Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - Egyház és iskola – állam és iskola

108 melyek...., hanem világi tudományokat annyiban, a mennyiben . . . . Ha Cs. úr ezt a különbséget észreveszi, nem fűz e mondásomhoz olyan furcsa megjegyzéseket. Ha ezt a pontot czikkem más pontjaival és egész irányával összeveti vala, bizonyosan észreveszi, hogy itt ellentétbe állítom a nép- és középiskolai nevelést az akadémiai szakoktatással. — Paedagogus létére Cs. úr el fogja ismerni, hogy a gyermek és serdülő ifjú minden irányú oktatásában és fegyelmezésében igen fontosak, nélkülözhetlenek az erkölcsi és vallási elemek, és hogy ilyen értelmű nevelésben természet szerint az érett akadémiai ifjakat már nem részesítik. Ebből világos, hogy a nép- és középiskolákhoz nagy érdek fűzi az egyházat, de a jogakadémiához? .... A joghallgatóknak be kell érniök azzal a vallásos épüléssel, melylyel más érett ifjaknak be kell érniök. Altalános hatás tekintetében pedig az eperjesi „protestáns levegő" nem sokat nyom, ha meggondoljuk, hogy az összes magyar joghallgatóknak körülbelül 2°/

0-a és az összes ág. ev. magyar joghallgatóknak 6—7°/

0-a szívja. No de erre nem helyezek nagy súlyt, mert azt mondhatják, majd fejlődik. Biztosítom Cs. urat, nem náivságból mondtam : „Hátha egész váratlanul Kun-Kocsárdok támadnának stb." Képzeljen egy mosolyt hozzá és mindjárt másképen fog hangzani. Felelek azon kérdésére is, hogy „kik a jogakadémiától távolabb állók?" Hát legközelebb áll a collegium pártfogósága és tanári kara, kiket helyi és egyéni érdekek is kötnek az intézethez, jóval távolabb áll a tiszai egyházkerület, és igen távol áll például a dunántúli egyházkerület. A kik legközelebb állanak, azok nagyítva látják a jogakadémia fontosságát „egyházfelekezeti, tudományos és hazafiúi szempontból", a kik távolabb állanak ezekből mentül kevesebbet látnak. Egyetlen egy új érvet hoz fel Cs. úr a jogakadémia védelmére, t. i. azt, hogy „az eperjesi jogakadémia létének kérdése a Collegium létével azonos". Erről csakugyan nem volt fogalmam és Cs. úr erre vonatkozó nagyon általános mondásai után sem tudom elképzelni. Tehát másutt fennállhat theologia, tanítóképző és gymnasium jogakadémia nélkül, csak Eperjesen nem? Ehhez konkret adatok hiányában nem szólhatok. Azonban mindezek után Cs. úr nem fogja rossz néven venni, ha „Minden áron" czímű czikkemet egész terjedelmében fentartom, jóllehet az eperjesi collegium részéről soha semminemű személyes kellemetlenség nem ért engemet. Schuber Mátyás. (Folytatás.) Hogy iskoláink még sok tekintetben nem feleln ek meg a közkivánalomnak, annak alap okai nemes ak az egyöntetű tanterv hiányában, hanem abban is keresendők, hogy az eddigi tantervek sem lettek mindenütt kellően betartva, s azon kivül a szükséges szoktatás és nevelés elveire kevés suly fektetve. Van iskola, hol egy tantárgy a többiek rovására előtérben különös kedvteléssel taníttatik ; van iskola, hol nincs a tananyag az egész évre beosztva, s anyagkönyvről szó sincs, pedig ezzel controlirozza és biztosítja magát a tanító. Ezek nélkül csak kénye-kedve szerint tanít az ember s végre maga is elégedetlen lesz eredményével, sorsával. Van iskola, a hol — mint ama körlelkész tévesen kérdezett — az osztályok határának be nem tartásával, tévesen feleltetnek az oktatók ; van iskola, hol egy pár tehetséges gyermek tud mindent, a többi semmit ; van iskola, népes, hol hat évi kurzus után féltuczat gyerek is kimarad az iskolából a nélkül, hogy irni-olvásni megtanult volna csak némileg is; van iskola, hol a pensumot úgy elfújják, mint a gondolat, de a legprimitívebb magyarázó kérdésre nem tudnak felelni; van iskola, hol a sok magyarázatban benfullad a tárgy tudása; van iskola, hol tíz gyerek is imádkozik egymásután, van, a hol nemcsak a miatyánkot nem tudják, hanem absolute semmiféle imádságot az élet számára; van iskola, hol imára kulcsolják kezeiket a gyermekek, van a hol azt nevetségesnek tartják; van iskola, hol a rideg zsarnoki önkény elöli az önbizalmat s bizodalmasságot, van a hol semmiféle fegyelem nincs; van iskola, hol a tisztaság és rend követelése szentélylyé teszi a gyermek előtt az iskolát, van a hol padló, pad, asztal, por és sár; van iskola, hol az óraközökben a legkedvesebben eljátszanak a gyermekek, van a hol éktelen lármájuk kihallszik a pusztára; van iskola, honnan rendben mennek haza a gyermekek s az utczán szégyellik a zajt és elbizakodott vadság lármáját s mindenkit illendően köszöntenek, van a hol a találkozót valóságos kekk ordítással insultálják : jó napot! jó estét! van iskola, melynek növendékei szoktatva lesznek a templomban, mint szent helyen, viselni magukat, van a hol tehetnek, a mit akarnak ; van isktola, honnan a temetésekre elmenve tudják a gyermekek mi illik, mi nem ; van olyan is, hol kortestollas, bokrétás kalapjaikat vagdalják útközben egymás fejéhez. Szóval, a szükséges szoktatás sok helyen vagy nincs, vagy hiányos. S mi lesz mindezen hiányoknak folyománya? Az, hogy egy olyan rakonczátlan, erkölcs nélküli, egyháziatlan tömeg kerül ki kezeink alól s nő nyakunkra, melylyel később sem a szellem fegyverével, sem a törvény szigorú alkalmazásával többé bírni nem lehet; egy tömeg, mely az alkotmányra államban és egyházban éretlen, mely inclinál a társadalmi betegségek iránt s érett korában telítve van pinczékben, korcsmákban,