Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - Észrevételek a „zsinati előmunkálatok”-ra (Holles Dani)

43 ,,c) Szavazategyenlőség esetében a szavazó egyházak lélekszám többsége dönt." Ugyanazon §. és pont f) betűje alatt az eddigi szöveg kihagyásával ez teendő: ,,f) A követek utasítás nélkül küldetnek ki." Végre a 3 §. d) betűje alól a szöveg következő szavait : „különös tekintettel ismét arra, hogy miután egyházainkban, a Magyarországban divatozó 3 főnyelven u. m. magyarul, németül és szlávul hirdettetik az Isten szent igéje, a jegyzők közül kettő a magyar, kettő a német és kettő a szláv nyelvben teljes jártassággal birjon." — v^gy egészen ki kellene hagyni — miután ez az álláspont már ugy is tul van haladva, — vagy ha a nyelvi skrupulozitás jogsérelmet látna a kihagyásban, az aláhúzott sorok helyett, attól a szótól : a jegyzők közül stb. a következő szöveg volna beigtatandó: „a jegyzők közül a magyar nyelven kivül kettő a német és kettő a szláv nyelvben i s teljes jártassággal birjon." II. Egyházi alkotmány. A zsinati előmunkálatok ezen második részében „általános határozatok" (nem e inkább „meghatározások"? definitiók?) fordulnak elő. Minthogy ezen czim vagy szakasz 12. pontjához egyáltalán hozzá nem szólottam, azt tartom nem szükséges, hogy azt ide leirjam, hanem hozzáfoghatok a 2-ik czim, az „Egyházközség" pontjainak előadásához, megjegyezvén, hogy mind azon szavakat, mondatokat, sorokat, vagy pontokat, melyek az előmunkálatok eredeti szövegétől eltérnek, aláhúzva fogom irni. 13. Evangyéliomi egyéneknek közös vallásgyakorlat végett bizonvos területen, testületileg szervezett összessége, egyházközséget (egyház, gyülekezet) alkot. 14. Az egyházközség, ha saját lelkésze van, anya gyülekezetnek, ha csak tanítója van, leánygyülekezetnek neveztetik. 15. Minden á. h. ev. egyén, ki valamely egyházközség körében legalább hat hétig lakik, annak rendes tagjává lesz ; s a törvények és szabályok által meghatározott jogaiban részesül, terheit pedig viselni köteles. Az egyházközségnek tagja lehet az is, ki annak körében nem lakik, ha terheit viseli. 16. Az egyházközségnek képviseleti és kormányzati hatósága, annak közgyűlése. 17. Az egyházközség közgyűlésének tagjai: a) hivataluknál fogva a lelkész vagy lelkészek, a felügyelő, a gondnok, pénztárnok, ügyész, jegyző s az egyházközségnek összes tanárai és tanítói, valamint a kántor s orgona-vezető ; b) az egyházközség mindazon önálló tagjai, kik az egyházközség szükségleteihez a közgyűlés által meghatározott mértékben, legalább egy év óta járulnak. 18. A leányközségekben, illetve szórványokban lakó hivek az anyagyülekezetbeli tagokkal ugyanazon terheket viselik. Ellenkező esetben az anya- s leány- illetve szórványgyülekezet közötti viszony, az illetők külön megállapodása utján szabályozandó, általános elvként kimondatván, hogy a leánygyülekezetek az anyagyülekezet elöljáróságának tudta és közreműködése nélkül gyűlést nem tarthatnak. 19. Közgyűlés minden évben, legalább egyszer, még pedig a számadások végleges megvizsgálására, különben mindannyiszor tartandó, valahányszor ezt a szükség kivánja. 20. A közgyűlést rendszerint a lelkész, az elnöktársával történt előleges megállapodás után hivja össze, ha azonban mind a két elnöki szék megürült, azt az esperes teszi. 21. A közgyűlés elnökei : a lelkész, illetve a lelkészek egyike, kik egyenjogúságoknál fogva, évek szerint felváltva elnökölnek, — sa felügyelő. Ha nincs lelkész, helyette az elnöklés a helyettes lelkészt illeti. Az egyik elnök jelen nem léte esetén, a másik elnök maga elnököl. 22. A közgyűlés mindig a megelőző vasárnapon a délelőtti istenitisztelet alkalmával, a szószékről kihirdetendő. Ha a lelkész a kihirdetést tenni vonakodnék, az ügy elintézés végett az espereshez feljelentendő. 23. A közgyűlés hatásköre : a) Megválasztja az egyházközség összes tisztviselőit s azon tisztviselőknek, kiket fizetés illet, megszabja járandóságait azon megszorítással, hogy a hiványilag megállapított s az egyházi felsőség által megerősített fizetéseket, ide nem értve a netalán személyhez kötött javadalmakat, — alább nem szállíthatja ; b) megválasztja az egyháztanácsot (presbyteriumot) s annak tagjait, valamint a koronként választás alá eső tisztviselőket ünnepélyesen felesketi. c) szavaz a felsőbb egyházi, — esperességi, — kerületi, — egyetemes tisztviselőkre, annyi szavazattal birván, a hány rendes, elnökségre jogosított lelkésze van az egyházközségnek ; d) megválasztja az egyházmegyei közgyűlésre menendő képviselőit és pedig a rendes lelkészen vagy lelkészeken, az egyház felügyelőjén és egy, a gyülekezetben viselt hivatala szerint legidősebb tanítóján kivül 1000 lélekig egyet, 2000-ig kettőt, 3000-ig hármat, 4000-ig négyet, 5000-ig ötöt s 5000-ren felül pedig hatot s mindezeket megbizó levelekkel látja el; e) intézkedik az egyházi s iskolai szükségletek fedezéséről s a teherviselési kulcs megállapításáról, kölcsön felvételekről vagy pénz elhelyezésekről, birtok szerzésről vagy birtok eladásról, új építkezésekről, vagy jelentékenyebb igazításokról, szóval minden, az egyház anyagi ügyeire vonatkozó rendszabályokról; birtokcserét, birtokeladást, kölcsön felvételt s új építkezést tárgyazó határozatai érvényességéhez azonban, az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása szükséges.