Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Az ág. hitv. evangelikusok zsinata (Moór Gyula, Madár Mátyás, Nagy Sándor)

p — 177 egyházközségnek vagy missiói körnek" stb. lesz tagjává. Szentiványi A. és Bélák István pártolják Győry indítványát, úgyszintén Dohnányi is, de a „lakik" szó előtt az „állandóan" jelzőt kivánja felvétetni. Szentiványi József Győry indítványa mellett van. Trsztyénszky F. Az illetékességi kérdés sok bajt okoz, azért a gyülekezetek beosztása mellett szükség szabatosan megjelölni az egyénnek ahoz való viszonyát is. Dohnányi módosítványát fogadja el. Fabiny T. Szinte Dohnányi módosítását pártolja, mert ellenkezőleg a 6 heti domicilium sok bajnak lehet forrásává; ezért azt még kibővíteni kívánná ezzel: „állandóan rendes lakhelye van." Fördös Vilmos szerint a § czélja az, meghatározni az egyházközségi tagság kezdetének idejét, az illetékességről intézkedik a polgári törvény. Bal tik Fr. Ha a § csak az első három sorból állana, elfogadná, de az utolsó részben terheket is szab ki s erre nézve a 6 hét nem lehet irányadó. Házassági szempontból szabjuk meg a 6 hetet, de a teherviselést tegyük egy évtől függővé. Török J. a következő szövegezést ajánlja: „Minden á. h. ev. keresztyén annak a gyülekezetnek, melynek körében állandóan megtelepedvén 6 hét óta lakik, tagjává lesz." Schreiner K. a dunántúli „Bendszer" 31. §-át ajánlja. Többek felszólalása után a § Zelenka Pál módosítványával és Fabiny Teofil almódosítványával fogadtatott el. 37. §. Laucsek J. A szöveget nem fogadja el, mert a fizetést csak feltételesen mondja ki. Mudron Pál. A § jelen szöveg nem maradhat meg, mert megadja a lehetőséget, hogy valaki épen akkor legyen valamely gyülekezet tagjává, mikor fontos választás van. Győry Elek. A lényeget elfogadja, de az egyetemes javaslat megfelelő §-a szerint kivánja módosítatni ily módon : „Az egyházközség tagja lehet az is, ki annak körében nem lakik, de terheit viseli." Stefano vi es M. Nem helyesli, hogy valaki két egyházközségben is gyakorolhasson jogokét. Módosítassék azért a § úgy, hogy tagja lehet, de választási jogot csak egy helyen gyakorolhat. Ka as Ivor br. Elfogadja a §-t, mert megegyez a már előbb kimondott elvekkel, de világosság kedvéért beteendők eme szavak : „Vagyona után rendes egyházi adót fizet." Gyurátz F. Szintén a § mellett szól, csak a „rendes" jelzőt nem helyesli, mert ez maga után vonja a személyi adót is, azért a „rendes" után még a birtokarány szerinti jelző is beteendő. Laszkáry és Bélák J. a szöveget pártolják. Többeknek felszólalása után Győry Elek módosítása fogadtatott el s nem mint új §, hanem mint új bekezdés illesztetett be a 36. § után. 38. §• Győry Elek. Egy lényeges pont a jogok közül kimaradt : t. i. „részt vehetnek az istentiszteletbén", továbbá „az egyházi hivatalokra való választás és választhatóság." Ezeket bevetetni kéri. Schreiner Károly. Lelkészek és tanítók — szavak után még bevetetni kéri „s más tisztviselők." Szontágh Pál (gömöri). Az itt mondottak a dolog természetéből folynak, tehát a § kihagyandó, csak az utolsó két sor illesztendő be a 17. § után. Hasonló értelemben nyilatkozik Bánó József, míg Bal tik Fr. és Gyurátz F. a § változatlan elfogadása mellett vannak. Sárkány Sámuel. „Lelkész és tanító" szavak helyett „egyházi tisztviselőket" kér tétetni. Fabiny Teofil. Vagy az egészet hagyjuk el, vagy újra kell szövegezni, mert így helytelen. Trsztyénszky F. Elfogadja a szakaszt Győry Elek és Sárkány Sámuel stiláris módosításával. Kund előadó megjegyzései után a § Győry Elek módosításával elfogadtatott. 39. §. Gyurátz F. szerint nem tehető törvénybe oly kötelesség, melynek elmulasztása esetleg megtorlást nem vonhat maga után, azért kihagyatni indítványozza ezen szavakat : „erkölcsös életet folytatni és az egyház kegyelem eszközeivel élni." Győry Elek szerint is erkölcsi kötelességet mint jogi kötelességet nem lehet kimondani, azért Gyurátz indítványát pártolja s kihagyatni kéri még ezen szavakat is: „a többség határozatainak engedelmeskedni", mert ez visszaélésre vezethet. Hasonló értelemben szól Lepossa D. is. Dohnányi L. Egyházi törvényt alkotunk s ennek alkotásainkkal is kifejezést kell adnunk, azért ezt a szakaszt elfogadja azzal, hogy az istenitisztelet látogatása is mint kötelesség statuáltassék. Justh S. István. Nem lehet kimondani mint kötelességet, „hogy a reájuk ruházott megbízatást elvállalják," azért kihagyandó. Szontágh P. (gömöri) Gyurátz és Győry módosítását fogadja el, mert a hol kormányzati dolgokról van szó, nem lehet felvenni a hitéletre vonatkozó kötelességeket. Ezzel a §-al a buzgóságot úgy sem élesztjük, s egyházi cselekvényt prot. elv szerint senkire rádiktálni nem lehet. Bal tik Fr. Elfogadja a §-t, mert az előzőt is elfogadtuk s mert evang. vagyunk. Törvényben ne adjunk senkinek „Freibrief"-et. A vallás erkölcsös életre minden testület súlyt fektet, s szabályaiban is kimondja. Trsztyénszky F. szerint lehetetlen volna, a §-t elhagyni. Nem lehet ugyan kényszerítőleg keresztül vinni, de nem ismer egyházi alkotmányt, melyben ez kimondva nem volna. De miután a többség absolutismusát nem akarná törvénybe iktatni, Győry E. módosítását pártolja. Berzsenvi J. a 38. és 39. §-t felcseréltetni véli.