Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Czikkek - A védkötelezettség szempontjából szükséges kivételes nősülési engedély megszerzése (Kund Samu)

44 f) megvizsgálja a számadásokat és megadja 1 vagy megtagadja a felmentvényt ; g) megállapítja s esetleg változtatja a helyi szabályzatot, melynek érvényességéhez azonban az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása szükséges ; i h) tárgyalja az egyháztanácsnak évi jelen­tését ; i) tárgyalja a tisztviselői ellen, vagy ezek által emelt s az egyháztanács részéről el nem intézett panaszokat, vagy egyéb sérelmi eseteket s azokat a körülményekhez képest az egyházmegyére fel­viszi. k) átalában határoz s intézkedik az egyházköz­séget érdeklő minden ügyben, mely más egyházi hatóság hatáskörébe nem tartozik. Az egyházi közgyűlésnek joga van saját elnöksége (lelkész, felügyelő) és presbyte riuma megválasztásán s esetleg kiegészítésén kivül minden más teendő­jét saját presbyteriumára ruházni át, mely is eljárásaért felelős, arról az egy­házi közgyűlésnek egyszer évente hiva­talos jelentést tesz, az egyházi gyűlés viszont esetleges sérelme ért az esperes­ségi közgyűléshez felebbezhet. 24. A közgyűlési tanácskozásokat a m egál la- ! pított ügybeosztás szerint az elnökök veze­t i k. Az elnökség tisztéhez tartozik felvigyázni, hogy a tanácskozás jó rendben történjék, az attól eltérő­ket rendre utasíthatja, tőlük, lia kell, a szót elvonja, sőt a gyűlést fel is oszlathatja, szükség esetén a polgári hatóság igénybevételével is. A tárgyalást vezető elnök a szavazásra is jogosított szólók többsége, vagy a szavazat eredménye szerint mondja ki a határozatot. Személyes kérdésben, ha azt legalább 10 tag kivánja, titkos szavazásnak van helye. Ügyvezető elnök csak szavazat egyenlősége esetén szavaz s azon esetben szavazata döntő. 25. Érvényes határozat hozatalára az egyház­tanács tagjainak számát legalább egygyel fölülmúló közgyűlési tagok jelenléte szükséges ; lia azonban ennyien a legközelebbi gyűlésen sem lennének, akkor a jelenlevők határoznak. 26. A 23. szakasznak c) és d) pontjai alapján hozott közgyűlési határozatok ellen nincs helye felebbezésnek. Az egyházközség közgyűlésének vagy a 23. §. utolsó bekezdése alapján intézkedő presby­te ri um nak más határozatai ellen a netáni feleb­bezés, a határozat hozatala s ha kézbesíttetik, a kézbesítés napjától számítva 15 nap alatt a köz­gyűlés elnökségénél adandó be, mely azt az egy­házmegyei közgyűlés elnökségéhez, késedelem nélkül fölterjeszteni köteles. 27. A közgyűlés tanácskozásairól jegyzőkönyv vezettetik, mely hitelesíttetik s az espereshez, annak kívánatára, átteendő. Holles Dani. k védkötelezettség szempontjából szükséges, kivételes nősülési engedély meg­szerzése. Midőn egy a hadköteles korban álló, valamint az ezen kort még el nem ért, ugy szintén valamely már besorozott egyénnek, ki megnősülni akar, illetve az ő közbenjáróinak megmagyaráztuk s velük megértettük, hogy ezen speczialis esetükben az esketés foganatosítása előtt kivételes nősülési enge­délyi-e van szlikségök ; rendesen azon kéréssel for­dulnak hozzánk, mondja hát meg tiszt, lelki atyám ! ezt a kivételes nősülési engedélyt miképen szerez­hetem meg és mennyibe fog az kerülni ? Lássuk az ismertetés alatt álló miniszterialis körrendeletet, mely 1890 32500 sz. a. bocsáttatott ki, erre a kérdésre mi választ ád ? A védkötelezettség szempontjából szükséges kivételes nősülési engedély kieszközléséről lévén szó, magától értetődik, hogy azért folyamodni kell. Már múltkori soraimban ki­fejtettem. mely esetekben kell a katonai hatósághoz, mely esetekben kell a honvédelmi miniszterhez fordulni. A katonai (honvédi) hatósághoz benyújtandó folyamodványok felszereléséről a többször említett ; körrendelet alig mond egy pár szót, mivel a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség részére külön-külön kibocsátott nősülési szabályzatok fog­lalják magukban a közelebbi rendelkezéseket. Ide vágót csak annyit tudhatni meg. hogy a közös had­sereg (haditengerészet) és a honvédség állományba nem vett ujonczainak a nősülési engedély elnyerése­ért a védtörvényi utasítás I. R. 138. szakasza értel­mében az illetékes járási tisztviselő utján kell for­dulniok a hadkiegészítési kerületi, illetőleg lionvéd­ezred parancsnoksághoz. Annál részletesebben foglalkozik azon kivételes nősülési engedélyek elnyerése iránt benyújtandó kérvényekkel, melyek a közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. t. cz. 35 §-ában megszabott el­járás mellett a honvédelmi miniszterhez intézendők. Ezen folyamodványok felszerelésénél a követ­kezendők tartandók szem előtt : 1) Becsatolandó az anyakönyvvezetők által a védtörvényi utasítás I. R. 13. sz. a. mellékelt minta szerint kiállított családi értesítő. A családi értesítő mellékelése nem kívántatik, ha a nősülendő ifjú önjogu (például tényleg alkal­mazott népiskolai tanító, hivatalnok, önálló iparos, nagykorúsított stb.) de ezen esetben a nősülendőnek életkora, — ha az már esetleg az állítási lajstrom kivonata által igazolva nem volna — a keresztlevél (születési bizonyítvány) által igazolandó. Mig ellenben, ha a most említett eseteken kivül a családi értesítő szabály szerint mellékelve van, a nősülendő ifjú keresztlevele is külön nem csatolandó. A nősülendő ifjak életkorát illetőleg megjegy­zendők, hogy a fenálló törvényes gyakorlat szerint a kivételes nősülési engedély megadatik lia a női

Next

/
Thumbnails
Contents