Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Belföld - Resicza. Egyházunk neve a bíróság előtt (Pántyik János)

genus-e vagy species, — váljon ez is vegyes egyházat jelent-e, és váljon egy alakult református egyházban a tulajdonjog, a jegyzőkönyvek és a számadások közösek-e? — Ha a „reformált" egyház speciese az „evangelikus" egyházunk; ha a „reformált" elnevezés annyit tesz, mint vegyes egyház; ha a „református" egyházban is a tulaj­donjog, stb. közös : akkor azt gondolom, a reformátos testvéregyháznak sincs idáig tudomása arról, hogy az unió már a svajczi reformatio idejében létesült ! Lám, csak azok a történelmileg elfogadott nevek és az ezekkel összefüggő jogok stbik ne volnának az utunk­ban, összekevernök, kényünk-kedvünk szerint a genusokat és specieseket — és meg volna az unió ! — Megjegyzem még, hogy midőn közöttünk e becses lapok hasábjain kis vita folyt és a hazafiságról volt a szó, akkor tőlünk, mi csak „némely felekezet" lévén, a közösség megtagadtatott és hogy most, midőn a tulajdon jött szóba a közösségbe ismét befogadtattunk. — Akkor species voltunk, — most már genus vagyunk. — Igy hozza azt magával a genusokat és specieseket össze-vissza keverő és a közös tulajdonjogot keresve-kereső egyháztörténelem ! Pántyik János, evang. lelkész. ratine Előfizetési fölhívás. Egyházszertartástan (L i t u r g i k a) czímű ^művemre hirdetek előfizetési fölhívást. Őszintén kimondom, mert az irodalmi plágium vád­ját egyáltalában nem szeretném fejemre háríttatni, hogy kiadandó müvem jórészben van Oosterzee hírneves holland református theologisi tanár gyakorlati theologiai műve után készült. Az általam ismert külföldi reformá­tus egyház tudományos gyakorlati theologiai írói közül ő az, ki minden tudóskodást, mély abstractiót mellőző, mégis szorosan tudományos alapon álló irályával, előadás­módjával eleitől fogva leginkább megnyerte tetszésemet, a kit követni mindig bátran mertem, s a ki tanítványának teljes készséggel merem magamat nevezni. 0 utána dol­goztam tehát főként az elméleti kérdéseknél, de szorosan magyar ev. ref. egyházunk egyház- és alkotmányjogi kér­déseiben, megállapodott egyházi szokásaink rajzában, ezek méltatásában, bírálatában, vagyis az egészen gyakorlati dolgokban, mint ez egészen természetes, tőle függetlenül jártam el, úgy, hogy jó lélekkel mondhatom, egészen magyar szellemben írott Egyházszertartástant adok tanít­ványaim s általában olvasóim kezébe. Jelezni óhajtom azt is, hogy megjelenendő művemben nagy súlyt helyezek az egyes kultusformák történeti alap­jának kimutatására valamint arra is, hogy, a mivel köz­életünkben annyiszor találkozunk, a miről annyit hallunk, megismerkedjenek művem tanulmányozói a római katholikus egyház kultuszának főbb gyakorlati kérdéseivel is. Hiszen örök igaz elv az, hogy ha magunkat jól meg akarjuk is­merni, előbb elleneseinket kell jól megismernünk. Kiadandó művem beosztása főbb vonásaiban követ­kező lesz : 1. B e v e z e t é s, melyben részletesen szólok az isteni­tisztelet történetéről s ebben a római katholikus miseál­dozatról, valamint a 'liturgikai s a magyar ev. ief. ágen­dairodalomról, 2. Elméleti rész, melyben az általános vallásos, a keresztyén s az ev. reformált liturgikai alapelveket adom elő. 3. Gyakorlati rész, melyben a) a liturgiái kellékekről, tehát a liturgiái időről, helyről, nyelvről és öltözetről; b) a közönséges istenitisztoletnél, a sákramen­tomok kiszolgáltatásánál s egyéb egyházi-vallásos cselek­vények végezésénél tekintetbe veendő elméletről s gyakor­lati szabályokról beszélek. Természetesen