Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

179 46. §. „A közgyűlés elnökei rendszerint a lelkész és gyülekezeti felügyelő." Laucsek és Berzsenyi felszólalásai után változatlanul elfogadtatott. A következő § tárgyalása a másnapi ülés napirendjére tüzetett ki. Madár Mátyás. 1892. május 11-én. Péchy Tamás elnök a gyűlést megnyitván, az előző ülés jkönyve felolvastatott s elfogadtatott. Tárgyalás alá vétetett az alkotmány-javaslatnak az egyházközségi közgyűlés hatásköréről szóló 47-ik szakasz ; „Az egyházközségi közgyűlés hatásköre : a) megválasztja az egyházközség összes tisztviselőit s azon tisztviselőknek, a kiket fizetés illet, megszabja járandóságait, azon megszorítással, hogy a hiványilag megállapított s az egyházi felsőbbség által megerősített fizetéseket — ide nem értve a netalán személyhez kötött javadalmakat — alább nem szállíthatja; b) megválasztja az egyháztanácsot s annak tagjait, valamint a koronként választás alá eső tisztviselőket felesketi; c) képviselőket küld az egyházmegyei közgyűlésre és pedig a szerint, a mint a gyülekezet lélekszám ezernél van nagyobb vagy az 1000-et, 2000-et, 4000-et, 6000-et, 8000-et meghaladja: 1, 2, 3, 4, 5, 6 képviselőt; d) szavaz az egyházmegyei és kerületi felügyelő, az esperesek és püspök, az egyetemes főjegyző és az egyetemes felügyelő választása alkalmával; e) nyilatkozik a felsőbb egyházi hatóságok által véleményadás végett leküldött ügyekben; f) intézkedik az egyházi és iskolai szükségletek fedezéséről, egyházi terhek megállapításáról, kölcsön felvételéről, pénzelhelyezésekről, birtokszerzésről, birtokeladásról, új építkezésről, jelentékenyebb igazításokról, szóval minden az egyházközségi anyagi ügyeire vonatkozó rendszabályokról ; úgy egyházi közterhek kivetését és az egyházi terhek kivetési kulcsának megváltoztatását, birtokszerzést, birtokeladást, kölcsönfelvételt s új épitkezést tárgyazó határozatainak érvényességében azonban az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása szükséges; g) tárgyalja az egyháztanács jelentését; h) megvizsgálja illetve felülvizsgálja az évi számadást és megadja vagy megtagadja a felmentvényt; i) általában határoz és intézkedik az egyházközséget érdeklő minden ügyben, mely más egyházi hatóság hatáskörébe nem tartozik." Kund előadó e szakasz tárgyalásánál a javaslat 95. és 178-ik szakaszát is figyelembe vétetni kivánja. Laszkáry. A 47. § c) pontjában lefektetett elvet nem fogadja el, mert ez által a népesebb egyházaknak túl nagy befolyás biztosíttatnék esetleg a kisebb egyházaknak elnyomására is, a miből egyenetlenségek támadhatnának u. a. egyházmegyében a kis és nagy egyházak között; ugyanazért módosítást nyújt be a c) ponthoz, melyszerint : „minden egyházközség az egyházmegyei gyűlésre kétszer annyi képviselőt küld, mint a hány az egyházközségben a rendes lelkészi állomások száma." Stefanovic ajánlja a szakasznak pontonként való tárgyalását. Szentiványi Árpád az általános eszmecserét óhajtaná a 47. § pontjai felett s részéről a c) pontban foglalt elvet, valamint Laszkáry módosítását is elvetvén, az egyházi ügyek iránt való szélesebb körű érdeklődés ébresztése végett javasolja, hogy minden egyházközség tetszés szerinti számban küldhessen képviselőket az egyházmegyei gyűlésre, de ott miuden egyháznak csak egy szavazata legyen ; az f) pontnál e szót „közgyűlés" e szóval kivánja felcseréltetni „elnökség." Farbaky óhajtotta volna felszólalását elhalasztani akkorra, a mikor az egyházmegyéről lesz szó. Szerinte két ellentétes elv küzd itt egymással : a képviseleti és a testületi szavazás elve. O a testületi szavazásnak hive ; mivel a kisebb egyházak sokszor szegénységük, a nagy egyházak sokszor a nagy távolság miatt nem küldhetnek az őket megillető számban képviselőket az egyházmegyei gyűlésre s ez okból az egyházmegyei gyűlés színhelyéhez közelebb eső egyházaknak teljes számban megjelent képviselői döntenek azon egyháznak sorsa vagy életbevágó érdekei felett, a melyek az érintett okokból kevésbbé vannak képviselve. Küldjük azért igenis az egyházmegyei gyűlésre minél több képviselőt, de ott a szavazás legyen testületi s nem képviseleti. Itt a tárgyalás megszakíttatván, elnök jelenti, hogy Baross Gábor kereskedelmi miniszter elhunyta alkalmából a gyászoló családhoz intézendő részvét nyilatkozatot Győry Elek zsinati jegyző elkészítette s az most fel fog olvastatni; a mi megtörténvén, a részvétnyilatkozat szövegezésében változatlanul elfogadtatott s annak aláírásával s az illető helyre eljuttatásával az elnökség megbízatott. Folytatván a tárgyalás, felszólal : Faix Mihály, kijelentvén, hogy Ő is a testületi rendszer hive, de ha ez keresztülvihető nem lenne, hajlandó ez esetben a képviseleti rendszert is elfogadni, úgy azonban, hogy minden egyházközség annyi képviselőt küldjön az egyházmegyei gyűlésre, a hány azon egyházközségben a rendes lelkészi állásoknak száma s ez irányban a c) ponthoz új módosítást nyújt be. Tóth Gyula a képviseleti rendszernek barátja, de mert úgy látja, hogy az egyházmegyei gyűlésen a hivatalból küldött képviselők nagy száma mellett a választott képviselőknek száma elenyésző csekély lenne, a c) ponthoz azon ujabb módosítást adja be, hogy „az egyház képviselőket küld az egyházmegyei gyűlésre és pedig a szerint, a mint az egyházközség lélekszáma ezernél nem nagyobb vagy az 1000-et, 2000-et, 4000-et, 6000-et, 8000-et meghaladja : 2, 3, 4, 5, 6 képviselőt." Szontágh Pál (gömöri). Már a bizottsági ülésen mondotta s most újra mondja, hogy statisztikai adatokon alapuló számítás nélkül bajos dolog e kérdésben dönteni, mert nem látja előre, hogy milyen lesz az egyes egyházmegyei gyűlések képe. Szerinte igazságtalanság volna, ha p. o. egy városi, mivelt, két