Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Külföld - Németország

82 túli gyülekezetekben pár helyen a lelkésznek, esetleg a segédlelkésznek a népiskolát vagy legalább annak egy részét vezetni. S mindaddig mig a helyzet meg nem változik, egyháza iránt való szent kötelessége a lelkészeknek és segédlelkészeknek, hogy — tanító hiányában — tanítsanak. De — s itt a dolog bibéje — czikkiró azt követeli, hogy a segédlelkészeknek tiltassék meg általában a tanítói működés, mert tanítóskodásuk által tanulmányaikban kárt szenvednek. Az a segédlelkész ki egy vagy két évig egyszersmind tanítóskodik, nem sajnálhatja idejét, fáradságát. Oly kincset gyűjtött, vagy legalább gyűjthetett ő magának tanítóskodása ideje alatt, melyet lelkészkorában, mint a tanítónak legközvetlenebb felügyelője, áldásosán értékesíthet „anyaszentegyházunk javára, üdvére." Sőt épen mivel a lelkész a tanítónak első s legtermészetesebb felügyelője azért szükséges neki azzal a képességgel birni, hogy jóakaró kritikát gyakorolhasson felette. S ehhez nem elég — a theologiai, — ehhez szükséges egy kis paedagógiai műveltség is. S ezt a paedagógiai műveltséget sokkal elébb és sokkal nagyobb mértékben el lehet sajátítani gyakorlat által, mint puszta elméletből. Nem hiába küldik Némethon némely tartományaiban a theologusokat pár hónapra képezdékbe ! Tegyük fel, hogy a segédlelkész elmarad tanítóskodása ideje alatt szoros értelemben vett theologiai tanulmányaiban, nyer e mulasztás helyett cserébe olyan tapasztalatokat, melyek jövendő lelkészi működését nagyban elő fogják segiteni. De még ha tanítóskodása ideje alatt a segédlelkész többet vesztene is, kötelessége volna a segédlelkésznek tanítani akkor, ha egyháza érdeke forog kérdésben. Theoretice véve a dolgot, lelkésztanítók kettős hivatala ellen inkább lehetne kifogást emelne. Különösen azért mert a lelkésztanitók közül sokan nem ideiglenesen, hanem egész életükben viselik kettős hivatalukat. Ily kettős teherre fiatal erő egy két évig vállalkozhatik, de éltesebb egyén vállai a nehéz terhet sokáig meg nem bírják. Azért jó volna, ha a lelkésztanítói állásokat rendeznék, illetőleg kétfelé választanák.Csakhogy ez a mennyire kivánatos, anyagi okoknál fogva ez idő szerint époly lehetetlen. Hogy segédlelkész egyáltalán ne taníthasson, arra törekedni se nem szükséges, se nem tanácsos. Különösen azért nem, mert különben egy gyülekezetben a tanítás menete hosszabb vagy rövidebb ideig szünetelhetne. Arra viszont, — hogy segédlelkészek önző érdekből ne kapkodják el tanitók elől az állásokat, — ügyeljenek a lelkészek. De ha a gyülekezet érdeke követeli, taníthat, sőt tanítson a segédlelkész. Kár volna megtiltani, hogy fiatal lelkészek, a mennyiben az nem a tanítók rovására, hanem az egyház javára történik, tanítóskodjanak. A tanításból eredő tapasztalat meg fogja könnyíteni jövendő felügyelői tisztüket, az ebből eredő tapasztalat erős vára fog lenni a lelkész és tanító közt a békének és egyetértésnek. A tanítói s lelkészi hivatal nem ellentétesek. Egy a czéljuk s utaik is csak látszólag külömbözők. Hisz elvégre is a tanító kicsinyek papja s a lelkész a nagyok tanítója. Farád, 1891. márczius 2-án. Nagy Lajos. i ¥ 111. Németországban a fajtalanság ellen megindított küzdelem mind nagyobb mérveket ölt s nemcsak az egyházi közegek érdeklődnek e mozgalom iránt de napról-napra növekszik az oly orvosok száma is kik az ügy iránt melegen érdeklődnek s a mozgalmat melegen támogatják. Igy p. o. Berlinben egy számos háztulajdonos aláirásával ellátott folyamodvány nyújtatott be a rendőri elnökséghez, mely ha elfogadtatik, nagy haladást jelezne. Igy kivált Magdeburgban, Königsbergben, Braunschweigban (itt a főrendek részvéte nélkül), Hamburgban, hol egy előtanácskozmányban 50-en vettek részt, míg november 25-én tartott közgyűlésen a város legnagyobb termei telve voltak, — nagy érdeklődés mutatkozott. Az elnökség lelkészekből. tanítókból, jogászokból, orvosokból és iparosokból alakult meg. Megemlítendő, hogy az eddig meglehetősen ellenséges állást foglalt sajtó még a szoczialista sajtó egy része is, rokonszenvesebben kezd nyilatkozni az egyletről. A birodalmi gyűléshez még eddig csak a kérvény lett ugyan benyújtva ; de ennek elintézése után fog következni a többi. Egy ilyen készülő kérvényben a két nemnek alkotmányszerüleg biztosított egyenlőségét erkölcsi jobban erkölcsrendőri tekintetben is ki akarják terjeszteni, követelve, hogy a férfi a nővel egyenlő elbánásba részesüljön. ^iiï ISS — Lapunk érdekében ! Minthogy a inult 1890. évre előfizetési díjjal még többen hátrálékban vannak s kérelmünk s várakozásunk hasztalan volt: most magánúton fogjuk bekérni a tartozásokat. Kiad ó. — Nyilatkozat. Tekintetes Breznyik János úrnak, mint a bányakerületi özvegy- és árvaintézet pénztárosának számadásaiból, valamint nagyt. Händel Vilmos főesperes úr az „Evang. Egyház és Iskolá"-ban közzétett soraiból fájdalommal értesülvén, miszerint tek. Breznyik János pénztáros úr a b.-csabai népbank bukása folytán intézetünk érdekében hozzá intézett bizalmas soraim által sértve érzi magát ; kötelességemnek tartom ezennel kinyilatkoztatni, hogy én tek. Breznyik János pénztáros úrnak intézetünk körül szerzett érdemeit sjkkal inkább méltánylom, sem hogy őt soraim által sérteni akartam volna. Soraim, melyek szándékom ellenére kerültek a nyilvánosság elé, czélja volt csak magamat az ügy állásáról a legilletékesebb helyen informálni. Azért itt „vádról" és „felelőségre vonásról" szó sem lehet. Versecz, 1891. márczius 5. Abaffy Miklós, ev. lelkész és a bányakerületi özvegy- és árva-intézet tagja. — Nyilt levél. Tisztelt szerkesztőség! A „Dunántúli pro test. lap" megemlékezvén az én röpiratomról, melynek a czime: „Nyílt levél Dr, Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök úrhoz, mint a magyar orvosok és természetvizsgálók