Evangélikus Egyház és Iskola 1891.
Tematikus tartalom - Czikkek - Észrevételek a „zsinati előmunkálatok”-ra (Holles Dani)
42 multat, elég ha a jelent tartjuk szemünk előtt s utalunk az aszódi kastélyra, mely a legkésőbb századokig dicső emléke marad nagy uraink hitbuzgóságának. De igenis, óhajtok fentartani a szabad jótékonyságnak egy érintetlen tért azon birtoktöbbletben, mely a megadóztatandó 300 holdat túlhaladja. És ezzel befejeztem az egyházi megadóztatásról való nézetem fejtegetését, melynek tartalmát még csak egy rövid indítványba foglalom össze azon óhajjal, hogy ezen indítványt a leendő zsinat figyelemre méltatná : „Az egyházi megadóztatás következő módon történik : Minden egyházgyülekezet szükségeit nemcsak párbér, hanem vagyon utáni megadóztatás utján fedezi. Ha valamely gyülekezet határában más gyülekezet tagja ingatlannal bir, ezen ingatlan után holdanként évi 20 krt fizet azon egyház pénztárába, melynek határában ingatlana fekszik. Ha oly község határában, hol evang. gyülekezet nem létezik, evang. birtok van, annak tulajdonosa holdanként eme birtok után évi 20 krajczárt fizet a kerületi pénztárba. Ugy a bennlakó mint a künnlakó birtoka egyliázilag csakis 300 hold erejéig adóztatható meg." G-ondolom felesleges záradékul kiemelni, miszerint nem hiúsági viszketegségből fejtegettem az egyházi megadóztatás ügyét. Sokkal szerényebb körben szolgálom ev. egyházunkat, mintsem hogy valami tekintetben mérvadó akarnék lenni. Szóltam egyedül egyházunk felvirágzása érdekében azon tapasztalatok nyomán, melyeket az életből e tekintetben merítettem. Ecseteltem helyzetünket azon valódiságában, mely oly számtalan panaszt idézett elő s jeleztem, ha csak futólag is azon reményünket, mely a tartandó zsinat által ténnyé válhat. Bierbrunner Gusztáv. tehermentesek. Az is előfordul hogy kezdő egyházak, melyek szép lendületet vettek, a gazdag szomszédegyház által , fejlődésükben megakasztattak, sőt tönkre tétettek. Tegyük fel, hogy A. egyház 4000 lelket számlál s tagjai csekély kivétellel jómódúak. Templomuk és iskoláik kellő karban vannak és egyébb dolgaikról is megerőltetés nélkül gondoskodva van. Ezen egyház tagjai a szomszéd szegény B. határában 1000 hold földdel birnak és B. gyülekezet, mely csak 800 lélekből áll, alig tarthatja fel lelkészét és tanítóját saját erejéből. Nemde, nagy segítség volna B-re nézve, ha az ott birtokló A. gyülekezet tagjai az 1000 hold után hozzájárulnának évenként a holdankénti 20 krral, a mi 200 frt évi jövedelem volna, a B. község költségeinek fedezéséhez. Ily kezdő egyházak rendesen más felekezetek között léteznek s a jelen helyzet mellett a gyámintézetre utalva nem volnának s előmenetelük sokkal biztosabb alapra volna fektetve. Igen, de vannak esetek, hol gazdag evang. egyházak tagjai oly községek határában birnak földekkel, mely községekben evang. gyülekezet nem létezik. Kinek javára legyenek ezen ingatlanok megadóztatva? Azt fogják némelyek mondani, hogy azon egyház javára, melynek tagjai azok, kik emez idegen határban birtokolnak. Ámde ezen egyház mindennel a mi háborítlan és gondtól ment egyházi fejlődésre szükséges, el van látva. Azért is nézetem szerint oly evang. birtok, mely valamely község határában fekszik, a hol ev. egyház nincsen a kerület, illetve az egyetem pénztára javára megadóztatandó lioldankénti évi 20 krral. Ily módon létesülhetne a régen óhajtott egyetemes alap, melyre annyira szükségünk van. Még egy kérdés van hátra, mely az ilyetén történendő egyházi megadóztatásnál megoldandó. Vannak ugyanis nagy, úri birtokok, melyek több száz, sőt néha ezer holdat foglalnak magukban. Mily terjedelemben adóztatandók meg ezek. Hogy valaki, kinek 1000 hold földje van, évenként holdanként 20 krt számítva, 200 frtot fizessen egyházi adó fejében, az bizonyosan attól tartana, hogy az evang. egyház rohamosan meggazdagodnék és igy evangeliomi egyszerűségéből kivetkőznék. Elégségesnek találnám tehát, ha a nagy birtokok csak 300 hold erejéig esnének egyházi megadóztatás alá, mi évenként 20 krt számítva egy-egy hold után 60 frtot tenne. Igen, de ekkor mégis tehermentes evang. birtokok maradnának. Talán ezzel a nagy uraknak akarok hízelegni, hogy nemesi kiváltságaik legalább részben sértetlenek maradjanak? Korántsem ! De nincs is szükség erre. Nagy uraink a múltban és jelenben oly fényes tanúbizonyságot tettek evang. hitbuzgóságukról szakadatlan, dicső áldozatkészségük által, hogy a legmagasztosabb dicséneket zengenék el nemes tetteikről, ha arra képes lennék. Hiszen ennek bebizonyítása végett nem szükséges, visszavarázsolni emlékezetünkben a régi Észrevételek a „zsinati előmunkálatok"-ra. Az „Evang. Egyház és Iskola" t. olvasói közül többen arra figyelmeztettek, hogy kifejezett nézetem és javaslataim könnyebb áttekintése végett közöljem a zsinati előmunkálatok „Egyházi alkotmány "-át azon módosításokkal, melyeket e b. lap hasábjain közlött észrevételeimben tettem. Elismerem, hogy ezen összesítés a netalán szándékolt ellenészrevételek megtétele szempontjából is szükséges ; mielőtt azonban ehhez hozzáfognék, három egészen rövid észrevételt kivánok tenni „a legközelebbi zsinat szerkezetére nézve az 1868-iki egyetemes gyűlésen hozott határozatok-"ra vonatkozólag. 2. §. 1. c) pontját: „szavazategyenlőség esetében — a gyűlés szine előtti — sorshúzás dönt," igy tartanám jónak megváltoztatni:
