Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A kultur-budget vita után (Andorka Gyula)

és az iskola, a pap és tanár meg

1 tanító az egyházban élő Krisztus szolgái, ki nélkül nincsen erkölcsiség, nincsen üdv. Ezt az igében élő Krisztust hirdessük szóval és tettel. Ezt a Krisztust vigyük a kunyhóba erősítőnek vigasztalónak; ezt vigyük a palotákba az eszményi életre vezetőnek, megszentelőnek ; ennek legyünk mindnyájan egyetemes papsága. Ekkor de csakis ekkor lesz a zsinati törvény Krisztusra vezető kalauzzá, evangyéliomi anyaszentegyházunk felvirágzásának hatalmas emeltyűjére. E nélkül holt betű, sőt nyűg marad. A fejlődött s rohamosan előre törekvő kor követelményei az emberiség szellemi életének minden irányában érvényesülnek. A haladás az isteni világkormányzat örök törvényének valósulása az emberiségben, csak a vallásos életet hagyná érintetlen ? Nem, az nem lehet. E tény nyel szemben nem használ a panasz, a kor szellemének gyalázásával pedig nevetségesekké leszünk. Pál apostol példája, ki mindeneknek minden lett, hogy mindenestől fogva valakiket megnyerne (I. Kor. 9. 19 — 22.) megmutatja azon módot, melylyel az evangvéliom hirdetésének nagy s áldásthozó munkájában forgolódnunk kell. S ez életkérdés ! Mert végtére is a legfőbb dolog, hogy evangyéliomi egyházunk minden tagja hiterős, tudatos evangy. keresztyén legyen. Jöhet aztán a proselitacsinálók, elkeresztelők egész fekete hada, a soczialisták egész vörös serege; jöhet polgári anyakönyv, polgári házasság, nem okozhatnak kárt: a szivben hit által élő Krisztussal győznünk kell, — habár megadjuk az államnak ami az államé, de megtartjuk az egyháznak, ami az egyházé. Legyünk a tudomány férfiainak tudományosak. Egyházi nép- és középiskoláinkat ugy kell fejlesztenünk, hogy azok a hasonnemű más felekezeti s állami intézetekkel kiállják a versenyt. Az evangv. nőnevelés kedvencz eszméje és méltán egyházunk jeleseinek és a közvéleménynek. Adja Isten, hogy lelkes és egyetemes felkarolással az eszme mennél több helyen élő valósággá legyen. Ápoljuk kivált papokat nevelő intézeteinket, mert tudományosan képzett, hitben erős pap nélkül az egyház elhanyatlik. Istápoljuk irodalmi vállalatainkat. A Luther-társaság belmissiói nemes munkát végez, ne engedjük anyagi és szellemi támogatás hiányában elsorvadni. A magyar protestáns irodalmi társaság ügyét felkarolva mutassuk meg, hogy tudunk és akarunk is élni s mi kik a világosság gyermekeinek hirdetjük magunkat áldozattal is terjesszük a szellemi világosságot. Legyünk a szegényeknek lelki gazdagsága, a betegeknek orvosa, az elhagyatottnak gyámola. Hazánkban a b e 1 m i s s i ó ügye meglehetősen parlagon hever ; a könyörülő szeretetnek alig van itt-ott hajléka. Gyermek - menedékhelyeket, Magdalénumokat, aggokat, munkaképteleneket ápolóintézeteket, diakonissa intézeteket stb. csak hirből ismerünk. A mivelt evang. külföld régen bővölködik ilynemű intézetekkel s élvezi áldásaikat, nemcsak a köznyomor enyhítésében, hanem az egyházi vallásos élet elevenitésében is. Vajha a megtartandó zsinat által is előmozdítva ezen szabad és ker. szeretet által sug'alt s vezérelt munkásság az 1891. évvel uj lendületet nyerne s midőn kitartóan támogatjuk a régieket, kedves gyámintézetünket : uj intézvények létrehozásával gazdagítanék egyházi életünket. A kishitűség ezekre kétkedőleg rázza fejét, a tenni nem akarás nyögéssel válaszol, pedig az ev. prot. egyház közel négyszáz évi története hangosan hirdeti, hogy mennél több áldozatot igényelt az egyház, annál gazdagabban buzgott az áldozat forrása, az Urát és egyházát szerető szív. Áldozat áldozatkészséget szül, nevel. Békesség az egyháznak életeleme. Békességet akarunk magunk kebelében s a rajtunk kivül állókkal. — Róma, — a béke pápájának vezérlete alatt nagy küzdelmet folytat. A pápai kiáltvánvok egyrészről panaszolkodnak az egyház fejének szomorú állapotán, másrészt elitélnek minden tévelygést s kivált az eretnekséget. Ez ugyan legkevesebbé sem zavar minket, megszoktuk, sőt tudjuk, hogy ez máskép nem lesz s nem lehet mig Róma vallása él. Támadni nem fogunk ; de az önvédelem jogát elvétetni ne engedjük s kötelességünket ez irányban is teljesítsük. Annál bensőbb testvéri viszonyt kell fenntartanunk és ápolnunk az ev. ref. atyafiakkal. Mindkét egyház jobbjaiban élénk vágyakozás él a benső testvéries viszony ápolása iránt. Keressük azt a mi egyesít s nem azt ami szétoszlaszt, bont. Itt is, ott is lesz még elég botlás, hiba ; de czéltudatos törekvéssel igaz jóakarattal az ellentéteket kiengesztelni, az előitéleteket legyőzni sikeriilend. Adja Isten! Az evangelikus magyar emberre szinte sértően hat már, hogy valahányszor valami nyilvános alkalommal a nagy közönség előtt fellépünk, mindannyiszor szükségesnek látják az evangy. egyház és tagjainak hazafiságáról tanúságot tenni. Hiszen a hazának szeretete annyira egybeforrott egész valónkkal, hogy a ki azt kétségbe vonja egyházunk egész múltját, annak minden igaz hivét szemben találja élő czáfolatul. S ha mégis akadnak a kik miatt azt hangoztatni kell, bizzuk reájok a védekezést, ne vegyük magunkra a megtámadást. Adja a kegyelemnek atyja, hogy a haza szeretetében egygyé forrva, a magyar állameszme igaz hiveinek bizonyuljunk mindnyájan. 1891-el uj korszakot alkotó munkába fogunk. Nyugodjék ez éven és munkáján, evangyéliomi anyaszentegyházunkon s annak minden tagján ; a hazán s annak minden polgárán Istennek boldogító áldása ! Trsztyénszky. A kultur budget vita utáa. il. Nagy tévedés lenne, lia figyelmen kivül hagynók, a római pápa politikáját, s annak magatartását.