Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Resicza. Egyházunk neve a bíróság előtt (Pántyik János)

Tehát Zelenka módosítványának első részét elvettetni kéri, de a lelkészi körök felállítását helyesnek tartja. Pártolja Laszkáry indítványát. Bal tik Fr. Véleményével Zelenkához áll közelebb s csak azért nem fogadja el, mert a számszerinti beosztás sok bajnak lenne forrása. Elfogadja h §-t úgy a mint van, de oda illesztetni indítványozza: „nagy egyházközségekben lelkészi körök alakítandók, kis egyházközségek egyesítendők, illetve lelkész-tanítókkal látandók el." D o h il á n y i L. Zelenka indítványát facultativ értelemben kéri elfogadtatni. Terray Gy. Justhtal szemben megjegyzi, hogy a z-inat nem akarja a kis egyházakat megsemmisíteni, hanem inkább az egyesítés által — mely időleges is lehet — erősíteni. Zelenka indítványát elfogadja. Andorka G y. : Az eddigi felszólalások arról győzték meg, hogy igaza van Laszkárynak, midőn a § t a bizottsághoz akarja utasítani. Ka as I. br. Dohnányival szemben megjegyzi, hogy a facultativ törvények a legrosszabbak. Bal tik módosítványához sem járul, mert a lelkész-tanítóság épen nem óhajtandó czél, pedig ha törvénybe iktatjuk, sokan ezt választják. Abból, hogy a kertiletek kivétel nélkül hozzájárulnak, azt következteti, hogy a § elfogadása nem sok változást idéz elő, azért nem kivánja a bizottsághoz utasíttatni, hanem Zelenka módosítását elfogadja. Podmaniczky G. br., Perlaky Elek, Ihász Lajos a bizottsághoz való visszautasítás mellett nyilatkoznak azzal, hogy azt még ma tárgyalja. Prónay Dezső br. Természetes valami, hogy a vezető befolyása minél nagyobb térre terjed, annál inkább gyengül, s ebben meg van adva a. templomnak s gyülekezetnek is bizonyos határa. A nagy egyházaknak kisebbekké kell alakulni, mert nagy igazság van abban, mit Aristoteles ideális államáról mond: „kívánatos, hogy polgárai mind ismerhessék egymást." Ez áll gyülekezeteinkre is. Minthogy azonban kevés ily nagy gyülekezet van, kivételes esetekre nem kellene törvényt hozni, hanem az alakulást gyülekezeteink spontan fejlődésére kell bízni. Kisebb gyülekezetek erősítése czéljából a lelkészi és tanítói állást sok helyen kellene egyesíteni, de úgy, hogy ez által ne a lelkészi állás színvonala szállíttassék le, hanem a tanítói állásé emeltessék. A § a bizottsághoz utasítandó. Dr. Kvacsala hasonló értelemben nyilatkozik. Dr. Berzsenyi és Szeb erényi A. szerint a kérdés eléggé megvitattatott és szavazás alá bocsátható. Az előadó rövid megjegyzése után, melyben szintén Laszkáry indítványa mellett nyilatkozik, szavazásra bocsáttatván a kérdés, miután 10 tag névszerinti szavazást kér, 44 szavazat állván 44 szavazattal szemben, az elnökség döntő szavazatával Laszkáry indítványa elvettetett s Zelenka Pál püspök módósítványaival a § elfogadtatott. Péchy Tamás elnök meghatottságtól remegő szavakkal jelenti be Baross Gábor miniszter halálát, s hivatkozva a reá nézve különösen megrendítő esetre, a délutáni ülés elhalasztását s a tárgyalásoknak holnap reggel való folytatását kéri, mi egyhangúlag elfogatatott. Madár mtyá

s Resicza. Egyházunk neve a bíróság előtt. Perre kerülvén egyházam és az alakult reform, egyház között a dolog, a reform, egyház alkeresetet támasztott egyházam ellen, melyben ez áll: „az evangelikus elnevezés mint genus vonatkozik az ágostai, valamint a helvét hitvallás elnevezésre, mint speciesre; vagyis az egyház vegyes, nevezetesen ágostai és helvét hitvallás hivei egyháza lévén, keletkezése idejébeni elnevezése evangelikus egyház volt s így a tulajdonjog szintén közös volt." Ezen érveles alapján arra kéretik fel a törvényszék, miszerint határozatilag mondja ki: „Felperes köteles 15 nap alatt a resiczai evangelikus vegyes-egyesüit egyháznak 1870.-ik évtől kezdődőleg 1890. évig terjedő időre vezetett presbyteri ésközgülési jegyző könyveket és az évi számodásokat, mint közös okmányokat velünk közölni, esetleg ez időszerinti lelkészük személyében tsküt tenni, hogy a kivánt okiratok az egyház birtokában nincsenek, azok hollétét nem tudja, ellen esetben a kivánt okiratok által bizonyítani szándékolt azon tény, hogy a per tárgyát képező ingatlan az egyesült evangelikus egyház tulajdonát képezi — bebizonyítottnak tekintetik." Hogy az érvelés-követelés nem mindennapi és evangelikus egyházunkra nézve közérdekű, az bizonyos. — De az is bizonyos, hogy ez ily fellépés már a soknál is több ! Avagy nem egyháztörténelem hamisítás-e ez a finis sanctificat media elv szolgálatában? Ha ez nem történelem hamisítás ; ha az áll, hogy az evangelikus egyház az ágostai és helvét hitvallás hivei egyháza ; ha az áll, hogy az evangelikus egyházban a tulajdonjog közös; ha az áll, hogy a jegyzőkönyvek, a számadások közös okmányok : akkor mi már benn vagyunk az unióban, a nélkül, hogy erről nekünk csak sejtelmünk lett volna ! Még pedig oly unióban, milyenről idáig még álmodni sem mertünk ! — Van közös lapunk: az „Evangelikus Egyház és Iskola"; vau k ö z ö s gyámintézetünk : az egyetemes evang. egyházi gyámintézet; vannak közös püspökeink: az ev. püspökök; vannak közös templomaink és iskolák: az ev. templomok és iskolák; vannak k ö z ö s lelkészeink és tanítóink : az ev. lelkészek és tanitók ; vannak közös énekes és imakönyveink; az evang. énekes-imakönyvek; van közös tulajdonunk: az evangelikus egyházak tulajdona; kell-e ennél még szorosabb unió? — Hogy is történhetett az, hogy nekünk erről idáig még sejtelmünk sem volt? Ennek csak az lehet az oka, hogy idáig nem voltak genusokat é3 specieseket össze-vissza keverő történészeink, kik szemeinket felnyitották volna! Annyi áll, hogy a resiczai reform, egyház ezen alkeresetével egy csapásra vitte keresztül — de nobis, sine nobis — az uniót — a papiroson, és hogy ha a bíróság ezt a legújabban felfedezett egyháztörténelmi adatot elfogadná, az unió — de nobis sine nobis, — a gyakorlatban is azonnal keresztül volna vive — és evang. egyházaink várhatnák a pereket, — az ily unío dicsőségére! Kíváncsi vagyok, hogy a „reformált" elnevezés