Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Zsinati törvényjavaslat a lelkészek javadalmazásáról (Gaal Mihály)

66 egyetemes egyházi közalap pénztárába évenként befizetni, ha csak a befizetést helyette az eddigi esperességi, kerületi nyugdíjalapok egészben vagy részben nem teljesítik. 11. Templom, paplak, iskola és tanítólak építése és gondozása, tanító díjazása, az ingatlanok utáni adófizetés, illetékegyenérték, lelkészi s tanítói fadeputatum, valamint egyéb gyülekezeti s iskolai terhek viselése ezentúl is a gyülekezetek kebelbeli hiveit illetik. Beigazolt szegénység vagy szerencsétlenség esetén a Baldácsy-alap vagy egyházi gyámintézet utján kérhető. 12. Az egyes lelkészi állomások véglegesen megállapított javadalmai szerint a gyülekezetek három osztályba soroztainak, a legalsóbb vagyis harmadik osztályú gyülekezetet az ezer forintos lelkészi állomással biró gyülekezet képezvén. Átmeneti intézkedések. 13. A lelkészek a papi földek használatában egyelőre meghagyatnak, melynek kataszteri tiszta jövedelme a lelkészi javadalomba betudatik. 14. Minden egyéb járandóságaik, — a tűzi fát kivéve — melyet a kebelbeli hivek meghatározott mennyiségben és minőségben természetben tartoznak kiszolgáltatni, — az egyetem által átvállaltatván, a fenti módon az összes magyarhoni hivek papi adójából fognak fedeztetni. 15. A lelkészek azon járandóságai, melyeket a polgári községtől vagy egyházi alapítványokból élveznek, az egyetem általi átvállalás tárgyát nem képezik, noha a lelkészi javadalomba betudatnak. 16. Az egyetem készpénzben fizetvén a lelkészeket, a termesztményekben való dijázások s a papi szolgálmányok eltörültetnek, valamint a stóladíjak és offertoriumok is megszüntettetnek. 17. A jelenlegi papi állomások javadalma elsőfokulag részint bevallás elfogadása, részint egy esperességi s kerületi vegyes bizottság határozata által állapíttatik meg. 18. Bevallás elfogadása által azon lelkészi állomás javadalma állapíttatik meg, melynek lelkésze az ezer forintos minimumot (lakás és tűzi fán kivül) sérelmesnek nem vallja. Ily esetben tartozik a lelkész azt is hitelesen kimutatni : mennyi a papi föld kataszteri tiszta jövedelme ? mekkora a polgári község járuléka ? mennyi az egyházi alapítványból élvezett segély ? 19. Vegyes bizottság eljárásának oly esetben van helye, midőn a lelkész bizonyítja, hogy eddigi J javadalma az ezer forintot jóval meghaladja. Ily esetben a föld jövedelem, a consipatió s egyéb naturalék s a papi szolgálmányok fölbecsültetnek, a stólák és offertoriumok öt évi átlaga megállapíttatik, s a hivek egyéb pénzbeli járulékai felszámíttatnak s így az állomás javadalma megállapíttatik, megjegyezvén, hogy esetleges ajándékok vagy személyes bonifikatiók átvállalás tárgyát nem képezhetik. Az elégületlen félnek joga van a bizottság határozata ellen a kerületre felebbezni, mely véglegesen határoz. 20. Elvül kimondatik, hogy valamely papi állomás jelenlegi javadalma, noha az ezer forintot meghaladja le nem szállítható ; üresedés esetén is csak akkor, ha az illető egyházközségben a lelkészi állomások száma szaporíttatik. 21. Papi állomás megszüntetése vagy uj állomás létesítése tárgyában az esperesség indokolt felterjesztése alapján, a kerületi gyűlés véglegesen határoz. 22. Jelen zsinatilag alkotott lelkészjavadalmazási törvény végrehajtásával az egyetemes gyűlés bizatik meg. A lelkészjavadalinazási törvényjavaslat indokolása. Ha nem is volna egyébről szó, csak arról, hogy a lelkészek legnagyobb része fizetését hiányosan, rendetlenül kapja ; hogy lelkész és hivei közt a fizetés miségére, mennyiségére nézve a hiványok határozatlan vagy avult volta miatt kontroversiák, Ízetlenségek fordulnak elő ; hogy lelkészválasztások alkalmával a hivek a jelöltekkel szemben alkut kísérelnek meg, s az előforduló korteskedések, vádaskodások szálai többnyire ide vezetnek : elég indok volna arra, hogy a lelkészi fizetések zsinatilag rendeztessenek. Mert ha a zsinat a lelkészek fizetését nem szabályozza, őket középkori állapotukból ki nem emeli, a lelkészi állást a községi pásztorok s más szegődményesek helyzetétől el nem választja, s nekik mívelt emberhez illő megélhetést nem biztosít; akkor bármily üdvös törvényeket alkot, bármily áldásos intézményeket létesít, csak fél munkát végez s a törvényeknek és intézményeknek üdvös, áldásos hatását is kétségessé teszi. Mert a lelkészeket mostani helyzetükben meghagyni annyi volna, mint őket szellemi munka helyett az élet apró-cseprő vesződségeire, parlagi életmódra utalni, s a nép vezéreiül nyomorral küzdő s folyton jajveszékelő napszámosokat állítani ; holott kétségtelen, hogy az egyház magasztos czélját csak tudománynak élő, mivelt, lelkes s elégedett lelkészek képesek valósítani. Hogy pedig a lelkészek elégedetlensége, nyomora nem szórványos jelenség — daczára egy-két dús jövedelmű vagy gazdálkodásba merült pap hallgatásának s a készpénzfizetést élvező városi papok tűrhető voltának — mutatja a róm. kath. papság kongrua-kérdése s az erdélyi róm. kath. status ujabbi intézkedése mellett a református lelkészek mult évi budapesti országos értekezlete s kérvényezése s az evangelikus lelkészeknek az egyházi lapokban s egyebütt fel-felhangzó panaszolkodása, s folytonos vokator-viszálykodása. Mégis a főtekintetet a lelkészek ellátásának ügyénél talán azon körülmény érdemli, hogy a lelkész javadalmazása néhol a szegény népre alig elviselhető teher, másutt ez s többnyire jobb mód mellett — majdnem semmibe sem kerül ; s a hol lelkészi működésre a legnagyobb szükség volna, ott a szegénység megakaszt minden jóra való igyeke-