál kivánja, hogy a §-ban legyen hivatkozás a 3. §. c) és k) pontjaira s e végett ezen módosítást ajánlja: „A 3. §. c) és k) pontjaiban említett esetekben az egyházi bírósági eljárás csak az állami biróságok Ítélkezése után indítandó meg; az állami biróság marasztaló Ítélete nélkül az eljárás beszüntettetik." Krneti ügyesen szőtt, de hamisan indult beszédében az 5. §-nak tarthatatlanságát mutogatván, Mudron módosítását pártolja. Elnök az idő előrehaladottságára való tekintettel a tárgyalást felfüggeszti s annak tárgyalását az ülésnek d. u. óráira tűzi ki; továbbá jelenti, hogy a jegyzői karnak jelentése szerint a naplóbiráló bizottsági tagságra nézve 68 szavazat adatott be s azokból 62 szavazat Sztehló K. zsinati képviselőre esett, azért Sztehló Kornélt a naplóbiráló bizottságba megválasztott tagnak elnökileg is kijelenti. Az ülésnek délutáni részében elnök az ülést megnyitván, néhány meleg szóval üdvözölte a zsinatban vendégként megjelent Kiss Áron tiszántúli ev. ref. kerületi püspököt. Folytattatván az 5. §. tárgyalása, felszólal : Ritter K. pártolván az eredeti szöveget. — Gyurátz eláll szólási jogától. — Kr esmér y szerint, ha a tárgyalás előtt levő kérdés szerencsésen oldatik meg, áldást hoz egyházunkra; ha ellenkezőleg, úgy átokkal fog ez járni. O is egységet szeretne egyházunkban, de belső egységet a Jézus Krisztusban. O és elvtársai — úgymond — sok oldalról gyanusíttatván, sok §-ban ellenük irányult támadást látnak, azért a gyanusíttatással szemben ünnepélyesen kijelentik, hogy ők is hü alattvalói a koronás királynak és törvényes kormánynak, valamint jó fiai szeretett magyar hazánknak. A politikai és nemzetiségi kérdéseknek egyházunkból teljes kirekesztését kivánja; a mi az állam dolga, abba ne avatkozzék egyházunk. Mudron módosítását pártolja. Madár Mátyás az 5. §-t minden czélzatosság nélkül megszavazza, majd Kmeti beszédében a fehérkomáromi egyházmegye ellen irányult támadást utasítja vissza. Fabiny T. szerint e §-t sokan félreértik, pedig ez könnyen érthető. Oly esetekről van itt szó, midőn valaki oly vétséget követ el, mely annak az állami büntető törvénybe ütközik, de egyúttal egyházi vétséget is képez. Ily esetekben is egyházi bíróságaink az állami biróságoktól teljesen függetlenül járhatnak el. O egyházi törvénykezésünk függetlenségének megóvása tekintetéből a §-t pártolja.