ezen szakasz foglalja el Egyházszertartástanom legnagyobb részét, miután itt nemcsak az istentisztelet egyes elemeiről, nem­csak a sákramentomok kiszolgáltatásának módjáról, hanem a konfirmáczióról. a lelkészfölavatásról, az esketésről, az egyházkelésrői s a temetésről is részletesen kell beszélnem, átvévén tudományunk körébe sok olyan kérdést és tételt is, a mi, szorosan véve, az egyházjog körébe tartozik, pl. áttérés, törvényesítés, anyakönyvvezetés, de a melyek nélkül egy liturgika, nézetem szerint, nagyon csonka lenne ; c) végül a liturgiái személyiségre nézve állítok fel néhány elvi jelentőségű tételt. Művem folyó évi junius 4.-re fog megjelenni, s a pünköst ünnepe utáni napokon szétküldöm a tisztelt meg­rendelőknek. Előfizetési ára bérmentas köldéssel 1 frt leend. Szíves bizalummal kérem a támogatást. Az előfizetési pénzeket májushó 25-ig kérem hozzám (Debreczen, Füvész­kert utcza 1079.) beküldeni. Debreczen,. 1892. április 30. Csïky Lajos, ev. raf. theologiai akadémiai tanár. — Köszönet nyilvánítás. Tisztelendő és tekintetes Hasko György, végzett theologus és Kelcz Gyula és fiainak nyugalmazott nevelője, rozgonyi lakos 100 frtot adományo­zott a Rás-Benyéki ev. iskola alapra, mely nagylelkű adományért fogadja a names adakozó ez uton is a kassai ev. magyar-tót egyház s különösen a hozzá tartozó Rás­Benyéki fiók egyházak legőszintébb köszönetének és hálá­jának kifejezését. Vajha akadna minél több ily kegyes ada­kozó, hogy a már évtizedek/óta tervezett s az egy házias és hazafias missió terjesztése czéljából annyira szükséges Rás-Benyéki iskola minél előbb felállítható lenne. Kassa 1892. május-hó lL-én. Homola István, ev. lelkész. — Adakozás a felvidéki ínségesek javára. Ft. püs­pök urunk pásztor levele a felvidéki Ínségesek érde­kében az alsó szelii evang. híveket is adományok gyűj­tésére indította, mely gyűjtésnek eredménye 1247 kg. burgonya, 400 kg. bab és 1 frt 65 kr. lett. Az élelmi sze­reket még a nagy hétben expediáltuk rendeltetésük helyére, a pénzt pedig most van szerencsém a nt. szerkesztőséghez pósta-utalványon beszolgáltatni, kérve annak rendeltetési helyéra juttatását. Rasó M. ev. lelkész. — Az Evang. egyházjogtanra űzettek a szerző úrnál : Ft. és mélt. Baltik Frigyes püspök úr 2.10, Nt. Michaelis Izidor lelkész úr 9.60, Gaál Mihály lk. 2.10, Laucsek Jó­nás esperes úr 4. 20, Homola István lk. 2.10, Ulicsny Endre lk, 60 kr., Kernuch Adolf lk. 60 kr., Tekintetes Gosztonyi Tibor úr 60 kr. Poputh Victor segédlelkész úr 60 kr., ntű. Ringbauer Gusztáv lk. 2.10. — A Theologiai Szakkönyvtár pénztárosánál fizettek: ntű Payr Sándor lel­kész úr 3 frt. Francz Ede lk. úr 60 kr. — Gyászeset. — Csobrda Pál szmrecsányi (Liptóm.) test­vérünket, nejének szül. MostyenánEtelkának elveszté­sében egy boldog családi életet feldúló csapás érte. Folyó má­jus-hó 1-én rövid 5 napi szenvedés után hunyt el a derék, férjét 16 évig boldogító feleség, négy árvának hű gondozó anyja s atyjának, a volt oroszláni lelkésznek, a 82 éves aggastyánnak szeretett ápoló leánya, ugyanazon hó 3-án temettetett el, sokaktól őszintén megsiratva. A kegye le^m­nek Atyja legyen támaszuk és vigasztalójuk a bánatba merülteknek. — Papválasztás. Krizsan Zsigmond zsolnai segédlelkész f. hó 8-án egyhangúlag felső ozori lelkészszé lett megvá­lasztva. Az úr áldja meg bejövetelét és kime­netelét. — A ruszti ev. gyülekezet nemrégiben elhatározta, hogy templomához tornyot épit s e szép czélra alig néhány hét alatt máris 4000 frtnál több gyűlt össze. Csak előre bátran. Audacesfortuna juvat !

Next

/
Thumbnails
Contents