Evangélikus Egyház és Iskola 1892.

Tematikus tartalom - Czikkek - Válasz Mudron Pálnak (Andorka Gyula)

RÜPF 101 koruk szerint előforduló történelmi, földrajzi, csillagászati stb. fogalmait — a melyekért a protestantismus sohasem küzdött Don Quixottei harczot a ztudomány ellen nem is küzd. Nem hiszem, hogy legyen ker. prot. egyházias érzelmű, ki a Dahn-féle nézethez szitson. Én azt hiszem, hogy jól fáj a szél Németország intéző köreiben s csak a hol már vallás nincs, ott nem talál visszhangra. Ha az egyházat megfosztjuk az iskolára gyakorlandó befolyásától, akkor az egyházat és az államot károsítjuk. — Gaál Mihály jóformán olyan tapasztalatokat tett, melyek arra vallanak, hogy tanítóink közül sokan inkább az államhoz, mint az egyházhoz szítanak, különben alig mondta volna ki : „hogy törekvésök elszaggatni azon szálakat, melyek őket az egyházhoz kötik." Ugy látszik tehát a tanítói körökben is sokan szenvednek a kor influenzájában. A mit én — bár nem helyeselve, mert ev. tanítók — nem csodálok, hiszen az állam felügyelete korántsem oly közvetlen, mint az egyházé s mégis ujabb korban onnan várhatták sorsuk javulását. A kath. tanítók csak elszórtan a városokban ilyen lazák egyházuk iránt. Pedig, de nagy különbség van köztük és a prot. tanítók között egyházuk s annak lelkészei iránti szempontból tekintve. (Már most körrendeleteket sem kell másolni, nyomatva küldi a püspöki hivatal!) Nekem nem inasom az én tanítóm, hanem munkatársam, a kinek működését azonban felügyelettel tartozom kisérni, jogait védeni, esetleges tévedéseit helyreigazítani. Ezzel egyházunk iskolájának tartozom. Persze ezen felügyeleti jog és kötelesség közvetlenségéből származnak a sérelmek, panaszok és mérkőzések, gyakran akkor is, ha nincsen is alapjok. Nem lehet itt elhallgatni a Burián J. által közölteket : „Az esp. isk. bizottság elkészíti, vagy jobban mondva egy-két tagja által elkészítteti a tantervet, az esperes azt aláírja és szétküldi az iskoláknak, illetve a tanítóknak; a tanító beteszi iskolanaplójába s ezzel vége, megtettük kötelességünket." — Nem tudom, hol lakik Burián úr, hanem ha az ő egyházmegyéjében ilyen breviter bánnak el — akkor méltán panaszkodik. Az esp. gyűlés, a tanítói kar nem szokott ott ilyenbe beleszólni?! Különben elég és szörnyű obscurus embereknek jelezi czikkében a körlelkészek egy némelyikét, ki majd kérdéseivel, majd jelentéseivel bizonyítja tapintatlanságát és inqualifikáltságát. Suszter-tanítót (?!) eléje tesz egy olyannak, ki a tanterv és tanmód szerint hallott és tanított. Nem szándékom a körlelkészeket kimosni. Mégis azt hiszem, hogy általában olyan körlelkészek vannak alkalmazva, a kiknek képzettsége még akkor is involválja az elbirálat tehetségét, ha nincs is tanítói diplomájuk. Nem szükséges a képezés és képzettség különbségét feltüntetnem lelkész és tanító között, de abban minden esetre van baj, hogy a tanítóképzőkben már igen fiatalon lesznek az ifjak magas és nehéz szaktudományra oktatva. Csak azt akarom constatálni, hogy a körlelkész fődolga az eredményt elbirálni. Arra van eset, hogy egy régi tanító iskolája jobb, mint egy fiatalabbé, dacára annak, hogy az nem járta talán az ujabbkori cursust. (Folyt, köv.) Az „Evangélikus Egyház és Iskola" márczius 12-iki számában közli fordításban Mudrofi Pálnak „Cirkevné Listy"-ben ezen czím alatt : „Egyetemes Gyűlés" megjelent czikkét. Ezen czikk egyenes ellentétben áll minden egyházát szerető és bármily nemzetiségű evangelikus gondolkodása és érzületével. Mudroü Pál eszméletén keresztül vonul a fanatikus tót gondolkodása, ki inkább darabokra engedné töretni úgyis csekélyszámú evangelikus egyházát, minthogy azt egy egységes és magyar színezetű evangelikus egyháznak lássa. Neki nem kell egyetemes gyűlés, nem kell egyetemes felügyelő. Hisz ha mindkettőt létre nem hozta volna az evangelikus ősök bölcsesége, hazafisága és a közszükséglet, akkor mindkettőt most kellene megteremteni. Hisz a múltban az evangelikus egyháznak azért volt aránylag nagyobb befolyása a számban nagyobb református egyháznál, mert volt egyetemes gyűlése és egyetemes felügyelője. Tekintsen Mudron Pál most a református egyházba, hogy az minő óriás lendületet nyert, a mióta az 1880-ik évi zsinatjuk megteremtette a conventet. És mint szállott alá egyházunk tekintélye, mióta Mudron Pál és társai nemzetiségi tekintetekből a lefolyt időben hadi lábon állottak az egyetemes gyűléssel s az egyetemes gyűlésnek nem volt elég törvényes hatalma akaratát keresztül vinni. Az egyház terén nem ismerem el a nemzetiségi Chauvinismus jogosultságát, engem e sorok Írásánál nem vezérel a nemzetiségi rajongás, de vezérel az az evangelikus öntudat, az ősök küzdelmének, hitszeretetöknek kegyeletes érzelme, mely a szabad magyar hazában, szabad és egységes evangelikus egyházat akar. Azért, habár kevesen vagyunk, de azt mondom, lépjen ki sorainkból, a ki egyházunkba nemzetiségi vagy pártpolitikát akar behozni, — de a kik tagjai maradunk továbbra is magyarhoni evangelikus lutheránus egyháznak, csak arra törekedjünk, hogy egyházunkban béke honoljon s legyen az egységes és jól szervezett. Azért igenis van szükségünk egyetemes gyűlésre, mert az a mi legfőbb közigazgatási és bírósági forumunk s a mennyiben ezekkel eddig csak a szokás által volt felruházva, ezentúl ezekkel törvény által kell ellátnunk. Szükségünk van egyetemes felügyelőre, mert az egyetemes felügyelő symboluma a mi egyházunk