Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Még néhány szó egyházunk nevéről (Morhács)

•311 nélkül, bogy hazafias érzületük, magyar nyelvbeli előrehaladásuk a legkisebb kísértésnek volna kitétetve, vagy hiányt szenvedne. A német nyelv alapos tudásának szükségességét mivelt emberre nézve nem kell hosszasan bizonyítgatnom, legkevésbbé a magyar kultusminister ő nagyméltósága előtt, a kinek pár évvel ezelőtt nagy port, felvert német nyelvi rendelete szinte állami érdeket képviselt. Tartani kell attól, hogy azon szülék, kik a német nyelv alapos tudásának szükségét a nméltóságu magyar kultusminister úrral egyetértőleg érzik, fiaikat, ha a német ajkú, de minden izében magyar érzelmű Bonyhádon, lia a német nyelvű, de hazafias, Wimmer-lelkű Felso-Lövőn a tanintézetek azon ürügy alatt, hogy állami érdeket nem képviselnek, beszüntettetnének, a szomszédos Stayer s AlsóAusztria tanintézeteibe lesznek kénytelenek adni, t melyek természetűknél, rendeltetésöknél fogva magyar állami érdeket nem képviselhetnek, melvekben aztán azon ifjaink sem magyar szellemben, sem magyar jellemben nem neveltetnének, sem a magyar haza szeretetében, sem a magyar nyelv ismeretében nem gyarapodnának. Senki sem fogja józan logikával ezen soraimba belemagyarázhatni, mintha akár Bonyhádot, akár Felső-Lövőt a germanisálásnak csak árnyékával is gyanúsítani akarnám. A tolnai egyházmegyének midőn szt. lőrinczi magyar tannyelvű altanodáját Bonyhádra áthelyezte czélja épen az volt, itt megerősíteni a magyarságot, terjeszteni a magyar nyelvet s szellemet, és bonyhádi altanodánk ezen fontos missióját meglepő eredménynyel híven teljesíti. FelsőLövő s vidéke népének szivében a magyar haza szeretetének lángja lobogott akkor is, midőn tanintézetének tannyelve német volt, és nem kisebb lánggal ég az benne most is, midőn tanintézetének tannyelve magyar és német egyaránt. És azok az ifjak, a kik Felső-Lövőről egyenesen kiléptek az életbe kifogástalan magyar érzelműek, kiváló tanerők magyar tannyelvű intézetekben is ; a kik pedig Felső-Lövőről a gymnasiumi tanfolyam folytatására a középiskola felsőbb osztályaiba lépnek át, fenakadás nélkül haladnak itt tovább. Egy mozzanatot kell még kiemelnem Bonyhád s Felső-Lövő mellett egyaránt, hogy ezen tanintézetek csakugyan fontos állami közérdeket képviselnek, szolgálnak. Bonyhádon 158 tanuló közt van 67 róm. kath., 49 evang., 25 ev. réf., 17 izraelita, FelsőLövőn tanúi 57 róm. kath. 3 görög kath., 102 evang., 18 ev. réf., 14 izraelita. Ezen ág. h. evang. hitfelekezeti jellegű tanodáink tehát nem csak az ág. h. ev. vallású ifjakat nevelik, nagy számmal vannak köztük a más hiten valók, ezen tanintézeteink nem sziikkebliiek, a világosság fénysugarait közlik minden hazafiakkal, kik azokat náluk keresik. S azon tanulók, kik fiatal korukban egymással megismerkedtek, barátságot kötöttek, ifjú koruk édes emlékében őszinte barátok fognak maradni utóbb is, kiktől i távol van a hitfelekezeti torzsalkodás. Sok felekezetű J hazánkban szerintem ez nagyon fontos, figyelemre eléggé nem méltatható állami közérdek! Bizony fontos állami közérdeket képvisel úgy a bonyhádi, mint a felső-lövői tanintézet ! Értem az animositást, melylyel a cultusministeri leiratokat a kerületi gyűlésen tárgyalták, melylyel az közérdekű ügyet a rosszul értesült ministertől a jobban értesítendő ministerhez megfelebbezték ! Az ékesen szólás lelke kettős mértékben lakozzék a szónokon, ki az egyházkerület küldöttségét a cultusminister úr ő nagyméltóságának kegyelmes színe elé vezetendi, hogy meggyőzően adhassa elő az ügyet és sikerüljön neki a döntő körökben consilium mutare in melius. A két közhasznú tanintézetet fentartó patronatust pedig s önfeláldozó tanári karát ne kedvetlenitse el, ne bénítsa meg működésükben azon sújtó körülmény, hogy missiójuk, munkásságuk, hatásuk kellő méltánylásban nem részesül. A jó ügynek előbb utóbb teljes elismerést, tökéletes diadalmat kell aratnia, s Bonyhádon, Felső-Lövőn a tanintézetek jó ügyet szolgálnak emberül. Kuncl Samu. Még egynéhány szó egyhazunk nevéről A Krisztus egyházának neve : keresztyén egyház. Ezen egyház egy, és ezen egyház egyetemes. Minden megkeresztelt ember a keresztyén egyház tagja ; s ezen megkeresztelt egyének összessége a keresztyén egyház, Krisztus látható egyháza. Ezen belül van a Krisztus valódi egyháza, az eszményi, a láthatatlan egyház. Ez a Krisztusban igazán hivők, őt élettel követők egyesülete, a szentek egyesülése egy közös egészszé, mely egésznek — bár tagjai egymástól hegyek és tengerek által elválasztvák is — feje a Krisztus, éltető ereje az ő lelke, a szeretetnek lelke. A Krisztus egyháza egy, mondottam ; s mégis a gyakorlati életben nem egyházzal, hanem egyházakkal találkozunk, melyek egymással, szemben állanak. Ezen egyházak nem részei az egyetemes egyháznak, mert akkor Krisztusnak több egyháza volna: hanem a tényleges egyházak az egyetemes ker. egyháznak a történetben megjelenő alakulatai, módozatai, ép azon mód következtében, a mely módon ők a keresztyén üdvigazságokat : Isten örök üdvhatározatát, Krisztus üdvözítő személyét s megváltási müvét és a szent léleknek az emberben annak hit és szeretet által való megszentelésén eszközölt működését, szóval Isten országának e földön létesíilését hittanilag felfogják és kifejezik. Ezen felfogási módok, valamint a kifejezés módjai egymástól lényegesen különböznek s épen e lényeges különbségeken alapul az egyes egyházaknak, — mert ezeket a különféle módozatokat, alakulásokat nevezzük egyházaknak — neve. Már most az egyik vagy a másik felfogáshoz ragaszkodók egy testületté egyesülve, képeznek tényleg egy jogi személyt, holott Krisztus egyháza, mint