Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Középiskolai előkészítő osztály (Markusovszky Sámuel)

1) felügyel az egyházmegyebeli iskolákra s gondoskodik, hogy azokban a tanügyre vonatkozó országos törvények s egyházhatósági rendeletek megtartassanak s bennök az ev. szellem ápoltassák. m) őrködik a fölött, hogy valamely népiskolának, községire vagy államivá átváltoztatása esetén, ez annak rendje szerint s az egyház jogainak kellő biztosítása s érdekeinek megóvása mellett történjék ; n) mint első fokú hatóság határoz a leányközségek anyásítása, vagy más anyaegyházhoz csatlakozása , — anyaközségeknek leányegyházakká alakulása vagy más egyházakkal társulása ügyében ; o) kezeli az egyházmegye vagyonát, gondoskodik az egyházmegye szükségleteinek fedezéséről, az egyházmegye kezelése alatt álló alapítványok csonkítatlan fentartásáról s arról, hogy azok czéljukra fordíttassanak ; p) megvizsgálja az egyházmegyei pénztárról vezetett számadásokat s megadja vagy megtagadja a felmentvényt ; q)az esperesség s a közegyház java által követelt költségeket határozatilag megállapítja, azokat az egyes egyházakra igazságos arányban kiveti s tőlük beszedeti. Minden ily kivetés felülvizsgálás és megerősítés végett a kerületi s egyetemes g y ülés elé hivatalból terjesztendő fel. r) általában határoz és intézkedik az egyházmegyét érdeklő minden ügyben, mely más egyházi hatóság hatáskörébe nem tartozik. 45. A 44. §. d) pontja alapján hozott közgyűlési határozat ellen nincs felebbezésnek helye ; az egyházmegyei közgyűlés más határozatai ellen, a netaláni felebbezés, a határozat hozatala, vagy ha kézbesíttetik, kézbesítése napjától 15 nap alatt a közgyűlés elnökénél adandó be, mely azt a kerületi közgyűlés elnökségéhez késedelem nélkül felterjeszteni köteles. 46. Az egyházmegyei közgyűlés évenként legalább egyszer, a szükséghez képest többször is, jelesül mindannyiszor tartandó, valahányszor ezt az egyházközségek többsége kívánja. 47. Az egyházmegyei közgyűlést a két elnök egyetértőleg hívja egybe. Az elnöknek, illetve helyettesének akadályoztatása, vonakodása, vagy a hivatal üresedésben léte esetén, a másik elnök maga is összehívhatja azt. Mindkét elnök, illetve helyetteseik részéről fenforgó akadályoztatás, vonakodás vagy állásaiknak üresedésben léte esetén a sorrendben következő esp. tisztviselő, vagy a hivatalban legidősebb lelkész és egyházfelügy elő hivja össze a közgyűlést. A gyűlést összehívó levélben annak főtárgyai megjelölendők. 48. A közgyűlési tanácskozások vezetésére s az elnöki jogokra nézve a 24. §. első bekezdése alkalmazandó. 49. Határozatképes az egyházmegyei közgyűlés, ha azon az egyházközségeknek, vagy azok lélekszámának többsége képviselve van. Ha azonban az egyházközségek másodizbeni meghívásra sem jelennének meg, a megjelentek határoznak. 50. A tárgyalást vezető elnök a határozatot a szavazásra is jogosított felszólalók többsége értelmében mondja ki ; — legalább tiz tag kívánságára azonban szavazásnak van helye. 51. A szavazás rendszerint fejenként történik. Szavazattal az egyházmegyei közgyűlés hivatalos tagjain kivül az egyházgyülekezeteknek a 23. §. d) pontja alapján megválasztott s megbízó levelekkel ellátott küldöttei bírnak. 52. Ügyvezető elnök csak a szavazat egyenlősége esetében szavaz s azon esetben szavazata döntő. Másik elnök saját egyháza képviseletében szavazhat. 53. Az egyházközségeknek ugy hivatal szerinti mint szabályszerűen választott képviselői utasítás nélküli, független szavazattal birnak. Ha a szavazásban valamely egyház akár saját mulasztása, akár megválasztott képviselőinek távolléte, akár pedig ezeknek vonakodása miatt vagy egyáltalán nem, vagy nem az őt megillető szavazat mennyis éggel venne részt, — ez a szavazás eredményét meg nem változtatja. 54. A közgyűlés annak rendje szerint hitelesített jegyzőkönyvének példányai az egyházmegyei egyházközségeknek, valamint a kerületi elnökségnek hivatalból megküldendők. (Folyt, köv.) Holles Danó. Azon számos okok között, melyek középiskolai oktatásunk sikeres eredményét hátráltatják, sőt bizonyos mértékben gátolják, nem utolsó és nem jelentéktelen ok az, hogy az elemi iskolából középiskolába lépő tanulók felette kevés előkésziiltséget, kevés komoly akaratot és teljes iskolai fegyelmezetlenséget hoznak. Nemcsak a falusi, hanem még a városi elemi iskolákból is jött gyermekek nagy része szegényes fogalomkörben mozog, gondolkozása fegyelmezetlen, akarata a komoly tanuláshoz csekély, iskolai rendhez, figyelemhez, csendes magaviselethez szoktatva nincs. E hiányok aztán igen nagy hátrányokat és bajt okoznak a gymnasium alsó osztályaiban tanító tanároknak, mert egyrészt pótolni kénytelenek azt, mit a tanuló az elemi iskolában nem sajátított el, de ekkor az elvégzendő gymnasiumi tananyaggal, — mely pedig a négy alsó gymnasiumi osztályban szigorúan ki van szabva — hátramaradnak vagy másrészt, — ha nem pótolják, — ama