Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

178 - Laszkáry Gy. szintén Győry módosítását pártolja. B a c h á t D. szerint logice el kell fogadni a §-t. Hasonlóan nyilatkoznak Ujágh és Kram ár B. is. Chotvács E. elfogadja a §-t, de lehetne enyhébben is kifejezni. A következő módosítást ajánlja: „Az egyház községi tagoktól megkívántatik vallás erkölcsös életet folytatni, az egyház kegyelem eszközeivel élni, az egyház és iskolájával úgy magánéletükkel mint közszolgálataikkal előmozdítani s a reájuk ruházott megbízatásokat elvállalni. Kötelességük továbbá, gyermekeik vallásos neveléséről és oktatásáról gondoskodni, az egyházi törvényeknek és rendszabályoknak s a törvényes egyházi felsőbbségnek engedelmeskedni és az egyházi tartozásokat pontosan leróni." Ugy a szakasz mellett mint ellene még számos felszólalás történt, mig végre beható vita után Chotvács Endre szövegezésében elfogadtatott. 1892. május 10-én, délután 4—6. Elnök jelenti, hogy Fajnor István nyitramegyei képviselő megbízatását általa el nem hárítható okok miatt letette, mit a zsinat sajnálattal tudomásul vévén, az elnökséget a választás iránti intézkedéssel megbízza. P e r 1 a k y Elek meleg szavakban emlékezvén meg a ravatalon fekvő Baross Gábor eléggé nem méltányolható érdemeiről, indítványozza, hogy a temetésen a zsinat küldöttségileg képviseltesse magát, az özvegyhez pedig részvét iratot intézzen. Az indítvány egyhangú helyesléssel fogadtatott. Következett a napirend. 41. §. Bélák István. Képtelenség lévén, hogy közgyűlést képviseleti jog illessen meg, ezen szót a szövegből kihagyatni, s új bekezdésül felvétetni azt kéri: „az egyházközséget egyházi és polgári hatóságokkal szemben az egyházközségi elnökség képviseli," mi el is fogadtatott. 42. §. Terray Gy. a 42. és 43. §-t össze kivánná foglalni s részletesen megjelelni, hogy rendkivüli esetekben, ha lelkész vagy felügyelő megtagadja a gyűlés összehívását, micsoda eljárás lenne követendő s ez irányban módosítást is nyújt be, azonban többek hozzászólása után a § változatlanul fogadtatott el. 43. §. Fai-bak y J. módosításával szemben változatlan elfogadtatott. 44. §. Schneller I. A közgyűlés hivatalból való tagjai közé felvétetni kivánja a vallástanárt, és a gyülekezet területén levő középiskola tanárait is, ha a tanintézetet nem is a gyülekezet tartja fen, s ez irányban módosítványt nyújt be. Gaál M. a segédlelkészeket kéri bevétetni. Szontágh Pál (gömöri) az „adót fizető" előtt a „rendes" jelző kihagyandó, mert nem minden gyülekezetben van rendes adó. Poszvék S. Schnellerrel szemben megjegyzi, hogy más hatóság alatt álló tanintézetek tanárai, csak fizetett adójuk alapján lehetnek közgyűlés tagjai. Markó Sándor külön kiván intézkedni azon gyülekezetekről, melyekben egyházadó nincs és külön azokról, melyekben van. Prónay D. br. Markó Sándor által beadott módosítványt pártolja, mert ha csak lehet, úgy kell megalkotni törvényeinket, hogy az minden vidékre alkalmazható legyen. Többek hozzászólása után a § Schneller módosítványának első részével és Gaál módosításával elfogadtatott. 45. §. A vegyes házasságban élő és önjogú nőknek a gyülekezeti közgyűlésen való képviseltetési jogáról. dr. Berzsenyi J. a következő módosítást ajánlja: „önálló vagy vegyes házasságban élő nők, ha az egyházközség terheit viselik, a közgyűléseken bármely tag által képviseltethetik magukat.

u Poszvék S. Az egyház jellege conservativ ; tartsa ezt meg oly kérdéseknél, melyek a próbát még ki nem állották. Ilyen a nők szavazati joga is. Ez az intézkedés számtalan visszaélésre adna alkalmat, azért a §-t mellőzendőnek véli. Ujágh K. pártolja Poszvék indítványát. Bélák István a §-t pártolja, de a nők szavazati jogát csak a lelkész és tanító választásra kivánja szorítani. Barcza Géza Berzsenyi módosítását pártolja, de hogy visszaélés ne történhessék, azzal kivánja kiegészíttetni, hogy „egy tagnak csak egy megbízatása lehessen." Justh S. István közvetítő indítványt nyújt be. Stefanovics M. Szabályrendeletileg jogot senkinek sem adhatuuk, azért, ha azt megadni akarjuk, itt kell megadnunk. Csatlakozik Berzsenyi módosításához. Guggenberger J. igazságosnak tartja az elvet, azért pártolja. Laukó K. a nőemancipatió hódítását látja a zsinaton is, de ő az egyházi jogot oly subjektiv jognak tartja, mely másra át nem ruházható, azért a szakaszt nem pártolja. Gyurátz F. Dunántúl ezen jog régóta érvényben van s ő visszaélést nem tapasztalt, inkább azt, hogy ez fejleszti a nőnek egyháza iránti szeretetét, azért Berzsenyi módosítását pártolja. Farbaky J. nem lát ebben nőemancipatiót. Nem akarjuk mi, hogy a nő közgyűlésekre járjon, ezt nőies érzelem el sem fogadná. De ne idegenítsük el a nőket, kiknek egyetlen gyermekük sokszor csak az egyház. Szabály rendeletre sem bízható ez, mert mit szólnának majd a nők, ha egyik kerület megI adná nekik ezt a jogot, a másik pedig megtagadná, í Elfogadja Berzsenyi módosítását Barcza Gézáéval kiegészítve. Az előadó pártoló felszólalása után a § Berzsenyi és Barcza módosításával elfogadtatott.