Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

1 180 lelkészi állással felruházott, de talán csak 1500 lelket számláló egyházközség kevesebb képviselőt küldhetne az egyházmegyei gyűlésre, mint egy falusi, kevésbé mivelt, egy lelkészi állást fentartó, de talán 4—5000 lelket számláló egyházközség. A szakasz tehát statisztikai adatokra alapuló számítás s ehhez képest újabb szövegezés végett a bizottsághoz visszautasíttatni kivánja. Svehla János elfogadná a c) pontot, mert egyházmegyéjében semmi nehézséggel sem járna annak alkalmazása; de mert a közegyház érdeke mást parancsol, azért azt el nem fogadhatja, nehogy a kisebb egyházakat a nagyobb egyházak elnyomhassák, a mit amazok, tekintettel azon nagy áldozatra, melyeket létfentartásuk s közegyházunk érdekében is évről évre meghoznak, ugyan meg nem érdemelnének. Bierbrunner Gusztáv a tárgyalás alatt levő egész szakasz helyett az egyetemes zsinati bizottság előmunkálatában ide vonatkozólag foglalt 23. §-t óhajtaná egész terjedelmében felvétetni, mint czélirányosabbat. / Szontágh Miklós csatlakozik Szentiványi A. módosítához ehhez adott azonal módosítás mellett, hogy minden egyházközség annyi képviselőt küld az egyházmegyei gyűlésre, a hány vállalkozik, de ezek ott összevéve csak egy szavazatot képviselnek. Andorka pártolja Tóth Gyula módosítását: azokkal szemben, a kik a történeti múlttal és több helyen eddig fenálló gyakorlattal szakítani veszedelmes dolognak tartják, bátran hangoztatja azon meggyőződését, hogy egyházunk szelleme nem fog roszra változni az által, ha a kormányzás külső formái egyben másban meg is változnának. Bodiczky Kálmán pártolja Laszkáry módosítását. L e p o s s a Dániel a szakasznak f) pontjához nyújt be módosítást, mely szerint az egyházközségnek új építkezést tárgyazó határozatától az egyházmegyei elnökség a szükséges jóváhagyást meg is tagadhatja s erről az egyházmegyei gyűlésen indokolt jelentést tesz: azonban az egyházmegyei gyűlés, a mennyiben jónak látja, az új építkezésben szükséges jóváhagyást ez elnökség ellenkező véleménye daczára is megadhatja. Bánó József. A c) pontot örömmel üdvözli és elfogadja, mert abban a jog kiterjesztését, az az ujabbkori democratia egyik vívmányának : a képviseleti rendszernek egyházunk által is alkalmazásba vételét látja. F a r b a k y félreértett szavait magyarázza. Justh Sámuel István szerint a kisebb egyházat ugyanazon jog illeti meg, mint a nagy egyházat; a kis adófizetőt, mint a nagy adófizetőt. Ez a democratia elve. A c) pontban foglalt elvnek absurdumát szándékozik megmutatni egy, a saját egyházmegyéjére nézve a c-ben foglalt elvnek alkalmazásával statisztikai adatokra nyugvó kimutatás előterjesztése által, kijelentvén, hogy ő a testületi szavazás hive. Kaas Ivor br. Principiis obsta! sero . . . Megtartsuk a régit? a kipróbált jót? vagy alkalmazásba vegyük az újat? mely könnyen veszedelmessé válhatik? Szerinte ez most a kérdés! A testületi szavazás a presbyteriális rendszer terére vinné egyházunkat. A képviseleti rendszer elveszi a testülettől a jogot és azt egyesekre ruházza át, a mi lehet a politikai életben helyes, de semmi esetre sem helyes egyházunkban. Mivel ő senkit csupa systemából nem akarna kirekeszteni az egyházi ügyekbe való befolyástól s mivel ő nagy és kis egyházat a lelkészi állások számára való minden tekintet nélkül egyforma jogokkal felruházottnak nem mondhatna: azért ő Szentiványi módosításából megtartja azt, hogy minden egyház küld képviselőket tetszés szerinti számban, Laszkáry módosításából pedig azt, hogy minden egyháznak annyi szavazata van, a hány abban a rendes lelkészi állások száma. Dohnányi a képviseleti rendszer barátja, a mely az újabb kornak egyik szép vivmánya s azt egyházunk sem mellőzheti. Szerinte a hol a teher nagyobb, ott a jognak is nagyobbnak kell lennie ; mivel továbbá a népesebb egyházak túlkapásainak eleje vau véve az által, hogy 6, illetve 8 képviselőnél többet a legnagyobb egyház sem küldhet ; mivel a gyűléseken a szólásszabadság minden egyháztagnak részére biztosítva lévén, az érdeklődés kizárva nincsen : azért a bizottság javaslatát elvben elfogadja Tóth Gyula és Lepossa módosításával. Moór Gj

rula a képviseleti rendszer hive, de azért a c) pontban foglalt elvet úgy a mint van, nem fogadja el, hanem ha az minden nyűgtől előbb megszabadíttatik. A testületi szavazás szerinte nehézkes is, sokszor egy és ugyanazon helyiségben lehetetlen is, más felől akadálya egyházunk haladásának. A képviseleti rendszer az érdeklődést nem veszélyezteti, mert nemcsak a szabadszólás joga, de még a kerületi gyűlésre képviselőül megválaszthatás joga is biztosítva van bármely egyháztagnak. 0 azért azt ajánlja, maradjunk tisztán a képviseleti rendszer mellett, s ez okból előre is a 95. § teljes törlését ajánlja. A képviselők számát emelni kell, de azok aztán semmiféle utasítással ne legyenek megkötve szabad elhatározásukban. Bélák István a c) pontot elfogadja Tóth módosításában. Laukó és Trsztyénszky csatlakozik Laszkáry módosításához. Poszvék Sándor. Elismeri, hogy egyik legnehezebb kérdéshez jutottunk. Jelszóvá lett e kettő: testületi rendszer, képviseleti rendszer. Minden egyes felszólaló az általa helyeselt rendszernek előnyeit fejtegette eddig merev ellentétben a maga által nem helyeselt rendszernek hátrányaival. Mindkét elvnek merevségét ellensúlyozni kell, mert itt is, mint mindig ily esetben, középen az igazság, s épen ezen igazságot tünteti fel a tárgyalás alatt levő javaslat, a mikor egyrészről a képviseleti (47. §.), másrészről a testületi (95 §.) szavazásnak nyit kapukat. O is democratának vallja magát s elismeri, hogy a democratiának fő elve az : egyenlőség. De kérdi: egyenlőség az, midőn egy nagy p. o. 15 ezer